A strasbourgi emberi jogi bíróságon fellebbez Nagy Zsolt volt távközlési miniszter. Ezt ő maga közölte a szerkesztőségünkhöz eljuttatott nyílt levélben, amelyet annak nyomán írt meg, hogy pénteken jogerősen négy év felfüggesztett szabadságvesztésre ítélték egy miniszteri mandátuma alatt általa jóváhagyott tranzakció miatt.
2014. január 28., 18:022014. január 28., 18:02
2014. január 28., 19:062014. január 28., 19:06
Nagy (képünkön) szerint január 24-én újabb vereséget szenvedett az igazság. „Pénteken délután a TV képernyőjén olvasva a hírt az első átsuhanó gondolat a fejemben: „még jó, hogy nem rosszabb”. Megriaszt a felismerés, hogy tulajdonképpen csak kényszeruralmi rendszert jellemezhet egy ilyen önkéntelen reakció” – fogalmaz a volt politikus. Szerinte az ügy kapcsán családtagjai és ismerősei is a megfélemlítés légkörét tapasztalják.
„Ügyvédeim nem találnak szavakat a felháborodástól, mégis óvatosan fogalmaznak a sajtóban, nehogy még súlyosabb reakciót váltsanak ki. Az a közigazgatási jogszakértő, aki védelmemben beszélt és aki a bíróság előtt is elmondta, hogy ő maga is ugyanúgy járt volna el helyemben, fogja a fejét és azt mondja, hogy ez nem lehet igaz. Mi ez, emberek? Ez a demokrácia? Jogállam?” – írja.
Nagy megjegyzi: egy olyan kormányhatározat kezdeményezéséért ítélték el, amely ma is érvényben van., amelyet a kormány egésze fogadott el. „Egy olyan telekről szól, amely minden kétséget kizáróan a Posta tulajdonában volt. Egy olyan ügy ez, amelyben nincs kár. Ártatlanságomhoz semmi kétely nem fér” – szögezi le Nagy.
Mint arról beszámoltunk, Nagy Zsoltot és Tudor Chiuariu volt igazságügy-minisztert – akit az ügyben három és fél év felfüggesztett szabadságvesztésre jtéltek – azzal vádolta az ügyészség, hogy egy kormányhatározattal segítettek magántulajdonba átjátszani egy – a reális érték töredékére felértékelt – bukaresti állami ingatlant, amelyet a Román Posta tőkeapportként vitt be egy magáncégekkel közös vállalkozásba. A nyomozó hatóság szerint ezzel 8,6 millió eurós kárt okoztak az államnak.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Románia az Európai Unió egyetlen tagállama, ahol jelenleg nincs olyan rendszer, amely lehetővé tenné az úgynevezett off-label – vagyis a betegtájékoztatóban nem szereplő javallatra alkalmazott – gyógyszerek társadalombiztosítási támogatását.
A román védelmi minisztérium közölte: Ukrajna hivatalosan is megerősítette, hogy a június 5-én a konstancai kikötőben történt drónrobbanás „elszigetelt eset”, amelyet „nagy valószínűséggel Oroszország elektronikai hadviselési tevékenysége” idézett elő.
Kelemen Hunor kijelentette, hogy az RMDSZ nem vesz részt a szélsőséges, magyarellenes AUR legitimálásában.
Zivatarokra figyelmeztető sárga jelzésű riasztás érvényes pénteken szinte az ország egész területén.
A kormány az alkotmánybírósághoz fordult a bírák és ügyészek felhalmozódott bérhátralékainak kifizetése körüli alkotmányos természetű konfliktus ügyében.
Bár a bukaresti közlekedési minisztérium továbbra is azzal számol, hogy 2026 végéig rekordot jelentő, 233,59 kilométernyi autópályát és gyorsforgalmi utat adnak át Romániában, a Pro Infrastructura Egyesület szerint több határidő is túlságosan optimista.
A Digi mellett más cégek is részt vesznek a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) mesterséges intelligencián alapuló kiberbiztonsági platformjának kiépítésében, a cégek némelyike azonban korrupciós ügyekben lehet érintett.
Zivatarokra figyelmeztető narancssárga és sárga jelzésű riasztásokat adott ki csütörtökön az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM). 11 megyében ugyanakkor továbbra is kánikulára figyelmeztetnek.
Romániának „megállapodásra” vagy „politikai fegyverszünetre” van szüksége a költségvetési és intézményi stabilitás fenntartása érdekében – jelentette ki Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!