KITEKINTŐ – Számos sajtótermék, televízió- és rádióadás idézte fel hétfőn, hogy negyed évszázad telt el a legvéresebb bukaresti bányászjárás óta, amelynek során Zsil-völgyi bányászok ezrei dúlták fel a fővárost, hogy „megvédjék” Ion Iliescu akkori államfő és a mögötte álló Nemzeti Megmentési Front (FSN) hatalmát.
2015. június 17., 12:352015. június 17., 12:35
Az 1990. június 13–15. közötti erőszakos cselekmények a hivatalos statisztikák szerint hat halálos áldozatot követeltek, és több mint 700 ember sebesült meg azokban a napokban Bukarestben, a bányászjárások áldozatainak szövetsége szerint azonban a halottak száma akár a százat is elérheti.
Nem ez volt az első „kiszállás”
Az MTI felidézi Miután 1989 decemberében a Temesvárról indult népfelkelés megbuktatta Nicolae Ceaușescu kommunista diktátor uralmát, a forradalom napjaiban színre lépett Ion Iliescu, a Román Kommunista Párt egy Ceaușescu által félreállított, volt vezetőségi tagja ragadta magához a hatalmat. Az általa vezetett FSN „ügyvivő kormányként” alakult meg, hogy legyen, aki megszervezze az első szabad választásokat. Az ellenzék tiltakozása ellenére az FSN később párttá alakult, és kétharmados győzelmet aratva megnyerte az 1990. május 20-ai választásokat.
1990 januárjától kezdődően a Zsil-völgyi szénbányászok több ízben Iliescu segítségére siettek, hogy erődemonstrációnak szánt Bukarestbe vonulásukkal elhallgattassák az FSN politikai ellenfeleit, megfélemlítsék az újjászerveződött történelmi pártok híveit, az igazi rendszerváltást követelő értelmiségieket: ezeket az akciókat nevezte el a média bányászjárásoknak. A vájárok mindig csákányokkal, lapátokkal, láncokkal és feszítővasakkal felfegyverkezve özönlötték el a román fővárost.
Közép-Európa leghosszabb demonstrációja
A legtöbb erőszakos megnyilvánulásra 1990 júniusában került sor. Akkor – a frissen megszerzett választói felhatalmazás birtokában – Iliescu elérkezettnek látta az időt, hogy felszámolja az Egyetem téri maratoni kommunistaellenes tüntetés maradványait. A rendszerváltozás utáni Kelet-Közép-Európa leghosszabb demonstrációjának számító, 52 napig tartó megmozdulás parazsát akkor már alig néhány, sátorban lakó éhségsztrájkoló próbálta ébren tartani az Egyetem téren, a karhatalom mégis aránytalanul nagy erőkkel, brutális módon csapott le rájuk 1990. június 13-án, újabb Iliescu-ellenes demonstrációt provokálva ki.
Az Egyetem téri rendőri erőszak ellen tüntető ellenzékiek közé provokátorok vegyültek, akik törni-zúzni kezdtek a városban, összecsaptak a karhatalommal, és megostromolták a televízió székházát. A lakosság az (akkor még egyedüli) televízió élő adásából arról értesült, hogy a demokratikusan megválasztott hatalmat a „történelmi pártok és a legionárius (fasiszta) erők\" erőszakkal próbálják megdöntetni, a tévés híradásokat pedig betört kirakatok és lángoló rendőrségi buszok látványa támasztotta alá. A későbbi ügyészségi vizsgálatokból egyébként arra lehetett következtetni, hogy a rendőrség parancsot teljesítve maga gyújtotta fel járműveit.
„Rendet tenni” mentek a vájárok
Másnap érkezett „rendet tenni\" Bukarestbe több ezer Zsil-völgyi bányász, akik szétdúlták a történelmi pártok székházait, az Egyetem téren pedig kérdezés nélkül megvertek minden értelmiséginek tűnő járókelőt. A kétnapos terror során gondjuk volt arra, hogy virágokat ültessenek az éhségsztrájkolók és Iliescu-ellenes tüntetők által letaposott Egyetem téren.
Távozásuk előtt Iliescu köszönetet mondott a Romexpo kiállítási csarnokban összegyűlt bányászoknak, amiért a „nehéz helyzetben példás polgári öntudatot tanúsítva megvédték a fiatal román demokráciát\".
Újranyitott ügy
A nemzetközi sajtóban is nagy visszhangot keltett erőszakhullám felelőseit csak másfél évtizeddel később, a 2000-es évek közepén, Iliescu második államfői mandátuma után kezdte kutatni a katonai ügyészség. Az ügyet később a civil vádhatóság vette át, de a dossziét 2009-ben vádemelés nélkül lezárták.
A katonai ügyészség Iliescut más állami vezetőkkel együtt azzal gyanúsította, hogy szándékosan provokálták ki az erőszakos cselekményeket az ellenzékkel való leszámolás érdekében. Az áldozatok panasza nyomán a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága tavaly szeptemberben az atrocitások kivizsgálására és kártérítésre kötelezte a román államot. Ennek nyomán a legfelsőbb bíróság idén márciusban hozzájárult ahhoz, hogy az ügyészek újranyissák az 1990. júniusi bányászjárás aktáit.
A most 85 éves Ion Iliescu 1990 és 1996, illetve 2000 és 2004 között volt Románia államfője. 2008-ban visszavonult az aktív politikai életből.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Zivatarokra figyelmeztető sárga jelzésű riasztás érvényes pénteken szinte az ország egész területén.
A kormány az alkotmánybírósághoz fordult a bírák és ügyészek felhalmozódott bérhátralékainak kifizetése körüli alkotmányos természetű konfliktus ügyében.
Bár a bukaresti közlekedési minisztérium továbbra is azzal számol, hogy 2026 végéig rekordot jelentő, 233,59 kilométernyi autópályát és gyorsforgalmi utat adnak át Romániában, a Pro Infrastructura Egyesület szerint több határidő is túlságosan optimista.
A Digi mellett más cégek is részt vesznek a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) mesterséges intelligencián alapuló kiberbiztonsági platformjának kiépítésében, a cégek némelyike azonban korrupciós ügyekben lehet érintett.
Zivatarokra figyelmeztető narancssárga és sárga jelzésű riasztásokat adott ki csütörtökön az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM). 11 megyében ugyanakkor továbbra is kánikulára figyelmeztetnek.
Romániának „megállapodásra” vagy „politikai fegyverszünetre” van szüksége a költségvetési és intézményi stabilitás fenntartása érdekében – jelentette ki Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök.
A romániai polgárok az EU-átlagnál elégedetlenebbek az életminőségükkel – derül ki az Európai Parlament legfrissebb felméréséből.
Tíz évre kiutasították Romániából azt a marokkói állampolgárt, akit a Román Hírszerző Szolgálat szerint terrorista propagandatevékenység és romániai személyek radikalizálása miatt nemkívánatos személlyé nyilvánítottak.
Dominic Fritz szerint árt Romániának, ha etnikai hovatartozásuk alapján megkérdőjelezik a nemzeti kisebbségek hazafiságát. Temesvár polgármestere, USR-elnök úgy véli, a gyűlöletkeltés és az összeesküvés-elméletek gyengítik az országot és európai szerepét.
A Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) szerdán úgy döntött, hogy kezdeményezi Nicușor Dan államfő tisztségből való felfüggesztését, illetve megindítja az előre hozott parlamenti választások kiírásához szükséges eljárást – közölte a párt.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!