Hitelből finanszírozná a kormány a sztrádaépítést

\"A kölcsönt a pénzügyminisztérium, az Országos Út- és Autópályaépítő Vállalat (CNADNR) vagy pedig maga a Bechtel veheti fel\" - mondta az államtitkár. A sztrádaépítést egyelőre szüneteltető Bechtelnek egy ütemtervet kell bemutatnia a 2010-re tervezett munkálatokkal és annak költségeivel. Az állam jelentős adósságokat halmozott fel az amerikai vállalat felé a tavalyi munkálatok ellenértékeként, a szaktárca szerint ezt az állami költségvetésből egyenlítik ki.

A minisztérium ugyanakkor javasolja az Európa Bizottságnak, hogy az erdélyi autópályát foglalják be a transz-európai közlekedési hálózatba (TEN-T), így ugyanis uniós támogatások is lehívhatók a költségek fedezésére.

Az EU tagállamainak területén kijelölt Transz-Európai Közlekedési Hálózat egységes rendszert alkot, amely a távolsági áruszállítás gerinchálózataként szolgál az Európai Unió gazdaságában. A hálózat a tagállamok úthálózatának kb. negyedére (74.500 km), a vasúti hálózat hosszának mintegy felére (78.600 km) terjed ki. Ugyancsak tartalmazza a jelentősebb repülőtereket, valamint hajózható belvízi útvonalakat, folyami és tengeri kikötőket.

A Bechtel szerdán jelentette be, hogy az összes alkalmazottját elbocsátja, amennyiben nem oldódik meg a sztrádaépítési munkálatok finanszírozása. A cég  vezetése által a szakszervezethez továbbított dokumentum szerint március 5-én küldik szét a munkaszerződés felbontásáról szóló figyelmeztetést, ezt követően pedig húsz napon belül megkezdődik az 1933 alkalmazott elbocsátása. Az amerikai vállalat magyarázata szerint azért kénytelen e lépéshez folyamodni, mivel az Országos Út- és Sztrádaépítő Vállalat (CNADNR) 159,6 millió eurót nem fizetett ki neki, az összeg a december elsejéig lezajlott munkálatok ellenértékét fedezi. Emellett 130 millió lejre rúg az áruforgalmi adó összege, amit ugyancsak ki kell fizessen az állam a sztrádaépítőnek.

A cég ugyanakkor azzal is elégedetlen, hogy máig nem történtek meg a kisajátítások a sztráda nyomvonalán, emellett a CNADNR nem tudott biztosítást nyújtani a Bechtelnek a sztrádaépítés további finanszírozásáról.

A kormány január végén jelentette be, hogy tárgyalásokat kezdeményez Bechtel társasággal arról, hogy az észak-erdélyi autópálya megépítése a továbbiakban a köz-és a magánszféra együttműködésének (PPP-partnerség) eredménye legyen. A javaslat szerint a Bechtel az autópálya egyik felét közpénzből, a másik felét saját költségvetéséből építené meg.

Az észak-erdélyi autópálya építését 2004-ben kezdték el. A projekt értékét eredetileg 2,2 milliárd euróra becsülték. A munkálatok 2005-ben egy évre leálltak, emiatt a tervezett 2012-es átadási határidő egy évvel kitolódott. A Bechtel 2009 decemberében adta át a sztráda Torda és Gyalu közötti 42 kilométeres szakaszát.