Kiiktatta a Dăncilă-kabinet a kisebbségek számára kedvező passzusokat a közigazgatási kódexből

Az RMDSZ aztán szerdán bejelentette, hogy elfogadhatatlannak tekinti a kormány által elfogadott közigazgatási törvénykönyvet, amely a szövetség szerint a kisebbségi jogok tekintetében több tíz évvel veti vissza Romániát, a „90-es évek állapotára”. Cseke Attila, az alakulat szenátusi frakcióvezetője közölte, a parlamenti munka során kidolgozott törvénykönyvjavaslathoz az RMDSZ törvényhozói közel száz módosítást fogalmaztak meg, ebből számos javasolt rendelkezés a nyelvi jogokra jelentett volna garanciát, és bővítette volna azokat.

„Amit szakmai munkával és politikai támogatással a parlamentben sikerült elérnünk, azt a kormány teljes mértékben figyelmen kívül hagyta, és kitörölte a tegnap (kedden – szerk. megj.) tárgyalt változatból” – idézte az RMDSZ hírlevele a közigazgatási törvénykönyv kidolgozásáért felelős parlamenti különbizottság tagját. Cseke szerint miközben a bukaresti kormány azt az álláspontot képviseli, hogy Románia „modellország” a kisebbségi jogok tekintetében, ezzel szemben a sürgősségi rendelet a megszerzett nyelvi jogokat is eltörli, olyan jogokat, amelyeket 13 éve hatályban lévő törvény szentesít.

Egyébként a közigazgatási törvénykönyvjavaslatot a bukaresti parlament fél éves szakbizottsági munka után megvitatta és elfogadta, azonban az ellenzéki pártok alkotmánybírósági óvást emeltek ellene, így nem léphetett hatályba. A tavalyi parlamenti vita során a közigazgatás működését egységes keretbe foglaló kódex tervezetébe az RMDSZ törvényhozóinak öt nagy kérdésben – köztük a közterületek többnyelvű feliratozásában, a hatóságokkal folytatott anyanyelvű kommunikációban és a kisebbségi jogok megengedő értelmezésében is – sikerült a magyar közösség számára fontos pontosításokat és többletjogokat elfogadtatnia. Cseke Attila úgy tudja, az RMDSZ által javasolt, nyelvi jogokra vonatkozó egyetlen előírás, amely benne maradt a kormány által elfogadott változatban, azt írja elő, hogy anyanyelvű formanyomtatványok segítsék ezután az önkormányzati ügyintézést, bár azok elfogadtatását lényegesen megnehezítették.

A frakcióvezető szerint a kódex azért jelent visszalépést a kisebbségvédelemben, mert a jelenleg hatályos anyanyelvhasználati jogokat is visszanyesi, korlátozza. Példaként a megszerzett jogokat védő, 2006 óta érvényes előírások eltörlését említette. Ez azt jelenti, hogy a magyarság szerzett jogait is elveszítheti azokon a településeken, ahol számaránya a húszszázalékos nyelvhasználati küszöb alá csökken, vagyis el kellene távolítani a kétnyelvű feliratokat azokon a településeken, ahol (román betelepítés, a kisebbségiek elvándorlása vagy asszimilációja miatt) húsz százalék alá csökken a kisebbségi lakosságarány. „Az új változat szerint a megszerzett jogok védelme csak a következő népszámlálásig érvényes” – nyilatkozta az RMDSZ politikusa az MTI-nek.

Egy másik visszalépés, hogy az új törvényszöveg kétnyelvű helységnévtáblákról rendelkezik, ami egy anyanyelvhasználati jog elvesztéséhez vezethet azokon a településeken, ahol a történelmi hagyományoknak megfelelően több nyelven – románul, magyarul, németül, szerbül – is kihelyezték a helységnévtáblákat. A rendelet ezt követően a törvényhozás asztalára kerül jóváhagyásra. „Az RMDSZ nem ért egyet a sürgősségi kormányrendeletek útján eszközölt törvénymódosítással. Ma ismét beigazolódott, hogy a széleskörű parlamenti vita és megalapozott szakmai munka jó tervezeteket, a kormány sürgősségi rendeletekkel hozott döntései pedig súlyos hibákat eredményez. A parlamenti munka során az RMDSZ ismét beterjeszti módosításait, harcolni fogunk a nyelvi jogokért” – közölte a szenátusi frakcióvezető.