
Szakmai szervezetek sem nézik jó szemmel Dana Gârbovan miniszteri kinevezését
Fotó: UNJR
Politikai és szakmai körökben egyaránt megütközést keltett, hogy Viorica Dăncilă Dana Gârbovan kolozsvári bírót nevezte meg az igazságügy-miniszteri tisztség várományosaként. Az érintett cáfolja, hogy támogatta a balliberális kormány igazságüggyel kapcsolatos vitatott intézkedéseit.
2019. augusztus 26., 12:542019. augusztus 26., 12:54
2019. augusztus 26., 14:182019. augusztus 26., 14:18
Némi meglepetésre Viorica Dăncilă miniszterelnök a hétvégén bejelentette, hogy meneszti Ana Birchallt az igazságügy-minisztérium éléről, és Dana Gârbovant javasolja leendő tárcavezetőnek. A kormányzó Szociáldemokrata Párt (PSD) országos végrehajtó bizottságának (Cex) pénteki döntése értelmében Birchall stratégiai partnerségekért felelős miniszterelnök-helyettesként folytatja, a belügyminisztérium élére a tisztséget jelenleg ideiglenesen betöltő Mihai Fifort, Iulian Iancut pedig a gazdasági ügyekben illetékes miniszterelnök-helyettesi posztra javasolja az alakulat. Ezen túlmenően az oktatási minisztérium irányítását Şerban Valeca szociáldemokrata szenátorra bízza a miniszterelnök.
A miniszterelnök azzal érvelt, hogy a Romániai Bírák Országos Szövetségének (UNJR) elnöke „számottevő tapasztalattal rendelkezik”, és köztiszteletnek örvend az igazságügyi rendszeren belül.
Gârbovan kilép a bírói testületből
Benyújtotta hétfőn a bírói tisztségről való lemondását az igazságügyi tárca élére jelölt Dana Gârbovan. A Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) bírói szakosztálya tudomásul vette döntését. „Bírói pályafutásom alatt mindig azt mondtam, amit gondolok, és hittem abban, amit mondtam, bár sokszor ez nem volt a többség ínyére. Mivel elviekben elfogadtam az igazságügyi miniszteri tisztségre való jelölést, úgy tartom természetesnek, hogy mondjak le bírói tisztségemről, hogy kezdődhessen el a kinevezési eljárás” – írta Facebook-bejegyzésében Gârbovan. A CSM bírói szakosztálya később közölte, tudomásul vette a kolozsvári ítélőtábla alkalmazásában álló bírónő lemondását, és elküldte Klaus Johannis államfőnek a Gârbovan tisztségből való felmentésére vonatkozó igénylést.
Dana Gârbovan a bejelentésre úgy reagált: elfogadta a jelölést, és amennyiben Klaus Johannis államfő jóváhagyja a kinevezését, készen áll együttműködni minden döntéshozóval a hatékony és független igazságszolgáltatás érdekében. A kolozsvári bírónő közölte: a kormányfő felkérte, hogy igazságügy-miniszterként hatáskörének megfelelően lépjen fel főleg a szervezett bűnözés és az emberkereskedelem ellen. „Elviekben elfogadtam a felkérést, azzal a feltétellel, hogy teljes függetlenséget élvezek majd hivatalom gyakorlásában, illetve hogy Klaus Johannis államfő is elvi beleegyezését adja a kinevezésemhez” – írta közösségi oldalán Gârbovan. Szerinte az emberkereskedelmen és a bűnözésen kívül az igazságügyi rendszer számos más „visszatérő” problémával küzd. Ezek között említette a humán erőforrás és infrastruktúra hiánya, valamint az ügyészségek és bíróságok túlzsúfoltsága jelentette gondokat, amelyek megoldását „túl hosszú ideje hanyagolják”.
Dan Barna, a Mentsétek meg Romániát (USR) elnöke felkérte Klaus Johannist, ne nevezze ki a bírát a tárca élére, szerinte ugyanis Gârbovan a politikai büntetőügyesek „leghangosabb támogatója” volt.
Ellenzi Dăncilă jelölését a Gârbovan által alapított UNJR-hez hasonló két másik szakmai szervezet is, amelyek szerint egy aktív bíró miniszterré történő kinevezése alkotmányba ütközik és ellentétes a Velencei Bizottság ajánlásaival. A Romániai Bírák Fórumának Egyesülete és a Kezdeményezés az Igazságügyért elnevezésű szervezetek szerint Gârbovan és az általa vezetett UNJR az elmúlt három évben nyíltan támogatta a PSD-kormányok által kezdeményezett káros, a jogállamisággal ellentétes, számos nemzetközi szervezet által is bírált igazságügyi törvényjavaslatokat.
Ellenzi Gârbovan kinevezését az ügyészek érdekvédelmét ellátó szakmai szervezet is, emlékeztetve, hogy a kincses városi ítélőtábla bírája számtalanszor bírálta a korrupcióellenes ügyészség (DNA) tevékenységét, az igazságügyi kérdésekben az államfő által kiírt népszavazást, sőt a romániai igazságszolgáltatás függetlensége mellett síkra szálló külföldi nagykövetségeket is.
Hasonlóképpen gondolkodik Horațius Dumbravă, a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) volt elnöke is, aki a Hotnews hírportálnak úgy nyilatkozott: Gârbovan nem csak önmagát hozta kényes helyzetbe törvényi és alkotmányos szempontból, hanem a teljes igazságügyi rendszert is, mivel már a kinevezését célzó javaslat nyilvánosságra hozatalát megelőzően le kellett volna mondania bírói tisztségéről, ami összeférhetetlen az igazságügy-miniszteri poszttal. Dana Gârbovan egyébként közösségi oldalán válaszolt a kritikák egy részére, álhírnek nevezve az állítást, miszerint az általa irányított szervezet támogatta a Sorin Grindeanu vezette kormány által 2017-ben igazságügyi témában elfogadott, országos tüntetéseket kiváltó sürgősségi rendeletét.
A romániaiak 24 százaléka egyetért, 5 százaléka pedig teljes mértékben egyetért azzal, hogy Romániának az iráni konfliktus ügyében az Egyesült Államok mellé kellene állnia, függetlenül más európai országok álláspontjától – derül ki egy friss felmérésből.
Európa felfedezésére hívja a fiatalokat az unió: a DiscoverEU program keretében idén 40 ezer ingyenes utazási igazolvány talál gazdára. A lehetőség azoknak a 18 éveseknek szól, akik készen állnak arra, hogy egy hónapon át bejárják a kontinenst.
Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke már a választás estéjén gratulált a magyarországi országgyűlési választások győztesének, Magyar Péternek.
Az RMDSZ elnöke, Kelemen Hunor szerint reális esély van a Szociáldemokrata Párt (PSD) és a Nemzeti Liberális Párt (PNL) kormánykoalíción belüli kiegyezésére.
Mircea Abrudean szenátusi elnök kedden kijelentette, hogy a magyarországi választások eredménye az egész térség európai irányultságát erősíti meg.
Egy friss közvélemény-kutatás szerint a romániaiak csaknem 40 százaléka úgy véli, hogy az ország politikai rendszere teljesen megbukott, és gyökeres átalakításra vagy teljes cserére szorul.
Romániában továbbra is negatív a természetes szaporulat: az Országos Statisztikai Intézet (INS) adatai szerint 2026 februárjában közel kétszer annyian haltak meg, mint ahány gyermek született.
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) adatai szerint márciusban 9,87 százalékra emelkedett az éves infláció Romániában. A legnagyobb drágulást a villamos energia esetében mérték, miután az ársapka kivezetése jelentős áremelkedést eredményezett.
A több mint egy hétig tartó húsvéti vakáció április 14-én ér véget, a diákok szerdától ismét iskolába mennek.
A februári 9,31 százalékról márciusban 9,87 százalékra nőtt az éves infláció Romániában – közölte kedden az Országos Statisztikai Intézet (INS).
szóljon hozzá!