Ki lövetett Bukarestben?

„A Ion Iliescut ért  politikai támadások elfogadhatatlanok, és egységes fellépésre van szükség velük szemben” – fogalmazott a politikus.
Ion Iliescu az ügy újabb fejleményeként nyílt levélben próbálta tisztázni a négy ember halálát okozó 1990-es eseményekkel kapcsolatos felelősségét. A levélben hevesen bírálta a – szerinte – lejáratását célzó sajtókampányt. „Határozottan elutasítom azt a lejárató, hazug és a valóság manipulálásán alapuló kampányt, amelyben egyes kiadványok, televíziók, szerkesztők és újságírók vesznek részt, ám ami még súlyosabb, hogy a katonai ügyészség ügyészei is belekeveredtek. E kampány célja, hogy befeketítsenek mind az 1989 decemberi, mind az 1990 június 13 és 15. között bekövetkezett események kapcsán” – áll a veterán politikus levelében. Az egykori államfő szerint bizonyos személyek – akik az akkori események résztvevői voltak – „egyes katonai ügyészek segítségével megpróbálják átírni a történelmet, és az okról az okozatra kívánják terelni a figyelmet, kihasználva a politikai támogatást, amelyet a jelenlegi államfő biztosít számukra, aki így próbál bosszút állni mindazokon, akik alkotmányos jogukkal élve a felfüggesztésére szavaztak a parlamentben.” Iliescu szerint a katonai ügyészség által összeállítot vádirat nem jogi, hanem politikai dokumentum, a vádakat pedig a fantázia termékének minősítette. A vádirat szerint Ion Iliescu államfőként személyesen rendelte el a hadsereg bevetését a bukaresti Egyetem téri tüntetők ellen, és ezzel túllépte hatáskörét. Iliescu ezzel kapcsolatosan úgy fogalmazott levélben: a hadsereg bevetését Petre Roman akkori miniszterelnök hagyta jóvá.
A volt elnök vádjára reagálva, Petre Roman közölte, 1990. június 11-én valóban jóvá hagyott egy, az Egyetem tér kiürítésére vonatkozó rendeletet, amelyet 13-án rendőrök és csendőrök végre is hajtottak, azonban a páncélos katonai járművek és az éleslőszer használatát nem engedélyezte. „A főügyészség kibocsátott egy határozatot, amely a rend  helyreállításáról rendelkezett az Egyetem téren” – közölte Roman, hozzátéve, ezt a rendeletet hagyta ő jóvá. A volt kormányfő szerint ez a törvények tiszteletben tartásával történt, és az ennek nyomán végrehajott hatósági akció is törvényes volt. „Kizárólag rendőr- és csendőregységeket vetettek be” – szögezte le Roman, rámutatva: mindaz, ami ezek után történt – hogy a bányászok megérkeztével páncélos járműveket és éleslőszert is használtak – nem volt összefüggésben azzal a rendelkezéssel, amelyet ő hagyott jóvá.
Viorel Ene, a bányászjárások áldozatai szövetségének elnöke tegnap közölte: bármi történjék is, sohasem bocsátanak meg Iliescunak.
Mint arról korábban beszámoltunk, a katonai ügyészség vádirata nyomán egyébként nem indulhat meg az eljárás Iliescu ellen, mivel az Alkotmánybíróság döntése értelmében katonai vádhatóság és bíróság nem járhat el civilekkel szemben.