Külhoni románok panaszkodtak Marosfőn

A Traian Băsescu elnökhöz hű Népi Mozgalom Párt (PMP) államfőjelöltje a Hargita megyei Marosfőn zajló román szabadegyetemen súlyos hibának nevezte, hogy a miniszterelnök az 1848-49-es forradalom és szabadságharc székely honvédjeinek hősiességét méltatta a Nyergestetőn augusztus 3-án elhangzott beszédében.

Diaconescu felrótta Pontának, hogy a megemlékezésen végighallgatta a magyarok által nemzeti imának nevezett himnuszt, miközben a román himnuszt szerinte csak a második szakaszától játszották le.

„De a kormányfő előzetesen tájékozódhatott volna arról, mit művelt Bem tábornok és a kétszáz székely katona. Hogy nem töröltek-e le a föld színéről román templomokat és falvakat az 1848-49-es forradalom idején\" – jelentette ki a volt államelnöki tanácsos. Diaconescu azt állította, egyes politikusok tájékozatlansága és műveletlensége vezetett ahhoz az „ellentmondásos helyzethez\", hogy szerinte Hargita és Kovászna megyében korlátozzák a román nemzetiségűek munkához, kultúrához és nemzeti önazonossághoz való jogát.

Egyébként a hagyományosnak számító marosfői szabadegyetemen résztvevő külhoni románok az erőteljes asszimilációra, a háborút vívó ukrán hadseregbe való besorozásokra, valamint a bukaresti kormányzat közömbösségére panaszkodtak. Anatol Popescu, az Odessza környéki románok Besszarábia Nemzeti Kulturális Egyesületének elnöke előadásában elmondta, egyre nehezebb a Moldovai Köztársaságtól délre élő, mintegy 80 ezer fős román közösség önazonosságának megőrzése.

A „szláv tengerben\" csökkenőben a román lakosság száma, sorra szűnnek meg a román iskolák. A román közösség képviselője szerint a román fiatalokat is érintő mozgósítások szintén aggodalomra adnak okot. „Kár lenne, hogy meghaljanak a román ifjak nem tudni kinek az ügyéért\" – jelentette ki a közösségi vezető.

Popescu hevesen bírálta a román államot, amiért sorsára hagyta az ukrajnai román közösséget. Kijelentette, Emil Constantinescu elnök 1997-es látogatását leszámítva Románia nagykövetei sem keresték fel az odesszai közösséget. A román állam hozzáállására jellemző példaként hozta fel, hogy a helyi román közösség vezetőjeként orosz nyelven írott meghívót kapott a Románia nemzeti ünnepe alkalmából szervezett rendezvényre.

Vasile Tărâţeanu, a Román Nyelv Háza kulturális alapítvány elnöke a román nyelvű oktatás kérdését tartotta a legaggasztóbbnak. Elmondta, Észak-Bukovinában évente megszűnik egy román iskola, mert a román szülők ukrán iskolába adják a gyermekeiket. A román fiatalok sorozásáról, és a keleti hadszínterekre való vezényléséről elmondta, lojális polgárai kívánnak lenni Ukrajnának, de azt szeretnék, hogy béke legyen, és se a román, se az ukrán fiatalok ne haljanak meg a háborúban.

Az anyaország passzivitását bírálták a szerbiai Timok-völgyi románok képviselői is, arra panaszkodva, hogy román iskola és sajtó híján a gyerekek nem beszélik anyenyelvüket. Predrag Balasevici, az ottani román közösség képviselője felszólította a bukaresti külügyminisztériumot, sürgősen hívja vissza a zaiceari román főkonzult, aki szerinte „románellenes politikát\" folytat Szerbiában.

Különben az Agerpres hírügynökség helyszíni tudósítása szerint a határon túli románok képviselői felháborodással vették tudomásul, hogy a marosfői rendezvényről hiányoznak a román állam illetékesei, holott a szervezők Traian Băsescu államfőt és Victor Ponta miniszterelnököt is meghívták.

A szabadegyetem részvevői kedden 150 méter hosszú, 4,5 méter széles román trikolórt vontak fel a tábornak otthont adó Marosfő egyik hegyén, amellyel Románia és a Moldovai Köztársaság egyesülése mellett kívántak síkra szállni.