Kortünet a „ügyvédbrigáddal” védekező vádlottak esete

A bukaresti fellebviteli bíróság tegnap elutasította Tender ügyvédeinek fellebbezését, így az üzletember továbbra is előzetes letartóztatásban marad. A Tender-féle korrupciógyanús botrány már hónapokkal ezelőtt magára vonta a közvélemény figyelmét. Tender ellen pénzhamisítás, hivatali visszaélés, csalás, valamint szervezett bűnözésben való részvétel gyanújával indított eljárást a főügyészség, március 3-án pedig 30 napos előzetes letartóztatásba helyezték, amelyet azóta több ízben is meghosszabbítottak. Letartóztatását követően ügyvédei több ízben sikertelenül követelték ügyfelük szabadlábra helyezését, valamint a dossziét vizsgáló ügyészek kizárását az eljárásból. A Krónikának nyilatkozó jogi szakértő nehezményezi, hogy azok a védőügyvédek, akik egyben parlamenti képviselők is, visszaélnek politikai tekintélyükkel, amelyet ügyfeleik javára fordítanak büntetőjogi eljárásokban. A BBTE jogi karának oktatója szerint a védőügyvédek elérték, hogy folyamatos botránykeltésükkel eltereljék a figyelmet a tulajdonképpeni vádakról és tényállásról, a közvélemény pedig csupán arról értesül, hogy Tender és a hozzá hasonlóan korrupció gyanújába keveredett üzletemberek (például Dinu Patriciu vagy Marian Iancu) fogságban maradnak, vagy szabadlábon védekezhetnek. A szakértő hangsúlyozta, hogy hamis a vád, miszerint az ügyészek visszaélnek hatáskörükkel az előzetes letartóztatás kérelmezésekor, hiszen a módosított perrendtartási törvénykönyv szerint ennek elrendelése kizárólag a bírák hatáskörébe tartozik. Az alkotmányos előírások, valamint a büntetőjogi törvénykönyv értelmében a vádlott ellen akkor bocsátható ki előzetes letartóztatási parancs, ha a vádpontok súlyos társadalmi veszélyre vonatkoznak, valamint akkor, ha a vádlott bizonyítékokat semmisíthet meg, illetve megfélemlítheti az eljárásban érdekelt feleket. A bírák abban az esetben is megfontolhatják az előzetes letartóztatási parancs kibocsátását, ha a vádlott ki akarja vonni magát az eljárás alól. Az egyetemi oktató emiatt célszerűnek találja Tender őrizetbe vételét, hiszen ezáltal a hatóságok megakadályozhatják, hogy továbbra is folytathassa törvénytelen tevékenységeit titkos bankszámláin keresztül. A letartóztatással azonban a hatóságok nem tudják teljesen hatástalanítani a vádlott tevékenységét, mert ügyvédeinek közbenjárásával fogva tartása alatt is folytathatja ezeket. A jogász egyébként elítéli azokat a hátráltató műveleteket is, amelyek által a „védőbrigádok” megtorpedózzák az ügyfeleik ellen indult eljárásokat. Gheorghiþã Mateuþ egyik hagyományos eszköze, hogy a vádak elévüléséig halasztja a tárgyalásokat, így ügyfele ítélet nélkül megússza. Egy másik bevett szokás a szakértő szerint az ügyészek meghurcolása, kizárásuk kérelmezése, valamint feljelentésük a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanácsnál (CSM). Ovidiu Tender esetében azonban az ügyészség is támadást indított az üzletember ügyvédei ellen, akiket azzal gyanúsítanak, hogy meg akarták vesztegetni az ügyészség egyik alkalmazottját. Az ügyészek továbbá Victor Ponta személyét is kifogásolták: szerintük ugyanis parlamenti képviselői státusa összeférhetetlen a gyakorló ügyvédi szereppel.