Kisemmizve: Mircea Geoanát a szenátus éléről is eltávolították

Geoană leváltása nem ment zökkenőmentesen, a PSD hiába kérte ugyanis az erről szóló határozat napirendre vételét, Geoană nem volt hajlandó azt szavazásra bocsátani. Ezt követően azonban nem folytatódhatott az ülés, mivel a PSD szenátorai kivonultak a teremből. Ennek nyomán rendkívüli ülésre hívták össze a házbizottságot, amely úgy döntött, napirendre tűzi a Geoană leváltásáról szóló határozatot, az ülés levezetését azonban nem a menesztendő elnökre, hanem a kormánypárti, PDL-s alelnökre, Petru Filipre bízták.

Ezt követően pedig már olajozottan ment a procedúra: Filip felolvasta a határozat szövegét, amelyet a szenátorok elsöprő többsége megszavazott, majd az állandó bizottság úgy döntött, Filip vezetheti a felsőházat az új elnök várhatóan hétfői megválasztásáig.

Geoană: „politikai kreténizmus” a PSD lépése

Mircea Geoană a leváltásáról tartott szavazáson már nem vett részt, ugyanakkor bejelentette, hogy jogtalannak tartja a döntést és az alkotmánybírósághoz fordul. Szerinte ugyanis a politikai támogatás megvonása révén csupán a házbizottság tagjait lehet visszahívni, a házelnök csupán a házszabály vagy az alkotmány megsértése miatt, illetve lemondása esetén váltható le.

Saját korábbi pártjának vezetőit komisz kölykökhöz hasonlította, akik a legfontosabb állami tisztségekkel játszadoznak, de még egy garázst sem tudnának elvezetni. „Politikai kreténizmusnak” nevezte, hogy a PSD tálcán kínálta fel a második legfontosabb állami tisztséget a kormányoldalnak, épp akkor, amikor eldöntötték, hogy beindítják az államfő felfüggesztését célzó folyamatot.

Leszögezte, mind a párt következő kongresszusán, mind a bíróságon megtámadja a PSD végrehajtó testületének kedd esti döntését, amelynek értelmében kizárták a pártból.

Magyarellenes oldalvágás

A szenátus elnöki tisztségének jövője kapcsán ugyanakkor magyarellenes élű megjegyzésre ragadtatta magát. Megemlítette, hogy az RMDSZ is pályázik az elnöki tisztségre. „Jól szórakoznék, ha Markó Béla kapná meg a tisztséget. Ez igazi ajándék lenne a román nemzet számára. Markó Béla az állam második legfontosabb tisztségében. Bravó, Ponta!” – mondta Geoană ironikusan, Victor Ponta PSD-elnöknek címezve mondandóját.

Kezdődik a marakodás a szenátus-elnöki tisztségén

Abban egyébként igaza van Geoanának, hogy a szenátus élére az RMDSZ is pályázik. Frunda György, a szövetség szenátora szerdán közölte, a frakció úgy döntött, saját jelöltet állít. „Ha koalícióban vagyunk egy olyan párttal, amely a miniszterelnöki tisztséget és a képviselőház elnöki tisztségét is birtokolja, akkor logikus lenne, hogy a meglévő miniszterelnök-helyettesi tisztség mellett a szenátus elnöki széke is az RMDSZ-é legyen” – mondta Frunda.

Kelemen Hunor szövetségi elnök is azt mondta, „erős trend” képviseli az RMDSZ-en belül azt, hogy saját jelöltet állítsanak.

Erről azonban a jelek szerint nincs egyetértés a koalíción belül, mivel a PDL is bejelentette, hogy igényt tart az alelnöki tisztségre. Traian Igaş belügyminiszter, a PDL alelnöke tegnap közölte, hogy a párt Petru Filip, Vasile Blaga és Mihai Stănişoară választja majd ki jelöltjét. Közölte, a tisztség sorsáról várhatóan a hétfő délelőtti koalíciós ülésen tárgyalnak majd az RMDSZ-szel, addig várhatóan nem kerül szóba. Szerinte ugyanakkor a tisztség a legnagyobb frakcióval rendelkező PDL-t illeti.

Cristian Rădulescu, a PDL szenátusi frakcióvezetője szerint a koalíciónak közös jelöltet kell állítania, ennek személyéről azonban hétfőig nem születik döntés.

Orest Onofrei, a szenátus PDL-s jegyzője szerint ugyanakkor pártja az ülésszak végéig megtartja az elnöki tisztséget, vagy oly módon, hogy ő adja az új elnököt, vagy Petru Filip ügyvezető elnök révén. Mircea Geoană ugyanis bejelentette, hogy alkotmánybíróságon támadja majd meg a leváltásáról szóló döntést, ami meghosszabbítja az ideiglenes állapotot.

Puiu Haşotti, a kisebbik ellenzéki párt, a Nemzeti Liberális Párt frakciójának vezetője közölte, nem állítanak saját jelöltet, hanem partnerük, a PSD jelöltjét, Titus Corlăţean jelenlegi külügyi bizottsági elnököt jelölik. Megválasztásának esélyeit azonban jelentős mértékben rontja, hogy a kormányoldalnak esze ágában sincs az ellenzék kezében hagyni a tisztséget. Igaz, a koalíciós jelölt is csupán egyetlen mandátumos többségre támaszkodhat a felsőházban.