Legfelsőbb bíróság: orvosoknak tilos a hálapénz

A döntés felidézi: a betegjogi törvény lehetővé teszi, hogy a páciens hálapénzt, adományt ajánljon fel az orvosnak. Ám a bírói testület úgy ítélte meg, ez nem teszi kötelezővé, hogy az orvos el is fogadja azt.

A bukaresti legfelsőbb bíróságnak az MTI által idézett indoklása szerint az orvos azért nem jogosult a hálapénzre, mert a kórházak valamennyi dolgozója közalkalmazottnak számít, a büntető törvénykönyv pedig nekik tiltja, hogy anyagi javakat, megvesztegetést fogadjanak el. Traian Băsescu volt államfő tavaly októberben hirdette ki azt a törvénymódosítást, amelynek értelmében az orvosok nem minősülnek köztisztviselőknek. A jogszabályt az akkori elnök megfontolásra visszaküldte a parlamentnek, mivel azonban a parlament másodszor is módosítás nélkül fogadta el, kénytelen volt kihirdetni. Az elnök azt kifogásolta, hogy a Btk.-ban szereplő meghatározással kerül ellentmondásba az a pontosítás, miszerint az orvosok nem tekinthetők köztisztviselőknek, és így az orvosokat gyakorlatilag felmentik az olyan cselekmények büntetőjogi felelőssége alól, amelyek a köztisztviselői státushoz kapcsolódnak.

A Btk. szerint köztisztviselő minden olyan, közérdeket szolgáló személy, akit erre valamely közhivatal felhatalmazott, és munkáját az illető közhivatal felügyelete, illetve ellenőrzése alatt végzi. A korábbi jogszabályok is ebbe a kategóriába sorolták az orvosokat. Szakértők már akkor úgy vélekedtek, hogy az orvosi műhibák büntetőjogi vetülete és a hálapénz elfogadásának korrupciós besorolása miatt hátrányos az orvosok számára a törvénymódosítás. Egy, az év elején közzétett közvélemény-kutatás szerint az ország lakosságának több mint fele fizetett hálapénzt tavaly az állami egészségügyi szektorban – orvosoknak, nővéreknek, laboránsoknak vagy akár kapusoknak.

A román orvosi kamara többször tiltakozott amiatt, hogy az orvosokat is közalkalmazottaknak minősítik. A kamara szerint ez a besorolás és az igazságszolgáltatásban való „meghurcoltatásuk” is hozzájárul a nagyméretű orvoselvándorláshoz. Az egészségügyi minisztérium által hónapokkal ezelőtt kidolgozott törvénytervezet lehetővé tenné a közkórházakban dolgozó orvosok számára, hogy magánpraxist is folytassanak az állami intézményben a hivatalos munkaidő lejárta után. Az orvosok délután 3 óra után az illető kórházba beutalt fizetős betegeikkel foglalkozhatnának, a szolgáltatások tarifáit pedig szabadon alakíthatnák ki. Magánvállalkozókként – jogi személyekként – kötnének szerződést a kórházzal az ott lévő felszerelések bérbevételéről. A tárca egyrészt a hálapénz visszaszorulását reméli a kezdeményezéstől, másrészt arra próbál megoldást találni, hogy a szakképzett orvosok magasabb jövedelemre tehessenek szert a közkórházakban anélkül, hogy szolgáltatásaik árát magánklinikákon hajtsák be a magán- és állami szektor között „sétáltatott” betegeiktől.