2012. május 29., 09:172012. május 29., 09:17
Mindezt maga Preda jelentette be a hétvégén, azonban a PDL-ben nem mindenki ért vele egyet. Mint vasárnap elmondta, mind az RMDSZ-t, mind a többi demokratikus parlamenti alakulatot felkéri az indítvány támogatására, mivel „Victor Ponta miniszterelnök már nem jogosult arra, hogy az ellenzék megértő legyen vele szemben”. „Egy hónapot kapott tőlünk Ponta úr, és máris meggyőzött arról, hogy semmit sem tesz a románokért. Nincs joga ahhoz, hogy az ellenzék megértő legyen vele szemben. Felhívom az RMDSZ-t és a többi demokratikus parlamenti erőt, hogy támogassa a bizalmatlansági indítványt” – hangoztatta vasárnap Preda.
A politikus még szombaton azzal indokolta felvetését, hogy a Ponta-kabinet „brutálisan” beavatkozott az igazságszolgáltatás menetébe, miközben a kormányban olyan emberek vannak, akiknek imázs- és erkölcsi problémái is vannak.
„A PDL-nek nap mint nap küzdenie kell az igazságszolgáltatás függetlenségéért, a romániai klientúrarendszer fölszámolásáért” – hangoztatta a politikus. Szerinte a pártnak még a június tizedikei önkormányzati választások előtt be kell nyújtania a bizalmatlansági indítványt. Nem osztja ugyanakkor Preda véleményét Vasile Blaga szenátusi elnök, a PDL kampányfőnöke. Szerinte az indítvány benyújtására most nem alkalmas az időpont, mivel a PDL nem kíván hozzájárulni az ország destabilizálásához, amit Victor Ponta nap mint nap folytat. Ezt tegnap a párt vezetése is hivatalosan megerősítette.
Victor Ponta kormányfő tegnap azt mondta, a PDL-nek jogában áll bizalmatlansági indítványt benyújtani, ugyanakkor hazugságnak nevezte, hogy a kormány beavatkozott volna az igazságszolgáltatás munkájába. Szerinte ugyanis a kabinet mindent megtett annak érdekében, hogy az igazságszolgáltatás megfelelően működjék. Cezar Preda az igazságszolgáltatásba való beavatkozással arra utalt, hogy csütörtökön kiderült: az Országos Építészeti Felügyelet igazgatója, Constantin Adrian Balaban-Grăjdan segítséget kívánt nyújtani Adrian Năstase volt miniszterelnöknek, akit egy korrupciós perben januárban két év börtönbüntetésre ítélt a legfelsőbb bíróság, jelenleg pedig az ítélet elleni fellebbezés tárgyalása zajlik.
Grăjdan átiratban tudatta a bírósággal, hogy nem érte kár az intézményt. Mint arról beszámoltunk, Năstasét azzal vádolták, hogy az Állami Építészeti Felügyelet egyik hivatalos rendezvényén, A minőség trófeája című konferencián gyűjtött pénzzel finanszírozta 2004-es elnökválasztási kampányát. Az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA) szerint a felügyeletet összesen 64 813 844 913 régi lejes kár érte.
Az ügy annyiban kapcsolódik a kormányhoz, hogy a felügyeletet a Ponta-kabinet hivatalba lépése után vonták a kormány hatáskörébe, Victor Ponta pedig múlt pénteken nevezte ki az élére Grăjdant, aki már a következő kedden megpróbálta „megmenteni” a Pontához hasonlóan szintén a Szociáldemokrata Pártban (PSD) politizáló Năstasét. Ponta csütörtökön menesztette Grăjdant, az általa benyújtott átiratot pedig az építészeti felügyelet tegnap visszavonta, és jelezte: továbbra is részt vesz a perben károsult félként. Ponta tegnap cáfolta, hogy Năstase javaslatára nevezte volna ki Grăjdant, de azt nem árulta el, kitől származott az ötlet.
A szerecsenmosdatásba a szintén szociáldemokrata igazságügyi miniszter, Titus Corlăţean is beszállt. Szerinte a felügyelet már korábban, évekkel ezelőtt közölte, hogy A minőség trófeája néven elhíresült ügyben nem érte kár. A menesztett igazgatóhoz hasonlóan ő is úgy vélte, hogy az intézményre jelentős nyomás nehezedett abban az időszakban, amikor a DNA a Năstase elleni vádemeléshez szükséges adatokat összegyűjtötte.
Az igazgató menesztését helyesnek nevezte, mivel az az átirat kiküldése előtt nem egyeztetett a kormányfővel, azt pedig, hogy a Ponta-kormány a felügyeletet saját hatáskörébe vonta, a Világbank egyik tavalyi tanulmányával indokolta, amelyben a nemzetközi pénzintézet azt javasolta, hogy a fejlesztési tárca hatékonyságának növelése érdekében ezt az intézményt ki kell vonni a hatásköre alól.
A DNA mindenesetre tegnap is folytatta a csütörtökön megkezdett nyomozást, és Grăjdan mellett a felügyelet több alkalmazottját is kihallgatta. Grăjdan ellen bűnpártolás gyanújával vizsgálódnak.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A fekete-tengeri földgáz kitermelése történelmi lehetőséget jelent Romániának, de a valódi stratégiai érték a kitermeléséből származó bevételek felhasználásában rejlik – véli Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület elnöke.
Biztonságban lekísértek a hegyről 37 lengyel turistát a hegyi csendőrök a Kelemen-havasokban, miután a kirándulók útvonalának közelében egy bocsát vezető anyamedvét észleltek. A hatóságok szerint a gyors beavatkozásnak köszönhetően senki sem sérült meg.
Új szakaszába lépett a Nagyszeben és Fogaras közötti A13-as autópálya-szakasz építése: a 68 kilométeres nyomvonal mind a négy szakaszán egyszerre zajlanak a munkálatok.
Románia az Európai Unió egyetlen tagállama, ahol jelenleg nincs olyan rendszer, amely lehetővé tenné az úgynevezett off-label – vagyis a betegtájékoztatóban nem szereplő javallatra alkalmazott – gyógyszerek társadalombiztosítási támogatását.
A román védelmi minisztérium közölte: Ukrajna hivatalosan is megerősítette, hogy a június 5-én a konstancai kikötőben történt drónrobbanás „elszigetelt eset”, amelyet „nagy valószínűséggel Oroszország elektronikai hadviselési tevékenysége” idézett elő.
Kelemen Hunor kijelentette, hogy az RMDSZ nem vesz részt a szélsőséges, magyarellenes AUR legitimálásában.
Zivatarokra figyelmeztető sárga jelzésű riasztás érvényes pénteken szinte az ország egész területén.
A kormány az alkotmánybírósághoz fordult a bírák és ügyészek felhalmozódott bérhátralékainak kifizetése körüli alkotmányos természetű konfliktus ügyében.
Bár a bukaresti közlekedési minisztérium továbbra is azzal számol, hogy 2026 végéig rekordot jelentő, 233,59 kilométernyi autópályát és gyorsforgalmi utat adnak át Romániában, a Pro Infrastructura Egyesület szerint több határidő is túlságosan optimista.
Látogatottsági adatok