Kedvezményes luxusautók állami támogatással

A 2006-ban a fogyatékkal élõk védelmében hozott jogszabály ugyanis lehetõséget biztosít számukra, hogy elõnyös feltételek mellett hiteleket vegyenek fel, amelyeket egy személygépkocsi vásárlására vagy a lakásuk igényeiknek megfelelõ átalakítására használhatnak fel. A tárca által összeállított sürgõsségi rendelet a vonatkozó törvényt módosítaná, 10 ezer eurós felsõ határt szabva a felvehetõ hiteleknek. Az eredeti törvény ugyanis nem rendelkezik a kölcsön mértékérõl, emellett általánosan fogalmaz, mivel a szövegben nem kizárólag a személygépkocsi, hanem bármilyen jellegû jármû szerepel. A jogszabály ugyanakkor elõírja azt is, hogy a hitel kamatját az állami költségvetésbõl törlesztik, a fogyatékosokért felelõs országos hatóság révén. Az elõírások értelmében a hitelkedvezménybõl a fogyatékkal élõk családja is részesül, illetve az a személy, akinek legalább egy súlyosan fogyatékos kiskorú van a gondozásában.

A sürgõsségi rendelet indoklási jegyzékébõl kiderül, hogy a Gazdasági és Pénzügyminisztérium vizsgálatai alapján az elõírások általános jellege miatt bármely pénzintézet jóváhagyhatott bármilyen magas hitelt, ráadásul bármilyen jármûre. Így több esetben is elõfordult, hogy a hitelbõl luxusautókat és jachtokat vásároltak. Emellett a kölcsön után fizetendõ kamat gyakran meghaladta a hitel értékét.

A jelentõs kedvezmény miatt rengetegen igényeltek ilyenfajta hitelt. Az elemzés alapján 2007 májusa és decembere között a pénzügyi tárca öszszesen 533, a kamatok állami forrásokból történõ törlesztését szentesítõ szerzõdést írt alá az igénylõkkel. A felvett összegekbõl szinte kivétel nélkül luxusjármûveket vettek a jogosultak. A tapasztalatok nyomán a gazdasági minisztérium feljegyzést nyújtott be a kormányhoz, amelyben a törvény módosítását kérték.

A most kidolgozott sürgõsségi rendelet tartalmaz két további jelentõs módosítást is. Az egyik lehetõséget ad arra, hogy a testi fogyatékkal élõkkel foglalkozó magánközpontok is könynyebben jussanak hozzá a szükséges jóváhagyáshoz az országos hatóság részérõl. Eddig erre nem volt lehetõség, mivel a törvény nem adta meg a jogi személyiséget ezeknek a központoknak, a jóváhagyás pedig ennek függvénye volt. A módosítás értelmében a jogi személyiség kötelezettsége megszûnne. A másik módosítás azokra az állami intézményekre vagy magánvállalatokra vonatkozik, amelyek nem alkalmaznak testi fogyatékkal élõket, annak ellenére, hogy a törvény ezt kötelezõ módon elõírja. Más esetekben a munkáltatók alkalmazzák ugyan a fogyatékos személyeket, viszont nem adnak nekik munkát. Az új elképzelés szerint ezek a munkáltatók partnerségi alapon megvásárolhatják valamely egység termékeit vagy szolgáltatásait, amelyeket az ott alkalmazott fogyatékkal élõk gyártanak. A termékek ellenértéke megfelelne annak az összegnek, amelyet az államnak ki kellene fizetniük, mert elmulasztották az ilyen személyek alkalmazását.