Kormánysegély a dunai árvízkárosultaknak

Ezenkívül a kormány – a prefektúrák bevonásával – 80 ezer liter ásványvizet, 15 tonna tejport, tízezer ágyat, húsz-húszezer hálózsákot és takarót, ötezer sátrat, gáztűzhelyeket, esőköpenyt, tisztítószert bocsát a kilakoltatottak rendelkezésére.
A belügyminisztérium tegnapi jelentése szerint a 15 011 evakuált közül a legtöbben, tízezren az olténiai Dolj megyében voltak kénytelenek elhagyni otthonukat, Cãlãraºi megyében 4172, Konstancán 378, Tulceában 192, Brãilában pedig 103 személy vált földönfutóvá. A kilakoltatottak több mint negyven százalékát oktatási és egészségügyi intézményekben, katonai sátrakban vagy úszó létesítményekben szállásolták el, a többiek rokonoknál, ismerősöknél húzódtak meg. A Duna által elárasztott 148 település közül különösen a Cãlãraºi megyei Spanþovból és Chiseletből evakuált több száz személy helyzete aggasztó, mivel a katonaság sátrakat bocsátott ugyan a rendelkezésükre, viszont nem eleget, a hatóságok pedig nem gondoskodtak élelmezésükről. A Dolj megyei Bechetből tegnapig 1200 embert lakoltattak ki, miután a közeli védvonalat átszakító Duna elárasztotta a város alacsonyabban fekvő negyedeit. Komoly veszély fenyegeti Tulcea városát is, ahol a folyam egy teljes városrészt elborított. Folyamatosan érkeznek a magáncégek segélyszállítmányai is a katasztrófa sújtotta területekre. Egy olasz szervezet tegnap 300 ezer euró értékben juttatott el sátrakat, ágyakat, mobilkonyhát a sátortáborban élő rasti lakosoknak, a gyulafehérvári Caritas pedig 12 ezer eurós, élelemből, tisztálkodószerekből, takarókból, ruhákból álló segélyszállítmányt küldött az olténiai Negoi és Bistreþ lakóinak.
Eközben a World Wildlife Found (WWF) napokban közzétett jelentéséből kitűnik, hogy a Duna alsó folyásán keletkezett idei árhullám, a beszűkített mederbe szorított folyam okozta, emberéleteket veszélyeztető gátszakadások elsősorban a meggondolatlan emberi beavatkozás következménye. A nemzetközi környezetvédelmi szervezet alapvető, katasztrofális következményekkel járó hibának nevezte az árterületek mezőgazdasági termőföldekké, lakott területekké alakítását, az erdők ipari méretekben történő irtását, ezáltal ugyanis a Duna az elmúlt évszázad során mintegy húszezer négyzetkilomérnyi árterületét veszítette el. A WWF felhívja a figyelmet arra is, hogy Románia, Bulgária, Ukrajna és a Moldovai Köztársaság kormánya még 2000-ben aláírt egy megállapodást, amelynek értelmében a folyam alsó szakaszán mintegy 220 ezer hektárt alakítanak vissza árterületté – vagyis megközelítőleg akkora felületet, amely a mostani árhullám során víz alá került. Csakhogy az ún. zöld folyosó kiépítését célzó program gyakorlatba ültetése során az elmúlt hat évben az említett összterület mindössze nyolc százalékát „adta vissza” a Dunának a négy ország.