Liberális kizárósdi az átvilágítás eredményeként

A kizárások az átvilágítási hadjárat következményének számítanak, miután a politikusdossziék titkosságának feloldása után kiderült: mindketten együttműködtek a Szekuritátéval. Muscã az elsők között volt, akikről a sajtó megszellőztette, hogy besúgó volt, majd a volt művelődésügyi miniszter beismerte, hogy egyetemi tanársegédként jelentéseket küldött a Szekuritáténak. „Elvi döntést hoztunk, amelyet másokkal szemben is alkalmazni fogunk” – értékelte a kizárási határozatot Cãlin Popescu-Tãriceanu miniszterelnök, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnöke. A döntéssel az ország egyik legnépszerűbb politikusának számító Mona Muscã politikai karrierje a liberális pártban gyakorlatilag véget ért. A párt központi vezetését gyakran bíráló politikus a kizárás után elmondta: nem fogja megfellebbezni a döntést, noha szerinte a liberálisoknak csak a Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Országos Tanács (CNSAS) ítélete után kellett volna dönteniük sorsáról. Muscã hozzátette: nem kíván semmilyen más alakulatba beiratkozni. „Mindvégig liberális maradok. A liberalizmus ugyanis nem doktrína, hanem magatartásforma” – jegyezte meg Muscã, hozzátéve, hogy folytatja képviselői tevékenységét. „A lusztrációs törvényt pedig továbbra is támogatom” – tette hozzá a volt művelődésügyi miniszter, aki az egyik kezdeményezője a jogszabálynak. (A törvény megtiltaná, hogy köztisztséget vállaljanak azok, akik együttműködtek a Szekuritátéval.)
Sokkal vehemensebbnek bizonyult Ioan Ghiºe volt brassói polgármester, aki szerint a kizárás az alapszabály megsértésével történt. A párt statútumával ellentétes a kizárás – szögezte le Ghiºe, aki szerint a PNL szabálysértéssel kezdi az „erkölcsi tisztogatást”. Annak ellenére, hogy a döntés előre látható volt, előzőleg ugyanis a párt állandó bizottsága javasolta a kizárást, a központi vezetés pedig többször is határozott fellépést ígért azokkal szemben, akik együttműködtek a szekuritátéval, az alakulaton belüli viszályok ezúttal sem maradtak el. Miközben a liberálisok többsége azt állítja, hogy nincs mit keresnie a pártban annak, aki együttműködött a Szekuritátéval, Cristian Boureanu, Raluca Turcan és Theodor Stolojan – a párt vezetését előzőleg is gyakran bíráló politikusok – helytelennek minősítették az állandó küldöttgyűlés határozatát. Cristian Boureanu képviselő a Tãriceanu-csoport vérbosszújának nevezte Muscáék kizárását. Szerinte a csoport célja a számukra kényelmetlen emberek eltávolítása a pártból, azon az áron is, hogy ezzel ártanak az alakulat közmegítélésének. „Olyan emberek ítélkeznek Muscã felett, akik nem hozták nyilvánosságra dossziéjukat” – kifogásolta Boureanu. Raluca Turcan képviselő hasonlóan vélekedik: Muscã kizárásával szerinte a PNL az 50-es évek sztálinista gyakorlatát vette át.


Emil Boc: az államfőnek nincs dossziéja
Miután múlt héten ismét előtérbe került Traian Bãsescu államfő szekusdossziéjának kérdése, hétvégén az elnök ismét leszögezte: nem küldött jelentéseket a Szekuritáténak, és nincs dossziéja. Emil Boc, a Demokrata Párt (PD) elnöke azzal érvelt az államfő mellett, hogy ha lett volna dossziéja, a 2004-es választások előtti kampányban a Szociáldemokrata Párt (PSD) biztosan előszedte volna.