Kisebbségi tövény: jelentés hétfőn?

 Varga Attilától, a testület RMDSZ-es tagjától megtudtuk: tegnap az 52. cikkelyig sikerült megvitatni a jogszabályt a testületben, azonban a kisebbségi hatóságokról szóló fejezetnél elakadtak. A kisebbségek frakciójának ugyanis van egy olyan javaslata, amely átalakítaná a Markó Attila vezette Etnikumközi Kapcsolatok Hivatalának státusát és szerkezetét, ezt azonban még pontosabban rögzíteni kell. Ezért annyiban maradtak, hogy hétfőn délelőtt az RMDSZ és a Demokrata-Liberális Párt vezetői politikai egyeztetést tartanak ebben az ügyben, illetve más vitás kérdésekben is, és ezt követően délután folytatódhat az összesen 78. cikkelyből álló jogszabály vitája. Varga szerint hétfő estére akár a bizottsági jelentés is elkészülhet a jogszabályról, azonban még mindig kérdéses, hogy június 30-áig, a parlamenti ülésszak végéig el lehet fogadtatni. Ha ez nem következik be, júliusban rendkívüli ülésszakon a parlamenti vita megkerülésével, felelősségvállalással is beterjesztheti a kormány a jogszabályt – amennyiben sikerül a vitás kérdésekben megegyezni hétfőn. Mint arról beszámoltunk, a heves vitákat gerjesztő paragrafusokat – mint a kulturális autonómiatanácsokra vonatkozót, vagy azt, amely az autonómiatanácsok vétójogát rögzíti – átugrották, mivel korábban abban állapodtak meg a demokrata-liberális párti és az RMDSZ-es honatyák, hogy a kényes ügyekről a kormánykoalíción belül további egyeztetések szükségesek.

Sergiu Andon, a bizottság titkára a tegnap elfogadott, az anyanyelvi házasságkötést megengedő cikkely kapcsán egyébként elmondta, mindehhez az is szükséges, hogy az anyakönyvvezető is ismerje a házasulandók nyelvét, ellenkező esetben a házasságkötésnek románul kell zajlania. Hozzátette, a jogszabály feltételezi, hogy azon településeken, ahol valamely kisebbség tagjai nagy számban élnek, vannak az adott kisebbség nyelvét ismerő anyakönyvvezetők. A jogszabály azt is rögzíti, hogy a házasulandók nevét az adott kisebbség nyelvében használatos formában rögzítik a hivatalos okmányokban, azonban csupán a latin ábécét használva. Azt a cikkelyt is elfogadta a testület, amely lehetővé teszi, hogy azon településeken, ahol ez indokolt, a kisebbségek tagjai anyanyelvükön is letehessék a gépjármű-vezetői vizsgát. Heves vita zajlott a testületben arról, hogy a helyi hatóságok kizárólag a kisebbségek nyelvén íródott okmányokat is kibocsáthassanak azon vidékeken, ahol többségben élnek, ebben az esetben végül kompromisszumos megoldás született. Ennek értelmében csupán az oktatási, művelődési, egyházi és civil intézmények bocsáthatnak ki a kisebbség nyelvén – és mellette románul is – közokiratokat (például okleveleket vagy jegyzőkönyveket), a helyi hatóságok nem.