
Fejlesztés. Románia azokból a pénzekből juthat újabb védelmi támogatáshoz, amelyekről Magyarország lemondott
Fotó: Román védelmi minisztérium
Románia további forrásokhoz juthat az európai uniós védelmi fejlesztéseket célzó SAFE-program keretében, miután körülbelül 20 milliárd euró szabadul majd fel a többi tagállam által benyújtott finanszírozási kérelmek csökkenése következtében.
2026. október 11., 21:012026. október 11., 21:01
Többek között olyan pénzekről van szó, amelyekről Magyarország mondott le.
A Mediafax egy Thomas Regnier-vel, az Európai Bizottság védelmi szóvivőjével folytatott háttérbeszélgetés alapján arról írt: az Európai Bizottság 2026 végéig új pályázati fordulót szándékozik kiírni, amelyen a bukaresti hatóságok is részt vehetnek.
Románia eddig mintegy 16,7 milliárd eurós támogatást kapott a SAFE-program keretében, ami a 150 milliárd eurós teljes költségvetés több mint 10 százalékát teszi ki.
Az újraelosztásra kerülő összeg jelentős része Olaszország és Magyarország finanszírozási igényeinek csökkentéséből származik.
Olaszország, amely eredetileg több mint 14 milliárd eurót igényelt, finanszírozási igényét minetgy 8 milliárd euróra csökkentette.
Ez a módosítás mintegy 6 milliárd eurót szabadít fel, amelyet más tagállamoknak lehetne felajánlani.
A különbség további 10–11 milliárd eurót jelent, amelyet újraoszthatnának.
A többi allokációból megmaradt, fel nem használt összegekkel együtt a rendelkezésre álló források összege körülbelül 20–21 milliárd euróra rúghat.
„Ami ezután fog történni, még ebben az évben – mivel jogilag kötelesek vagyunk ezt még ebben az évben megtenni –, az az, hogy új pályázati felhívást teszünk közzé, körülbelül 20 milliárd euróra” – nyilatkozta Thomas Regnier egy brüsszeli találkozón román újságíróknak.
Ezzel az eljárással a tagállamok lehetőséget kapnak arra, hogy további hiteleket igényeljenek védelmi projektekhez.
Nem egy új pénzügyi eszköz bevezetéséről van szó, hanem a jelenlegi SAFE-program költségvetéséből még fel nem használt források felhasználásáról.
„Meglátjuk, hogy Románia igényel-e további forrásokat” – mondta Regnier.
A Romániának juttatott összeg esetleges emelése azonban nem garantált. A bukaresti hatóságoknak el kell dönteniük, hogy részt vesznek-e az új eljárásban, és be kell nyújtaniuk azokat a projekteket, amelyekre finanszírozást igényelnek.
Lengyelország már jelezte, hogy további összegeket szeretne igénybe venni – közölte az európai tisztségviselő.

A SAFE védelmi fejlesztési eszköz keretében Romániának nyújtott hitelek futamideje 45 év, a türelmi időszak pedig 10 év, a következő részletek folyósítása azonban a finanszírozott projektek tekintetében vállalt mérföldkövek teljesítésétől függ.
Az Európai Bizottság által fontosnak tekintett prioritások között szerepel a keleti szárny megerősítése, valamint a drón- és drónelhárító rendszerek fejlesztése.
Ez az összeg a jóváhagyott hitelek teljes összegének 15 százalékát kitevő előfinanszírozást jelenti.
A SAFE-források elsősorban közös beszerzésekre és a védelmi képességek fejlesztésére szolgálnak, ideértve a katonai felszereléseket, a lőszereket, a légvédelmi rendszereket, valamint a vonatkozó európai iparágba történő beruházásokat.
A következő kifizetések a védelmi beruházási tervben szereplő projektek megvalósításától függenek.
„Jelenleg minden tagállamnak 15 százalékos előfinanszírozást biztosítunk. Ez az a 2,5 milliárd euró. Most Románia megkezdi a projektek végrehajtását” – mutatott rá Regnier.
A Bizottság képviselője szerint a kifizetési mechanizmus hasonlít az Országos Helyreállítási és Reziliencia-terv (PNRR) esetében alkalmazotthoz, abban az értelemben, hogy a kiegészítő átutalásokat az elért előrelépések igazolásához kötik.
„Évente kétszer fogunk teljesítési jelentéseket kapni Romániától arról, hogy ezeket a projekteket hogyan hajtják végre országos szinten, a gyakorlatban” – hangsúlyozta az európai tisztségviselő.
Az Európai Bizottság kifejtette, hogy a kiegészítő kifizetések a román hatóságok által elért előrehaladástól fognak függeni, és a pénzt nem utalják át automatikusan.
Románia összesen 35 projektet vett fel a SAFE programba, amelyek összértéke 16,68 milliárd euró.
Ebből az összegből körülbelül 12,48 milliárd eurót katonai felszerelések beszerzésére, közrendvédelmi és polgári védelmi projektekre szánnak, míg 4,2 milliárd eurót a polgári és katonai célokra egyaránt használt közúti infrastruktúrára tartalékolnak.
A legfontosabb beruházások közé tartozik a szárazföldi erők korszerűsítése, a légvédelem fejlesztése, hadihajók beszerzése, valamint a romániai védelmi ipar kapacitásainak bővítése.
A Rheinmetall Automecanica vállalattal kötött keretmegállapodás értéke körülbelül 3,337 milliárd euró.
A járművek végső gyártása Medgyesen történne, az alkatrészek jelentős részét – beleértve a ballisztikus védelmi elemeket és a fegyverzetet is – szintén Romániában gyártanák.
Egy másik fontos projekt négy hadihajó – két tengeri járőrhajó és két búvármentő hajó – beszerzését célozza, egy körülbelül 920 millió euró értékű szerződés keretében.
A projekt egy romániai hajógyárban végzendő építési és felszerelési munkálatokat irányoz elő.
A beruházások jelentős része Románia légvédelmének megerősítésére irányul, az ukrajnai háború és a NATO keleti szárnyán regisztrált drónincidensek fényében.
A SAFE keretében Románia 11 légvédelmi rendszert szerzett be, köztük hét SKYNEX-rendszert, két SKYRANGER-rendszert és két Millennium haditengerészeti rendszert.
Ettől függetlenül körülbelül 450 millió euró értékű szerződést kötöttek 35 mm-es légvédelmi lőszerre, beleértve az AHEAD típusút is.
A program magában foglalja továbbá 231 darab Mistral hordozható légvédelmi rendszer beszerzését is, 934 darab rakétával együtt, mintegy 626 millió euró értékben.
A drónok esetében szerződést kötöttek a Quantum Systems gyártóval 34 darab katonai drónrendszerre és 15 darab Scorpionra, 30,7 millió euró értékben.
Július 17-én a védelmi minisztérium a francia hatóságok közvetítésével két új beszerzési megrendelést írt alá: az egyiket 12 darab Airbus H225M Caracal helikopterre, mintegy 757 millió euró értékben, a másikat pedig 12 darab Ground Master 200 MM/A radarra, mintegy 247 millió euró értékben.
A két projekt keretében történő szállításokat fokozatosan, 2030-ig teljesítik.
A Románia számára elkülönített összeg körülbelül egynegyede, azaz 4,2 milliárd euró, a polgári és katonai célokra egyaránt használható közlekedési infrastruktúra fejlesztését célozza.

Elutasította csütörtökön az alkotmánybíróság az európai uniós haderőfejlesztési programról (SAFE) szóló sürgősségi kormányrendelet módosításait jóváhagyó törvény elleni beadványt, és megállapította, hogy a jogszabály alkotmányos – értesült az Agerpres.
Kiemeltnek számít két stratégiai beruházás Moldva térségében.
Az első az A7-es autópálya Pașcani–Suceava–Siret irányú meghosszabbítása, az ukrán határ felé vezető közúti összeköttetés javítása érdekében.
A második az A8-as autópálya Târgu Neamț–Iași–Ungheni szakaszának kiépítése, amely gyors közúti összeköttetést biztosítana a Moldovai Köztársasággal.
A programból a belügyminisztérium is részesül, amely bejelentette, hogy mintegy egymilliárd euró értékű szerződéseket és keretmegállapodásokat kötött.
A beruházások között szerepel két, többcélú C-27J Spartan taktikai repülőgép – amelyek többek között orvosi evakuálásokra is szolgálnak –, 12 Airbus H145 és H160 helikopter, valamint vészhelyzetek kezelésére és a kritikus kommunikációs hálózatok fejlesztésére szolgáló felszerelések.
Emellett speciális járművek, beavatkozási és mentési hajók, tömeges balesetek kezelésére szolgáló felszerelések, valamint kiberbiztonsági megoldások beszerzése is tervben van.
A bukaresti csendőrség 124 közigazgatási bírságot szabott ki, összesen 101 000 lej értékben szeptember 29. és október 9. között, a Călin Georgescu támogatói által a központi fogdánál és a DIICOT székhelyénél szervezett tüntetések nyomán.
Újabb részleteket hozott vasárnap nyilvánosságra Diana Buzoianu ügyvivő környezetvédelmi miniszter az Országos Meteorológiai Szolgálatnál (ANM) felfedezett közpénzköltésről.
A kormányprogram egyik legfőbb célkitűzése az alacsony összegű nyugdíjak emelése lesz – közölte Luca Niculescu kijelölt miniszterelnök.
A jelek szerint senkit nem vonnak majd felelősségre a 2018. augusztus 10-i bukaresti csendőrattak elrendelői közül, mivel a szombati nap a bűncselekmények elévülési határideje.
Pánikkeltő céllal terjesztett dezinformációs kampánynak minősítette a védelmi minisztérium pénteken annak az állítólagos „behívóparancsnak” a terjesztését, amely azt sugallja, hogy a hadsereg katonai szolgálatra rendelt volna be egy Ilfov megyei fiatalt.
Határozottan visszautasította Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnöke a Szociáldemokrata Párt (PSD) ajánlatát, hogy a két párt az RMDSZ-szel összefogva hozzon létre stabil kormányt.
Luca Niculescu kijelölt miniszterelnök pénteken kijelentette, hogy tervei szerint csütörtökön nyújtja be a parlamentnek a kormányprogramot és a miniszterek névsorát.
Többszöri sikertelen árverés után sikerrel járt a mangaliai Damen Shipyards hajógyár értékesítése, a csődbe ment fekete-tengeri üzemet a Rheinmetall hadiipari konszern vásárolta meg. Elkezdődhet a SAFE-akciótervben rögzített hajóépítési projekt is.
A romániai lakosok csütörtöktől a Stop Rasism platformon jelenthetik az antiszemita, romaellenes és idegengyűlölő incidenseket, akár áldozatként, akár a gyűlöletkeltő megnyilvánulások tanúiként – jelentette be a bukaresti kormány.
Csak kis híján úszta meg egy turista a Transzfogarasi úton, hogy medvetámadás áldozatává váljék.
szóljon hozzá!