Luxusnyugdíj: „gondoskodtak” magukról a honatyák

A törvényhozás tagjai 303 támogató vokssal, 124 ellenében szavazták meg a saját nyugdíjemelésüket.

Az ellenzéki Nemzeti Liberális Párt (PNL) – amely annak ellenére, hogy eredetileg tagjai közül is többen aláírásukkal támogatták a módosító javaslatot, már korában jelezte, hogy ellenzi a módosítást – a javaslat napirendről való levételét kérte, amit a többség elutasított. A liberálisok kivonulással fenyegetőztek, de végül a szavazáson bent maradtak, és zömmel a módosítás ellen voksoltak.

A kormányoldal mellett az RMDSZ honatyái is megszavazták a módosítást, bár Kelemen Hunor szövetségi elnök korábban azt mondta: a szövetség nem támogatja azt.

Alina Gorghiu, a PNL társelnöke a szavazást követően leszögezte: pártja nem támogatta a módosítást, amely most nem volt prioritás, és azt is mérlegelik, hogy lehet-e olyan fogást találni rajta, amely nyomán meg lehet támadni az alkotmánybíróságon.

A tervezetet, amelynek nyomán az államkasszára havi 240 ezer lejes többletkiadás vár, benyújtásakor kétszázhuszonöt képviselő írta alá. A kormányzó Szociáldemokrata Párt (PSD) által megfogalmazott javaslat értelmében az illetmény összegét úgy állapítanák meg, hogy a bruttó havi fizetésük 0,55 százalékát megszoroznák a letöltött mandátumok számával. Ezáltal egy három mandátumot letöltött honatya akár havi 4000 lejt is kaphat.

„Európai” illetmények, „nélkülöző” honatyák

A dokumentumban az indítvány szerzői azzal indokolják a nyugdíjemelés szükségességét, hogy a képviselőknek és a szenátoroknak joguk van a „természetes és méltányos” illetményhez a parlamenti tevékenységüket honorálandó.

Az is szerepel az indokok között, hogy javítani kívánják a parlament minőségét és tevékenységét, ez pedig azáltal érhető el, ha növelik a honatyai pálya vonzerejét, motiválandó a köz- és a magánszférában tevékenykedő szakembereket, hogy jelöltnek jelentkezzenek a parlamenti választások előtt.

Emellett szeretnék „felzárkóztatni” a román parlament nyugdíj- és illetményrendszerét az Európai Parlamentben és az uniós tagállamok többségének parlamentjeiben alkalmazott rendszerhez. Egyúttal egységesen kívánják kezelni a törvényhozók javadalmazását a törvény alkalmazóiéval – azaz a bírákéval és az ügyészekével.

Azt is állítják, hogy ezáltal megszüntetik a diszkriminációt, amely a honatyákkal szemben áll fent azokhoz képest – pilóták, diplomáciai személyzet –, akik visszakapták a 2010-ben a gazdasági válság miatt megvont különleges nyugdíjukat. Hivatkoznak arra is, hogy a parlament kiemelt felelősséggel bír a polgárok érdekeinek képviseletében, ezért a honatyáknak tilos státusukkal összeférhetetlen közhivatalt vagy üzleti pozíciót betölteniük.

Călin Popescu-Tăriceanu, a szenátus elnöke az indokok mellé azt az érvet is felsorakoztatta, miszerint ezekkel a nyugdíjakkal kompenzálnák a honatyákat, akik mandátumuk alatt „nélkülözni” kénytelenek, hiszen ezen időtartam alatt nem tehetnek szert más jövedelemre, kivéve, ha oktatóként tevékenykednek valahol.

Ugyanakkor Ludovic Orban, a PNL alelnöke azt mondta: pártja azért sem támogatja a kezdeményezést, mivel annak nyomán a honatyák kivételezett helyzetbe kerülnek.
A javaslat aláírói között megtalálható az összes párt képviselője.

Az RMDSZ részéről Biró Rozália, Pataki Csaba, Végh Sándor szenátor és Antal István, Bónis István, Cseke Attila Zoltán, Erdei Dolóczki István, Fejér László-Ödön, Kelemen Atilla, Kereskényi Gábor, Márton Árpád, Máté András Levente, Moldován József és Seres Dénes képviselő látta el kézjegyével.

Ugyanakkor Kelemen Hunor szövetségi elnök az alakulat legutóbbi kongresszusát lezáró sajtótájékoztatóján elmondta, az RMDSZ honatyáinak jogában áll szabadon csatlakozni különböző törvényjavaslatokhoz, ám a szervezet nem támogatja a kezdeményezést. A politikus szerint a társadalom nincs felkészülve az ilyen típusú nyugdíj-kiegészítésre.

Márton Árpád: normális procedúra volt

A Krónika a keddi szavazás után megkereste Márton Árpádot, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezető-helyettesét, aki viszont nem lát különösebb kivetnivalót a nyugdíjemelésben. Kérdésünkre, miszerint meg tudja-e erősíteni, hogy az RMDSZ-es honatyák is megszavazták a javaslatot, azt mondta: mivel az első padsorban ült, nem látta, mi történik a háta mögött. „Ugyanakkor feltételezem, hogy sokan az RMDSZ-esek közül is megszavazták” – tette hozzá.

Arra a felvetésünkre, hogy ez mennyire volt prioritás az ország számára, közölte: a keddi szavazás nem más, mint egy procedúra lezárása. „Például két hete szavaztunk a pilóták, illetve a bírósági írnokok nyugdíjának visszaállításáról. Kilenc sajátos nyugdíj volt, amit a megszorító intézkedések 2010-es elfogadásakor egyetlen törvénnyel helyeztek hatályon kívül. Először a közalkalmazotti bérek 25 százalékos csökkentését szüntettük meg, ezután következtek a nyugdíjak, és most, utolsóként került sorra a képviselők és szenátorok nyugdíja” – mondta Márton.

Arra a kérdésünkre, nem tart-e attól, hogy ez tovább rontja a parlament – és benne az RMDSZ honatyáinak – amúgy is megtépázott hírnevét, igennel válaszolt. „Biztos vagyok benne, hogy rontja a parlament megítélését, mint ahogy abban is, hogy egy ilyen döntést sohasem lehetne úgy meghozni, hogy ne legyen elégedetlenség. Akkor lenne általános egyetértés, ha arról szavaznánk, hogy egyharmaddal csökkenjenek a parlamenti illetmények” – hangoztatta lapunknak Márton Árpád.