Külön alapba kell gyűjteni az egészségügy költségvetését

„A közfelfogás szerint, mindenért, ami a rendszerben történik, az egészségügyi miniszter a felelős, miközben a pénzalapok 82 százalékát nem a szaktárca kezeli. Ez elegendő indok arra, hogy miért kell a Biztosítót az Egészségügyi Minisztériumnak alárendelni. Ennél is fontosabb, hogy véget vessünk a befolyt összegek felhasználásáról szóló vitáknak azáltal, hogy az állampolgárok által befizetett pénzt külön alapba utaljuk és ezt az alapot nem a Pénzügyminisztérium kezeli a többivel közösen, hanem az Egészségügyi Minisztérium. Így kiderül majd, hogy az egészségügyi rendszer fenntartható-e a befizetésekből” – magyarázta Cseke Attila miniszter.

A módosítást követően az egészségügyi miniszter lesz a fő hitelutalványozó, a biztosító elnöke pedig a szaktárca egyik államtitkári tisztségét tölti be. Ugyanakkor, a szakértői bizottságok és az igazgatótanács tagjainak jövedelme is csökkenne, a Biztosító elnökének jövedelméből számított egy százalékra, amint az más igazgatótanácsok esetében is megszabott.

Ugyanennek a módosító csomagnak az elfogadásával, többéves érvényűvé válna a keretszerződés és az országos programok is, ami biztonságot adna a pácienseknek és kiküszöbölné a tárgyalásokkal és szerződéskötésekkel elveszített, többhónapos időszakokat.

Ami az orvosok joggyakorlását illeti, a módosítás korlátozottan, de engedélyezné az egyetemet végzett, de nem rezidens orvosok alkalmazását, szakorvos felügyelete alatt, illetve, bizonyos kompetenciákat adna a felsőbbéves rezidens orvosoknak, hogy önállóan elláthassanak betegeket.

„Az egyetemet végzett orvosok ma rezidenciátus nélkül nem alkalmazhatók a rendszerben, ellentétben a fogorvosokkal és a gyógyszerészekkel, akiknek alkalmazásához ez nem feltétel. Ezáltal elveszítjük a fiatalokat, és ezt nem engedhetjük meg magunknak. Az Orvosi Kamarával is egyeztetni fogunk a témában, ami elősegítené a szakorvoshiány csökkentését” – magyarázta Cseke Attila miniszter.