Közfelháborodást váltott ki Şova parlamenti mentegetése

Csütörtökön a bírák és ügyészek tevékenységét felügyelő Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) állásfoglalást adott ki, amiben leszögezte: a parlament akadályozta, illetve nehezítette az igazságszolgáltatás tevékenységét.

Bukarestben szerda este Facebookon szerveződött tüntetést tartottak a Şova ügyében, illetve a nemzeti liberális párti volt gazdasági miniszter, Varujan Vosganian ügyében még februárban született döntés miatt. Bukarestben a mintegy 250 fős tömeg az Egyetem téren gyűlt össze, és „Igazságot akarunk!”, „Le a mentelmi joggal”, „A DNA vigyen el, Şova és Vosganian!” jelszavakat skandáltak, illetve ilyen tartalmú transzparenseket emeltek a magasba. Emellett Ponta távozását is követelték.

Kolozsváron péntek estére, a Főtérre hirdettek ugyanebben a témában tüntetést. A kezdeményezők szerint azért küzdenek, hogy a parlamenti mentelmi jog csak a politikai nyilatkozatok esetében illesse meg a honatyákat. „Nem akarjuk, hogy paravánként használják a bűnözők számára!” – áll a felhívásban.

A honatyák mentelmi joga ellen ugyancsak tüntetéseket hirdettek meg péntekre Bukarestben, Jászvásáron, Temesváron, Nagyszebenben, Konstancán, Bákóban, Nagyváradon és Brassóban is.
Reagált az ügyre az Európai Bizottság (EB) is. A testület egyik illetékese a Mediafax hírügynökségnek azt mondta, hogy Brüsszel az igazságügyi országjelentésben megfogalmazott ajánlások teljesítését várja Romániától, de „úgy tűnik, a parlament döntései nélkülözik az objektivitást”, amikor az ügyészség azt kéri, vonja meg egy-egy törvényhozó kiváltságait.

Bírálta a döntést Klaus Johannis is. Az államfő Facebook-oldalán úgy reagált, nem hagyhatja szó nélkül, hogy a parlament ismét az igazságszolgáltatás útjába állt, pedig egy jogállamban senki sem állhat a törvények felett. „A parlament nem veheti át a bíróság szerepét” – figyelmeztette a honatyákat az államfő, és rámutatott: csak egy feddhetetlen parlament remélheti azt, hogy visszanyeri a polgárok bizalmát.

Şova amúgy közölte, a bűnvádi eljárás idejére felfüggeszti minden, a Szociáldemokrata Pártban (PSD) betöltött tisztségét.

A Gândul hírportál a szavazásról készült videofelvétel alapján arról írt: többek között Verestóy Attila, Klárik László, László Attila, Tánczos Barna és Biró Rozália RMDSZ-es szenátor is kollégájuk őrizetbe vétele ellen szavazott.

Mint megírtuk, az ellenzéki Nemzeti Liberális Párt (PNL) alkotmánybírósághoz fordul az ügyben, mivel vita alakult ki a kormányzó PSD-vel a voksolás eredményéről. Șova esetében ugyanis 79-en szavaztak az előzetes letartóztatás jóváhagyására, míg ellene 67-en. A PSD a házszabályra hivatkozva jelentette ki, hogy a kérést elvetették, az ugyanis az összes szenátor egyszerű többségéhez köti a határozatok elfogadását. A PNL viszont az alkotmány 76. cikkelyére hivatkozik, amely a jelen levők egyszerű többségét jelöli meg.

Augustin Zegrean, az alkotmánybíróság elnöke csütörtökön nem kívánta kommentálni az ügyet, megjegyezte ugyanakkor, hogy az alkotmány minden más törvény fölött áll. Egyben közölte: amiatt is a taláros testülethez lehet fordulni, ha a parlament nem fogad el határozatot. A Șova-ügyben ugyanis csak a szavazás jegyzőkönyvét tették közzé, a vonatkozó határozatot nem. Laura Codruța Kövesi, a DNA főügyésze is arra kérte a CSM-et, hogy forduljon a taláros testülethez az ügyben.

Mint ismeretes, Dan Șova a DNA szerint ügyvédi irodáján keresztül három rendbeli hivatali visszaélésben érintett a turceni-i és a rovinari-i energetikai cégekkel kapcsolatos korrupciós ügyekben, amelyek során az ellenőrző szervek szerint a cégek menedzsmentje összesen mintegy 16-17 millió eurós kárt okozott az államkasszának.

Az ügyészség szerint Șova olyan bizonyítékokat próbált megsemmisíteni, amelyek az érintettségét bizonyítják a két energetikai céggel kapcsolatos korrupciós ügyekben.

Egyébként a DNA csütörtökön őrizetbe vette Theodor Nicolescut, azt a PNL-es képviselőt, akinek letartóztatását szerdán megszavazta a képviselőház, és akit azzal gyanúsítanak, hogy a tulajdon-visszaszolgáltató hatóság alelnökeként törvénytelen kárpótlásokban működött közre. n B. L.

DNA: Vâlcov bizonyítékokat akart megsemmisíteni

A szerdán este a DNA által őrizetbe vett Darius Vâlcov volt pénzügyminiszter kapcsán csütörtökön kiderült: többek között azért is kezdeményezték az előzetes letartóztatásba helyezését, mert megpróbált bizonyítékokat megsemmisíteni.

Daniel Ionuț Bărbulescu PSD-s képviselő, akinél az exminiszter azt a széfet tartotta, amiben illegális ügyleteinek dokumentumai voltak, illetve azon műanyag és papírzacskók, amelyekben a csúszópénzként kapott pénzeket kapta, tanúvallomásában azt állította: Vâlcov arra kérte, hogy semmisítse meg a széf tartalmát.

A DNA szerint a tárcavezető strómanokon keresztül polgármesterként, szenátorként és miniszterként saját cégeit irányította, ami törvénytelen. Az ügyészek szerint arra kérte beosztottait, hogy semmisítsék meg azokat a számítógépes merevlemezeket, amelyeken egy cégen keresztül történt fiktív tranzakciók adatait rögzítették, illetve égessék el a papír alapú dokumentumokat.

A legfelsőbb bíróság csütörtök este dönt arról, hogy az ügyészség kérésének értelmében 30 napos előzetes letartóztatásba helyezi-e a volt minisztert.

Mint ismeretes, Vâlcovot azzal gyanúsítják, hogy még az Olt megyei Slatina polgármestereként kétmillió euró csúszópénzért cserében közbenjárt, hogy egy üzletember cégei nyerjenek a város és a megye más települései által kiírt közbeszerzési pályázatokon. Emellett az egyik ismerősénél tartott széfben a vagyonbevallásában nem szereplő aranyrudakat, pénzt, valamint egy Renoir-festményt találtak.