Máris rendet teremtene az új államfő

Az ellenzéki Keresztény-Liberális Szövetség (ACL) jelöltjének, Nagyszeben szász polgármesterének bejegyzése előtt nem sokkal szociáldemokrata ellenfele, Victor Ponta kormányfő nyilvánosan elismerte vereségét.

„Telefonon gratuláltam az ellenfelemnek. A népnek mindig igaza van” – jelentette ki a Szociáldemokrata Párt (PSD) székházából való távozáskor a szemmel láthatóan megviselt miniszterelnök.

Bár a Központi Választási Iroda (BEC) csupán hétfő hajnalban tette közzé az első, Johannis győzelmét megerősítő hivatalos részeredményeket, Ponta beismerése nyomán egyértelművé vált a rendszerváltás utáni hetedik romániai államfőválasztás végkimenetele és az elnöki hivatalnak otthont adó Cotroceni-palota új lakójának kiléte.

Johannis bravúros fordítása

Pedig a 21 órai urnazáráskor közzétett exit pollokból nem derült ki egyértelműen, hogy Ponta vagy Johannis nyerte meg a megmérettetést. A szavazókörzetekből távozó választók megkérdezésén alapuló, a 19 óráig begyűjtött adatokat figyelembe vevő kutatások közül kettő a szociáldemokrata miniszterelnök kevesebb mint egyszázalékos, két felmérés ugyanakkor a nagyszebeni polgármester ugyanilyen arányú győzelmét jósolta, egy ötödik pedig egyenlőséget állapított meg.

Az elemzők többsége azonban már az exit pollok ismeretében azt valószínűsítette, hogy a jobboldali jelölt kerekedik felül, mivel a közvélemény-kutatók nem mérték a külföldi románok választási opcióit, márpedig a diaszpórában toronymagasan vezetett Johannis.

Az ACL jelöltje fenomenálisnak nevezte a választási részvételt, hozzátéve: a megmérettetés tétje a „szavazati jogért való küzdelem” volt. Ezzel arra utalt, hogy külföldön túl kevés szavazókörzetet biztosított a kormány, ezért ott hatalmas sorok kígyóztak egész nap. Johannis külön megköszönte a külföldön élő román állampolgároknak, hogy elmentek szavazni a nehézségek ellenére is.

Győzelme hírére vasárnap este több ezren vonultak utcára az ország nagyvárosaiban, a demonstrálók egyúttal tiltakoztak a diaszpórában élők szavazásának elégtelen megszervezése miatt. Éjfél előtt Klaus Johannis is megjelent a bukaresti Egyetem téren örömünnepet ülő hívei körében, de beszédet nem mondott a tömegnek.

A hétfőn közzétett hivatalos eredmények ugyancsak meglepetéssel szolgáltak. Ezek közül a legnagyobb, hogy az első forduló után tízszázalékos hátrányból induló Johannis most ugyanilyen arányú győzelmet aratott, miután sikerült megdupláznia szavazatai számát: míg két héttel ezelőtt 2,8 millió voksot kapott, ezúttal 6,2 millió választópolgár szavazott rá.

A szavazatok csaknem száz százalékának megszámlálása nyomán közzétett adatok szerint Johannis megszerezte a voksok 54,50, Ponta pedig 45,49 százalékát (5,2 millió voks). A második fordulóban a szavazásra jogosult 18,3 millió választópolgár 64,10 százaléka szavazott, ami jelentős részvételt jelent a korábbi megmérettetésekhez képest. Két héttel ezelőtt ugyanis a választók 52,31, míg a 2009-es államfőválasztás második fordulójában 56,99 százaléka adta le voksát.

Beszédes adat, hogy minden eddiginél többen adták le a szavazatukat külföldön: miközben november 2-án 160 ezer román állampolgár voksolt külföldi szavazókörzetekben, számuk most vasárnap megközelítette a 380 ezret. Noha a szavazókörzetek épületébe be nem jutott románok ellen urnazárás után Párizsban és Torinóban könnygázt vetettek be a rendvédelmi szervek.

A külföldön leadott voksok számának növekedésére hivatkozva Teodor Meleşcanu külügyminiszter úgy nyilatkozott: nem érzi felelősnek magát a történtekért, ezért nem hajlandó távozni hivatalából. Bár a szavazás napján délutánig a Pontát támogató déli megyékben volt a legmagasabb részvétel, estére a Johannis mellett álló erdélyi megyék is az élbolyba kerültek a jelenléti ranglistán.

Meglepő az is, hogy Johannisnak olyan Kárpátokon túli megyékben – például Iaşi, Suceava, Tulcea, Konstanca – is sikerült felülkerekednie ellenfelén, amelyek hagyományosan a baloldal választókörzetének számítanak.

„Fejeket” követel az új elnök

A hivatalos részeredmények hétfői közzététele után, Bukarestben rendezett sajtótájékoztatóján a megválasztott államelnök úgy vélekedett, minden politikai szereplőnek le kell vonnia a következtetéseket a választások eredményeiből. Klaus Johannis kezdeményezte a választási törvény módosítását, sürgetve az elektronikus és a levélben történő voksolás bevezetését annak érdekében, hogy ne fordulhasson elő többet a vasárnapihoz hasonló helyzet, amikor külföldön több ezer román állampolgár nem tudott élni szavazati jogával.

„A tisztségükkel kell felelniük a kormányban azoknak, akik vétkesek a külföldi szavazás katasztrofális megszervezéséért” – szögezte le a politikus, a helyzetet elfogadhatatlanul kezelő nagykövetek és konzulok visszahívását kérve a december 22-éig hivatalában lévő Traian Băsescu elnöktől.

A kormányhoz intézett kérései között szerepelt a 2015-ös állami költségvetési törvénytervezet mielőbbi parlamenti beterjesztése, mindemellett a törvényhozástól azt kérte, mielőbb utasítsa el a korrupt politikusoknak kedvező amnesztiatörvény-tervezetét, és tegye lehetővé valamennyi törvényhozó számára, hogy az igazságszolgáltatás vizsgálódhasson ellenük.

Johannis kijelentette: folytatni fogja az ország külpolitikájának alappilléreit jelentő stratégiai partnerségi kapcsolatokat, így az Egyesült Államokkal való együttműködést, és erősíteni fogja Romániának a NATO-ban és az Európai Unióban elfoglalt helyét és szerepét. „Be fogom bizonyítani, hogy Románia hiteles, megbízható partner, amelyre hosszú távon lehet számítani” – mondta a beiktatásra váró államfő.

Különben kétséges, hogy mi lesz a sorsa Johannis győzelme után a támogatására felsorakozott demokrata-liberális pártszövetségnek. Vasile Blaga, a PDL elnöke hétfőn bejelentette, hogy az ACL vasárnap éjféltől megszűnt létezni.