Kihallgatták Băsescut és Blagát

A témában Corneliu Vadim Tudornak, a szélsőséges Nagy-Románia Párt (PRM) elnökének feljelentése nyomán kezdtek el újra vizsgálódni, a soviniszta politikus ugyanis egy ügyész könyvében megjelent állításokra hivatkozva azzal vádolta meg Băsescut és Blagát, hogy elloptak négymillió dollárt a három újságíró szabadon bocsátása fejében állítólag kifizetett váltságdíjból.

Traian Băsescu a rövid kihallgatást követően ugyanakkor azt mondta: nem volt semmilyen váltságdíj. Azt is közölte: nem tudott arról, hogy nyomozás zajlik az ügyben, mivel elmulasztották tájékoztatni róla. „Ez a besúgók ideje. Egy Vadim kaliberű besúgó az összes bíróságon végigrángathatja az embert. Ez a per egy volt államfő zaklatásáról szól. Megvédem magam, nincs miért félnem a tetteim miatt” – szögezte le az egykori elnök. Kijelentette: a vád teljesen alaptalan, és miután ezt majd jogerős bírósági ítélet is kimondja, bepereli Vadim Tudort. A volt elnök bírálta Tiberiu Niţu legfőbb ügyészt is, azzal gyanúsítva meg, hogy személyes ellenszenv vezérli. „Niţu újranyitna bármilyen dossziét, amelyben a Băsescu név szerepel” – mondta a volt elnök. Kifejtette: ahhoz, hogy a bíróság kivizsgálhassa az ügyet, fel kellene oldani annak titkosítását. „Szeretném, ha ismét kivizsgálnák az ügyet, ha minden dokumentum nyilvános lenne, hogy kiderüljön: az állampolgárait megvédő állam ragyogó akciójáról van szó, a pénzzel kapcsolatos disznóság pedig ordenáré hazugság. (…) Omar Hajszam Romániába hozatala sok embert zavart. (...) Valószínűleg most nyújtják be a számlát azért, mert államfőként becsületesen eleget tettem a kötelességemnek” – fogalmazott Băsescu.

Vasile Blaga közölte: a kihallgatás nyomán immár semmilyen minőségben nem érintett az eljárásban. Băsescu esetében – mivel már nem államfő, és nem visel semmilyen közméltóságot – a legfelsőbb bíróság illetékesség híján visszaküldte az ügyet a bukaresti V. kerületi bíróságra, amelynek a legfőbb ügyészség kérésére jóvá kellett volna hagynia a dosszié újbóli megnyitását, azonban ez a bírói fórum ugyancsak az illetékesség hiányára hivatkozva küldte el a legfelsőbb bíróságra a kérést.

Marie-Jeanne Ion, Sorin Mişcoci és Ovidiu Ohanesian román újságírót, valamint vezetőjüket és tolmácsukat, Mohamed Munafot 2005. március 28-án rabolták el Bagdadban, kiszabadulásukra 55 nap múlva, május 22-én került sor. Traian Băsescu akkori államfő utólag azt nyilatkozta az újságírók kiszabadításának körülményeit firtató sajtónak, hogy a mentőakció részletei egy 50 évre titkosított dosszié részét képezik. Két hét múlva azonban az államfő beszélt az ügy nem titkos részéről, Băsescu szerint a túszejtők három változatot javasoltak: a túszok kicserélését húsz, Irakban szolgálatot teljesítő román katonára, a román katonai kontingens hazahívását, illetve bebörtönzött irakiak szabadon bocsátását. A The Times című brit lap már 2006-ban arról cikkezett, hogy több ország, köztük Románia is váltságdíjat fizetett állampolgárai szabadon bocsátásáért. Bukarest azonban ezt mindvégig cáfolta.

Időközben Romániában terrorcselekményben való érintettség miatt húsz év szabadságvesztésre ítélték Omar Hajszam szíriai üzletembert, akit azzal vádoltak, hogy része volt az újságírók elrablásában. Hajszamot nem sokkal az újságírók kiszabadulása után őrizetbe vették, de miután egészségi állapota miatt szabadlábra helyezték, megszökött az országból, és többéves nyomozás után bukkantak a nyomára, majd hozták vissza.