Kisebbségügyi biztost faragnának Orbanból

Romániának túl kevés a többnyelvűség?
Titus Corlăţean, a PSD európai parlamenti megfigyelője elmondta: a kezdeményezést Jan Marinus Wiersma, az Európai Szocialisták Pártjának alelnöke is támogatja, és az Európai Parlament (EP) plénuma előtt politikai nyilatkozatban fogja szorgalmazni. Wiersma egyébként hangsúlyozta: az Európai Unióban több gondot kellene fordítani a romák ügyeire, ezért is támogatja, hogy Orban a kisebbségek problémájával is foglalkozzon. Wiersma szerint a többnyelvűség amúgy is szorosan kötődik a kisebbségi ügyekhez, a kezdeményezést pedig az is indokolja, hogy Romániához méltatlan a tárca súlya. Titus Corlăţean szerint Orban hatáskörének kiterjesztése a kisebbségi ügyekre politikai fontosságot biztosítana az általa vezetett tárcának. Az EP szocialista frakciójában elégedetlenséget szült, hogy Orbant viszonylag jelentéktelen feladatkörrel bízták meg – számolt be Corlăţean. Hozzátette: az európai szocialisták elsősorban azt sérelmezik, hogy viszonylag elenyésző fontosságú tárca – mint amilyen a többnyelvűségé – létrehozására kell pénzt áldozni. „Jó lenne, ha a kezdeményezés sikeréért a kormánypártok is megpróbálnának közbenjárni azoknál az európai parlamenti alakulatoknál, amelyekhez tartoznak, hiszen ez Romániát hozná kedvezőbb helyzetbe” – érvelt Corlăţean.

Leonard Orban vizsgatételei
Az Európai Bizottság tervei szerint Leonard Orban feladatköre magában foglalja többek között a fordítási ügyeket, az Európai Unió hivatalos kiadványaival foglalkozó hivatalt, és a kisebbségek nyelvhasználatáért felelős. A szakkört Jan Figel szlovákiai EU-biztos tárcájából faragták le, aki eddig az oktatási, nevelési, kulturális és többnyelvűségi problémákkal foglalkozott. Az EP bizottságai már összeállították azokat a kérdéseket, amelyekre Orbannak a november 27-ei meghallgatáson kell válaszolnia. A kérdések között szerepel, hogy a többnyelvűségnek milyen szerepe van a kisebbségek jogainak védelmében, és hogy a többnyelvűség mennyiben járul hozzá az EU egyik célkitűzése, az interkulturális párbeszéd megteremtéséhez. Ezek mellett Orbannak vázolnia kell azokat a programokat, amelyeket elindítani szándékozik azért, hogy megvalósuljon az az elképzelés, hogy az unióban anyanyelvén kívül mindenki beszéljen még két idegen nyelvet. A meghallgatáson olyan általánosabb problémákról is beszélnie kell, mint az Európai Unió alkotmányának elfogadása vagy az uniós gazdaságpolitika és a többnyelvűség összefüggései.