Keményen nekiment a parlament az államfőnek és az ügyészeknek

A nyilatkozatot Călin Popescu-Tăriceanunak, a szenátus liberális elnökének kezdeményezésére, 203 szavazattal, 94 ellenében fogadta el a kétkamarás parlament együttes ülése.

A jogi következmények nélküli dokumentum leszögezi: a parlament kizárólagos hatásköre, hogy felelősségre vonja a kormányt, ezért elfogadhatatlannak és alkotmányellenesnek tartja azokat az állásfoglalásokat, amelyekkel az elnök vagy az igazságszolgáltatás szervei a kormány döntéseit bírálták. A nyilatkozat a büntetőjog korrupcióellenes szigorán enyhítő, országos tüntetéssorozatot kiváltó sürgősségi kormányrendelet elleni, azóta elutasított alkotmányos óvásokra utal.

„Az alkotmánybíróság döntésének véget kell vetnie egyszer s mindenkorra azoknak az összehangolt támadásoknak, amelyek a parlament szerepének és tekintélyének aláásását célozzák\" – olvasható a szenátusi elnök javaslatára a szociálliberális kormánytöbbség által megszavazott nyilatkozatban. A dokumentumban a parlament megerősíti „politikai fennhatóságát\" valamennyi más közintézmény felett.

Az alkotmánybíróság az államfő és a CSM óvását elutasítva megállapította, hogy a kormánynak joga volt azonnal hatályba lépő sürgősségi rendelettel módosítani a Btk.-t. A taláros testület – illetékességét elhárítva – nem vizsgálta a vitatott kormányrendelet tartalmi vonatkozásait és azt sem, hogy indokolt volt-e a kormány sürgősségi beavatkozása. A jobboldali elnök és tüntetők azt állították, hogy a kormány csak azért sietett – az azóta hatálytalanított – rendelet életbe léptetésével, hogy korrupcióval vádolt politikusokat, köztük Liviu Dragnea szociáldemokrata pártelnököt mentsen meg a felelősségre vonástól.

A tiltakozási hullám elültével és több, álláspontját igazoló alkotmánybírósági döntés birtokában a szociálliberális többség ellentámadásba lendült, visszaéléssel vádolva a korrupcióellenes ügyészséget (DNA). Az alkotmánybíróság Tariceanu óvásának helyt adva a múlt héten megállapította, hogy a DNA túllépte hatáskörét, és a hatalmi ágak szétválasztásának elvét sérti, ha az igazságszolgáltatás beavatkozik a törvényalkotás folyamatába.