A gyerekek körében is gyakori a HMPV-megbetegedés, ugyanakkor főként a szamárköhögés járhat komplikációkkal
Fotó: Pixabay
Országszerte növekedett a klinikailag diagnosztizált influenzás megbetegedések száma, sokan pedig hetekig tartó, köhögési rohamokkal járó megfázásra panaszkodnak. A légúti fertőzések terjedése, a január elején az országban is felbukkant humán metapneumovírus (HMPV) kapcsán Molnár B. Géza epidemiológushoz, virológushoz fordultunk, aki a megemelkedett esetszámok okáról, megelőzésről és következményekről is beszélt a Krónikának.
2025. január 23., 08:012025. január 23., 08:01
2025. január 28., 10:232025. január 28., 10:23
Bár az elmúlt hetekben megemelkedett a légúti megbetegedések száma, még nem lehet járványról beszélni Romániában – jelentette ki a Krónika érdeklődésére Molnár B. Géza epidemiológus, volt egészségügyi államtitkár. Mint kifejtette, a virózisok – köztük a HMPV – szaporodása a téli ünnepek következménye, amikor az emberek sokkal többet mentek el otthonról, gyakrabban voltak összejövetelek és tömeges megnyilvánulások. „Gyakorlatilag ennek a lecsengését láthatjuk, hiszen még csak három hét telt el azóta.
Hozzátette, az is megszokott, hogy a késő őszi, téli időszakban megnő a légúti megbetegedések száma, az országban elsősorban az influenzás esetek száma emelkedett meg, de még nem vészesen, ugyanakkor a koronavírusos fertőzések száma csökkenő tendenciát mutat.
A HMPV-fertőzések túlnyomó többsége egyszerű hűléses tünetekkel jár
Fotó: Pixabay
Szintén ebben a periódusban okoz számos légúti megbetegedést a humán metapneumovírus (HMPV), amely január 9-ei, nagyváradi felbukkanása sokakban keltett pánikot,
Azonban röviddel a diagnosztizálás után Alexandru Rafila egészségügyi miniszter eloszlatta a félelmeket, rámutatva, hogy a HMPV nem egy új vírus, 2001-ben azonosították először Romániában, és évente több tízezer megbetegedést okoz az országban. A tárcavezető szerint a fertőzések túlnyomó többsége egyszerű hűléses tünetekkel jár, és a gyermekeknél vagy a 65 év felettieknél gyakoribb.
Molnár B. Géza lapunknak nyilatkozva a téli időszakban előforduló, a tüdőt és a légutakat érintő szamárköhögésre (pertussis) is kitért, rámutatva, hogy
A baktériumok által okozott légúti betegség tünetei a fertőzést követően általában 7-10 nappal alakulnak ki, de előfordulhat, hogy akár 21 nappal később. Kezdetben a tünetek egy szokványos megfázáséhoz hasonlóak (tüsszögés, orrfolyás, alacsony láz és enyhe köhögés). Két héten belül a köhögés súlyosbodik, és jellegzetes köhögési rohamok alakulnak ki sok, gyors ütemű köhögéssel, amelyeket húzó, jellegzetes éles hangú belégzés követ (innen az elnevezés). A rohamok végén gyakran ürül sűrű, színtelen nyálka, melyet követően gyakori a hányás is. A rohamok eleinte éjszaka fordulnak elő, majd egyre gyakoribbá válnak napközben is, és akár egy-két hónapon keresztül is visszatérhetnek.
Gyerekeknek is ajánlott az influenza elleni védóoltás
Fotó: Dr. Fogolyán Kristóf Megyei Sürgősségi Kórház
A HMPV és a pertussis terjedése kapcsán a virológus elmondta, mindkettő légúti terjedésű, ezért a koronavírus-járvány idején sokat emlegetett óvintézkedéseket ajánlott betartani:
Az epidemiológustól azt is megkérdeztük, milyen szövődményei, következményei lehetnek ezeknek a fertőzéseknek. Mint mondta, az influenzás eseteknél nagyon alacsony az elhalálozás, és általában idős korúakat, krónikus betegeket érint.
Arra a kérdésünkre, hogy mennyire védettek az influenzával szemben azok, akik beadatták magunknak az oltást, Molnár B. Géza azt felelte, a vakcina 40-50 százalékban nyújt védelmet. Mint kifejtette, aki be van oltva, általában csak úgy kapja el a fertőzést, ha nagyon rossz állapotban levő influenzás beteg mellett van például a családban, súlyos immunhiány-betegsége van, esetleg előrehaladott az öregkora.
A volt egészségügyi államtitkár szerint
Alexandru Rafila egészségügyi miniszter egyébként január 17-én arra hívta fel a figyelmet, hogy az influenza elleni védőoltások a következő hetekben még elérhetőek. Kiemelte ugyanakkor, hogy a háziorvos által felírt vakcina a gyermekek és serdülők, terhes nők, 65 év feletti személyek és krónikus betegségben szenvedők számára ingyenes.
Alexandru Rafila egészségügyi miniszter csütörtökön az Agerpresnek kijelentette, hogy a humán metapneumovírus (HMPV) nem egy új vírus, 2001-ben azonosították először Romániában, és évente több tízezer megbetegedést okoz az országban.
Hétfőn a szenátus és a képviselőház közös plenáris ülést tartott, melynek során a kormány az adó- és költségvetési reform második csomagjának öt törvényterveztéért vállalt rendre felelősséget.
Az Európai Bizottság (EB) elnöke, Ursula von der Leyen hétfőn megköszönte Romániának, hogy kiveszi a részét a NATO keleti szárnyának védelméből.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) ügyvivő elnöke, Sorin Grindeanu hétfőn kijelentette, hogy nincsenek konfliktusok a koalícióban, és jelenleg nincs szó arról, hogy a szociáldemokraták kilépjenek a kormányból.
A koalíciónak folytatnia kell a munkáját, Ilie Bolojannal a kormány élén – nyilatkozta hétfőn a parlamentben az újságíróknak Kelemen Hunor.
Megérkezett Romániába az Európai Bizottság elnöke. Ursula von der Leyent a Mihail Kogălniceanu katonai bázison fogadta Nicușor Dan államfő.
Jóváhagyta hétfőn Bukarest első kerületének bírósága Călin Georgescu hatósági felügyeletének meghosszabbítását. A bíróság döntése nem végleges, 48 órán belül megtámadható.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) azért kérte a koalíciótól, hogy halasszák el a helyi közigazgatás reformjára vonatkozó törvénytervezet elfogadását.
A Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) négy bizalmatlansági indítványt nyújt be a kormány ellen, amely öt törvénytervezetért készül felelősséget vállalni hétfőn a parlamentben.
Több módosító javaslatot is benyújtott a Szociáldemokrata Párt (PSD) azokhoz a törvénytervezetekhez, amelyekért hétfő este felelősséget vállal a kormány a parlamentben – közölte Adrian Câciu.
Ilie Bolojan miniszterelnök és a Nemzeti Liberális Párt (PNL) nem fog hazudni, a közigazgatási reform nem szemfényvesztés – jelentették ki hétfőn a PNL képviselői.
szóljon hozzá!