Homályos maradt a választási képlet

Emil Boc miniszterelnök, a román Demokrata-Liberális Párt (PDL) elnöke tegnap úgy nyilatkozott, elvi egyetértés született a koalícióban arról, hogy a jövő évi parlamenti megmérettetésen azt a képviselő-, valamint szenátorjelöltet hirdessék ki győztesnek, aki a választókerületében begyűjtötte a legtöbb szavazatot. Az RMDSZ azonban ragaszkodik a kompenzációs listához.

Emil Boc szerint a koalícióban körvonalazódó – írásban azonban még nem szentesített – megállapodás lényege, hogy a harmadik vagy negyedik helyen végzett jelöltek ne szerezhessenek mandátumot. Ez a helyzet a 2008-as parlamenti megmérettetés idején számos választókerületben előfordult, az az évben elfogadott egyéni választókerületes rendszer, valamint a mandátumok elosztása alapján ugyanis megtörtént, hogy például az RMDSZ-es Kötő József – ázsiai és afrikai körzetében az 5. helyen végezve – 34 szavazattal lett az alsóház tagja, miközben a marosvásárhelyi Benedek Imre annak ellenére nem szerzett mandátumot, hogy a voksok többségének begyűjtésével első helyen végzett. Az RMDSZ elvben egyetért azzal, hogy a szenátori és képviselői mandátumok többségét egyéni választókerületekben szerezzék meg a jelöltek, közülük is azok, akik megnyerik az adott kerületet.

A koalícióban a tekintetben is egyeznek a vélemények, hogy a mandátumok fennmaradó részét valamilyen kompenzációs rendszer alapján oszszák ki, ennek a visszaosztásnak a módja azonban megosztja a PDL és az RMDSZ képviselőit. Márton Árpád, a szövetség parlamenti képviselője tegnap lapunknak elmondta, az RMDSZ az arányos választási rendszer kialakításában érdekelt, hiszen a romániai magyarság többféle helyzetben él: a Székelyföldön majdnem abszolút többséget alkot, más vidékeken fele-fele a lakosság aránya, míg a szórványban teljesen kisebbségbe szorul a magyarság. „Ilyen körülmények között a mi érdekünk az, hogy minél több szavazat feloldódjon a rendszerben, éppen ezért hajlandóak vagyunk támogatni a vegyes választási rendszert úgy, hogy az egyéni választókerületekben megszerzett mandátumokat egyenlítsük ki a fel nem használt szavazatok alapján kiosztottakkal. Csakhogy a demokraták nem támogatják a listás szavazást, jóllehet számos európai országban, továbbá az európai parlamenti választásokon többek között ez alapján zajlanak a választások” – nyilatkozta a Krónikának az alsóház művelődési, művészeti és tömegtájékoztatási bizottságának tagja. A háromszéki honatya szerint azonban a fel nem használt szavazatok elosztása híján fennáll a veszélye, hogy például a bánsági magyarok nem fognak a szavazóurnák elé járulni – vagy román pártok magyar jelöltjeire voksolnak –, mivel párt- vagy kisebbségi szervezet listája hiányában nekik nincs esélyük képviselőt vagy szenátort bejuttatni a törvényhozásba. Márton szerint további kockázatot rejteget az is, hogy mivel a PDL ragaszkodik az ötszázalékos parlamenti küszöb megőrzéséhez, a tiszta egyéni választási rendszer alapján előfordulhat, hogy nem szerez mandátumot a győztes jelölt, mert pártja nem lépi át a küszöböt.

Az RMDSZ továbbra is elutasítja a jelenleg 469 fős parlament (ebből 137 szenátor, 332 pedig képviselő) létszámának csökkentését, a honatyák számának apadása ugyanis egy-egy erdélyi megye magyarságát fosztaná meg a képviselettől. Márton Árpád úgy véli, 15 százalékos létszámcsökkenés esetében Arad, Brassó és Máramaros magyar honatya nélkül maradna, mivel ezek a megyék 2008-ban a listás viszszaosztás alapján szereztek mandátumot. Ha viszont 300 főre csökkenne a honatyák létszáma – ahogy azt Traian Băsescu államfő és a PDL szorgalmazza –, akkor nem lenne képviselője a Kolozs megyei magyarságnak sem, a szilágysági elveszítené szenátorát, sőt Márton számítása szerint a jelenlegi négy Hargita megyei RMDSZ-es képviselőből kettő, szenátorból pedig egy maradna, és ugyanez a helyzet állna fenn Kovászna megyében is.

Az RMDSZ illetékesei különben lapunknak cáfolták a Pro Tv ama értesülését, miszerint a koalícióban megállapodás született volna arról, hogy 2012-ben kétszáz parlamenti mandátumot az egyéni választókerületek győzteseinek, a fennmaradó százat pedig az alulmaradt jelölteknek osztanak ki – utóbbiakat a pártok által szerzett szavazatarány alapján. Fekete Szabó András, az RMDSZ szenátusi frakcióvezetője merő sajtóspekulációnak nevezte a tévécsatorna információját, leszögezve lapunknak: semmiféle hasonló választási képletről nem született döntés a PDL és a szövetség között.