Kelemen: másképp állnának a dolgok Romániában, ha a magyarok és a romák „nem lettek volna türelmesek”

Az Agerpres hírügynökség helyszíni tudósítása szerint az esemény a román és a roma himnusz lejátszásával kezdődött, majd közös imádság következett, amely után a roma közösség jogaiért és szabadságáért folytatott küzdelemről, a diszkriminációról és a sztereotípiákról szóló filmet vetítettek le.

A Marian Mexicanu Symphony fellépése után beszédet mondott a kongresszust szervező Pro Európa Roma Párt elnöke, Nicolae Păun, hangsúlyozva, hogy az esemény országos és európai szinten is egyedülálló. „Ezek az emberek nem előadásra jöttek, és nem az utcáról gyűjtöttük össze őket, hogy megtöltsük a termet. Ezek az emberek azért vannak itt, hogy támogassák a romapárt következő 10 évre szóló új jövőképét. 4150 küldött van itt. Romániának szüksége van a romákra, és nekünk szükségünk van Romániára” – fogalmazott.

A kongresszus résztvevőit romani nyelven köszöntő Ciolacu rámutatott, a szegénység és az oktatáshoz való hozzáférés problémájának megoldása nemcsak a roma közösség számára fontos, hanem az ország jövője szempontjából is jelentőséggel bír. „Azt akarom, hogy a Romák Romániáért elnevezésű programjuk szerves része legyen annak a társadalmi szerződésnek, amelyet a román államnak minden polgárával szemben fel kell vállalnia (...) Önök romák, de mindenekelőtt románok. Legyenek egységesek, legyenek felelősek, és dolgozzunk együtt azért, hogy Románia olyan ország legyen, amilyennek szeretnénk!” – fogalmazott a kormányfő.

A miniszterelnök arról is beszámolt, hogy rövidesen opcionális tantárgyként fogják oktatni az iskolákban a romák történelmét. Kelemen Hunor beszédében kiemelte, ha a magyarok és a romák „nem lettek volna türelmesek Romániában, lehet, hogy teljesen másképp állnának a dolgok”. Az RMDSZ elnöke köszönetet mondott a romák által az 1990-es marosvásárhelyi események alatt tanúsított szolidaritásért. „Sosem fogjuk elfelejteni” – jelentette ki a szövetségi elnök. Kelemen ugyanakkor arra buzdította a romákat, hogy vállalják fel identitásukat, nyelvüket, etnikumukat és kultúrájukat, mert így senki sem kerülheti meg őket.

A 2022-es népszámlálás során egyébként egymillióan vallották magyarnak magukat, míg romának 569 500-en. Az adatot erősen vitatja a Pro Europa Roma Párt, amely perrel is fenyegette a román államot emiatt. Kelemen szerint ha a roma közösségek összezárnának és megszerveznék magukat, pártjuk a szavazatok 10 százalékának megszerzésével bejutna a bukaresti parlamentbe.

A szövetségi elnök utalást tett beszédében a készpénzfizetési korlátozásokról kialakult vitára is. A téma kapcsán egy Maros megyei roma barátjának üzenetét tolmácsolta a miniszterelnöknek. „A barátom megkért, adjam át önnek, ha találkozunk, hogy két dolog soha nem fog kimenni a divatból: a bőrdzseki és a készpénz” – mondta az RMDSZ elnöke.