Közel hétezer vasutast küld kényszerszabadságra a CFR

Alkalmazottainak közel felét küldi kényszerszabadságra a román vasúttársaság teherszállítási részlege, a CFR Marfă mától – jelentette be kedden Călin Graţian, a társaság vezérigazgatója. Mint kifejtette, a vasúttársaság alkalmazottainak 40 százalékának kell mától három hónapra kényszerűen otthon maradniuk, erre az időszakra bérük 75 százalékát kapják majd meg. Graţian ugyanakkor hozzátette, bár a kényszerszabadságolást ideiglenes megoldásnak tekintik, a fejlemények függvényében akár meg is hosszabbíthatják az időszakot.
A cég vezetése egyébként tegnap délelőtt egyeztetett a vasutas szakszervezetekkel a gazdasági válság okozta nehézségek kezeléséről, ám mint kiderült, a kényszerszabadságolások ténye már korábban eldőlt.

A korábbi megoldások között – mint az múlt héten kiderült – még az szerepelt, hogy a kiegészítő személyzetet havi négy nap kényszerszabadságra küldték volna, amivel a bérek 20 százalékát takaríthatták volna meg. A vasutas érdekképviseletek ugyanakkor már korábban közölték, hogy a korábban bejelentett elbocsátásokon túlmenően semmilyen mértékű leépítést nem hajlandóak elfogadni. A korábbi bejelentés szerint ugyanis csupán azon vasúti alkalmazottaktól vált volna meg a cég, akik már elérték a nyugdíjkorhatárt, vagy teljesítik a nyugdíjazási feltételeket. A további elbocsátások esetére ugyanakkor sztrájkokkal és tüntetésekkel fenyegettek.

Bajban a vasút

A teherszállítási ágazat alkalmazottai közül eddig 1420-an kérték nyugdíjazásukat, ami 3,7 százalékkal csökkentené a bérköltségeket. A két héttel ezelőtti egyeztetések során a cég vezetése és a szakszervezetek abban állapodtak meg, hogy a július elsejég tartó időszakra csökkentik a túlórák és a hétvégi munkaórák számát, hogy ezáltal is csökkenjenek a cég bérköltségei.

A CFR Marfának egyébként jelenleg 17 500 alkalmazottja van. A társaság bevételei idén 44 százalékkal csökkentek, a bérköltségek pedig az összes bevétel 92 százalékát teszik ki. Ez az arány tavaly 38-39, 2005-ben pedig 20 százalékos volt. Ennek nyomán Călin Graţian már korábban kifejtette: véleménye szerint az egyetlen megoldást a béreknek a bevételével azonos arányban történő csökkentése jelenti. Mint kifejtette, a túlélés érdekében havi 15–20 millió lejjel kell csökkenteni a kiadásokat. Közölte, amennyiben nem lehetségesek további elbocsátások, a munkaidő és ezáltal a bérek csökkentése jelenthet kiutat. Hozzátette, eddig minden olyan lépést megtettek, ami költségcsökkentést eredményezhetett: felbontották például a szerződést az őrző-védő és a takarítócégekkel. Most a társaság alkalmazottai foglalkoznak a létesítmények őrzésével, takarításával és karbantartásával is. Radu Berceanu közlekedési miniszter szintén néhány héttel ezelőtt közölte: ha a vasutasok nem mondanak le bizonyos pótlékokról, eljöhet az az idő, amikor a tárcának már nem lesz pénze kifizetni a béreket.

A miniszter közbelép

Radu Berceanu most közvetlenül is beavatkozott a bérek alakulásába: tegnap bejelentette, egyetlen vasúti alkalmazott sem kereshet többet, mint az ágazati vezérigazgatók. Ez azt jelenti, hogy egyetlen vezetőnek sem lehet 4000 lejnél nagyobb fizetése. A vasúttársaság helyzetének stabilizálására kidolgozott intézkedéscsomag második pontja értelmében átalakítanák a három ágazat – a teherszállítási, az infrastruktúra-karbantartó és az utasszállító részleg – szerkezetét, míg a harmadik programpont szerint egyes esetekben a jelenlegi ötről négyre csökkentenék a munkanapok számát.

Berceanu nem csupán a vasútnál alkalmazza a módszert: a polgári légügyi hatóság alkalmazottainak bérét legkevesebb 25 százalékkal csökkentik, egyes pótlékokat pedig megvonnak. A hivatalos indoklás szerint erre azért van szükség, mert egyes bérek a 20 ezer lejt is meghaladják. Ezért Berceanu tegnap a hatóság vezetőjét is menesztette.