Kisebbségi törvény: bumerángívben

Bizottsági jelentés nélkül kerül a képviselőház plénuma elé a nemzeti kisebbségek jogállását szabályozó törvénytervezet – döntötte el tegnap az alsóház állandó bizottsága. A javaslatot Márton Árpád, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője terjesztette be, a koalíciós partnerek segítségével pedig az állandó bizottságban el is fogadták, így jövő hét keddjén elkezdődhet a jogszabály vitája a képviselőházban.
Mint ismeretes, a kisebbségi törvény vitája több hónapja eredménytelennek bizonyult az alsóház jogi, emberi jogi és tanügyi bizottságában. A képviselőknek eddig mindössze 18 cikkelyt sikerült megvitatniuk a 76-ból, Márton Árpád pedig éppen a bizottsági munka eredménytelenségére hivatkozva javasolta, hogy bocsássák a tervezetet a plénum elé. A bizottsági vitát különben legtöbbször kvórumhiány miatt kellett felfüggeszteni, előfordult azonban, hogy a koalíciós partnerek akadékoskodása is gátolta a bizottság munkáját. A döntés nyomán a törvény a kormány által elfogadott változatában kerül majd a plénum elé, így gyakorlatilag érvényét veszti a demokraták által javasolt módosítás, amelyet a bizottságok keddi ülésén fogadtak el a képviselők. A módosítás értelmében a nemzeti kisebbségek nyelvén működő iskolákban az iskolaigazgatók kinevezése nem a kulturálisautonómia-tanács beleegyezésével, hanem a nemzeti kisebbségek képviselőinek beleegyezésével történne. Ezt a módosítást, amellyel az RMDSZ is egyetértett, a szövetség képviselői különbözőképpen magyarázták. Míg Márton Árpád szerint azért nincs jelentősége, mert a kulturális autonómiára vonatkozó részig még nem jutottak el a bizottsági vitán, Máté András Levente képviselő szerint a kulturálisautonómia-tanács nem dönthet ebben a kérdésben.
Ennek következménye többek között az lehet, hogy a képviselőház plénuma megvitatja a tervezetet, vagy pedig visszaküldi egy szakbizottságba – fejtette ki a Krónika érdeklődésére Varga Attila RMDSZ-es képviselő, az alsóház emberi jogi, felekezeti és kisebbségi bizottságának alelnöke. „Minthogy nincs arra precedens, hogy a képviselőház bizottsági jelentés nélkül vitasson meg ekkora horderejű és fontosságú törvényt (a jogszabályhoz ugyanis több mint nyolcszáz módosítási indítványt nyújtottak be – szerk. megj.), valószínűleg visszaküldik a jogszabályt egy szakbizottsághoz” – magyarázta Varga. Kérdésünkre, hogy ennek az eljárásnak mi lehet az előnye, a képviselő elmondta: a három bizottság nem bizonyult hatékonynak, egyetlen bizottságban azonban jobban lehetne érvényesíteni a koalíciós többséget. A legfontosabb kérdés tehát az, hogy melyik bizottságnak kell majd jelentést készítenie a törvényről: a joginak vagy az emberi joginak.
Arra a kérdésre, hogy a kisebbségi törvényt a jelenlegi körülmények között mikorra fogadja el a képviselőház, az RMDSZ képviselője nem tudott válaszolni, hangsúlyozta azonban, hogy ehhez elsősorban politikai akaratra van szükség – ami jelenleg hiányzik. Varga szerint Emil Bocnak, a Demokrata Párt (PD) elnökének a napokban tett kijelentése, miszerint pártja nem támogatja a kisebbségi törvénytervezetet, amennyiben ez továbbra is tartalmazza a kulturálisautonómia-tanácsokról szóló részt, éppen ennek a politikai akaratnak a hiányára utal. Ennek ellenére az RMDSZ folyamatosan igyekszik egyeztetni a Demokrata Párttal a kisebbségi törvényről – fejtette ki a Krónikának Varga László és Máté András Levente.