Fotó: Rompres
Kellett-e politikai alkukat kötni az elnöki tisztségért, és ha igen, milyen áron?
Semmilyen alku nem köttetett a háttérben. Én mindig is ellene voltam annak, hogy elpolitizáljuk a CNSAS munkáját. Ezt nem szabad megengedni. A 11 tagú tanács az esetek nagy többségében 10-11 támogató szavazattal hozta meg döntéseit. A sajtó persze azoknak az eseteknek szokott nagyobb jelentőséget tulajdonítani, amikor megoszlottak a vélemények. A rám leadott hat-ötös szavazatarány azonban az erőviszonyokat is jelzi a tanácson belül. Hatan általában egy álláspontot képviselünk, a másik öt kolléga pedig esetenként egyetért velünk, esetenként pedig nem.
A román sajtó Vadim Tudor kifehérítőjeként tartja önt számon. Bántja, hogy ilyen besorolásba került?
Már megszoktam, hogy itt nagy divat sárral dobálózni. Már-már azt érzem, ha valakit nem dobálnak, az azt jelenti, hogy nem számít ebben a játszmában.
Az azért tény, hogy annak idején Corneliu Vadim Tudor elmarasztalása ellen szavazott, és az ön szavazatán múlott, hogy milyen besorolást kap a Nagy-Románia Párt elnöke.
Ez nem egészen így van. Négyen szavaztunk így, négyen pedig úgy, és az akkori elnök Gheorghe Onisoru szavazatán múlott, hogy a testület végül nem marasztalta el Vadim Tudort. Én akkor is elmondtam, ma is úgy látom, ha nincsenek olyan dokumentumok a birtokunkban, amelyek a vizsgált személy ellen szólnak, akkor nem lehet ráhúzni csupán politikai okokból a vizes lepedőt, legyen az akár Corneliu Vadim Tudor is. Ellenzem, hogy politikai játszmák alapján szavazgassunk a CNSAS-ban. Mind a formális, mind a tartalmi kritériumokat be kell tartanunk ahhoz, hogy tisztességes döntéseket hozzunk.
Mi változik a CNSAS-ban az ön elnökségével?
Elsősorban azt a célt tűztem ki, hogy kezdjük el az archívum informatizálását, mert akkor lesz egy lerakatból archívum, ha tudjuk, hogy mit tartalmaz. Már ma elkezdődik a külügyi hírszerzéstől átvett anyag digitalizálása. Elektronikus formában pedig könnyebben kezelhető az anyag, kezd archívum kinézése lenni a mostani dobozolt aktáknak. A másik célom, hogy valamennyi olyan dossziét vegyünk át a belügyminisztériumtól, amely törvény szerint minket illet meg.
Mit mutatnak az adatok, érdekli az embereket a saját múltjuk? Sokan kérik a saját dossziéjuk áttanulmányozását?
Tavaly ugrásszerűen megnőtt azoknak a száma, akik a róluk gyűjtött adatok áttanulmányozását kérték. Ez biztató.
Mennyiben könnyebbedett meg ez a munka az archívum átvételével?
Egyáltalán. Sőt inkább nehezedett, mert egy-egy kutatás kapcsán sokkal nagyobb volumenű munkát kell elvégezni. Ahhoz, hogy valakiről eldöntsük, együttműködött-e, vagy sem, több anyagot kell átnézni. Az a tény is növeli a munka mennyiségét, hogy nem csak listákat kell ellenőrizni, hanem minden egyes esetet külön is meg kell vizsgálni.
Összevetették-e már a mikrofilmes adatokat a papíralapúakkal? Mit gondol, milyen arányban tüntették el a kényes iratokat?
A mikrofilmek átvétele folyamatban van. Csak akkor tudjuk összevetni a papíron levő adatokat a mikrofilmes anyagokkal, amikor ez a folyamat befejeződik.
Előfordulhat, hogy mikrofilmeket is eltüntettek?
Csak a mikrofilmek átvétele után tudok erről nyilatkozni.
Féléves a mandátum. Mi kell ahhoz, hogy a fél év végén elégedett legyen a munkájával?
Valószínű, hogy elégedett nem leszek, de remélem, hogy a már említett kevésbé látványos lépések megtörténnek.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Románia újraindítaná jégkármérséklő rendszerét, de a sokat vitatott rakétás technológia mellett már a magyar mintájú talajgenerátoros megoldást is tesztelné. A szatmári jégkárelhárító kísérleti rendszer mintát adhat arra, hogyan védhetik meg a termést.
Raed Arafat, a katasztrófavédelmi főosztály vezetője csütörtökön megerősítette, hogy a katonai ügyészség zárolta a vagyonát, beleértve a bankszámláit is, abban az ügyben, amelyben több személlyel együtt őt is helikopter-csempészéssel gyanúsítják.
Több mint 48 millió lejjel tartoznak a romániai nagyvárosok felének gépjárművezetői a tavaly kiszabott közlekedési bírságok után. Egyes önkormányzatok nyilvántartásaiban szerepelnek olyan büntetések, amelyeket 25 éve nem fizettek ki.
Rövid megbeszélést folytatott az ankarai NATO-csúcs keretében Nicușor Dan román államfő és Magyar Péter miniszterelnök. Az nem derült ki, lesz-e a találkozónak folytatása, miként alakulnak a román–magyar kapcsolatok.
Az Országos Fogyatékosságügyi Hatóság (ANPDPD) leváltott elnöke, Alexandra Zară kijelentette, hogy azért menesztették, mert nem tájékoztatta Dragoș Pîslaru ügyvivő munkaügyi minisztert.
Az Európai Bizottság az Európai Unió Bírósága elé idézi Romániát, mivel az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (CNAS) rendszeresen késve fizet a gyógyszertáraknak, megsértve a késedelmes fizetésekről szóló uniós irányelvet.
Hogy miként működött a gyakorlatban a kommunista Románia titkosszolgálatának megfigyelési gyakorlata – erről tett közzé szerdán bejegyzést a közösségi oldalon a Securitate Irattárát Vizsgáló Országos Tanács (CNSAS).
Újabb tárgyalási fordulót kezdeményez Nicușor Dan a Nemzeti Liberális Párt (PNL), a Szociáldemokrata Párt (PSD), a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) vezetőivel.
A romániaiak egyharmada szerint előrehozott parlamenti választások jelentenék a legjobb kiutat az elmúlt két hónap politikai válságából – derül ki a Politikai Minősítő Ügynökség (ARP) által készített, Poll/Int néven közzétett közvélemény-kutatásból.
Nicușor Dan a légi és tengeri védelem megerősítését, valamint a keleti szárny védelmi és elrettentő pozíciójának megszilárdítását fogja szorgalmazni a NATO-csúcstalálkozón – számolt be az Agerpres külső tudósítója, Oana Ghită.
Látogatottsági adatok