Carmen Dan – aki a szabadságvesztését töltő volt pártelnök, Liviu Dragnea emberének számít – nem várta meg, hogy beteljesedjenek a menesztéséről szóló híresztelések: ő maga jelentette be lemondását még a PSD vezetőségének ülése előtt. Állítása szerint nem a teljesítményével elégedetlenek, hanem politikai döntés született, mivel a pártvezetést most már zavarja az utca által gyakorolt nyomás, bár eddig nem zavarta. Kifejtette: úgy érzi, nincs mit felrónia magának, ezért emelt fővel távozik. Carmen Dan nem rejtette véka alá: szerinte a Klaus Johannis államfő részéről érkezett nyomásgyakorlás hatására kell távoznia posztjáról.

Viorica Dăncilă miniszterelnök reakciójában leszögezte: Dan rosszul informálódott, ha azt hiszi, Klaus Johannis államfő nyomására menesztették volna. Egyben megrótta, amiért nem zárt körben, hanem a nyilvánosság előtt bírálta a párt vezetését. Carmen Dan utódja Nicolae Moga PSD-s szenátor lesz.

Teodor Meleșcanu külügyminiszernek is távoznia kell tisztségéből – ezt Varujan Vosganian, a Meleșcanut a miniszteri tisztségbe jelölő kisebbik kormánypárt, a Liberálisok és Demokraták Szövetsége (ALDE) szóvivője jelentette be az alakulat elnökségének hétfői ülését követően. Elmonda: megvonták a bizalmat Meleșcanutól, a helyére pedig Ramona Mănescut jelölik, aki 2017-ben csatlakozott az ALDE-hez, korábban pedig a Ponta-kormány közlekedési minisztere, illetve EP-képviselő volt. Vosganian szerint elégedettek Meleșcanu tevékenységével, aki megfelelően szervezte meg az EP-választások külföldi szavazóköreit, de „bizonyos érdekek” azt követelték, hogy incidensek történjenek, emiatt pedig megromlott a miniszter megítélése.

Hasonlóan indokolta a menesztés tényét Călin Popescu Tăriceanu, az ALDE elnöke, aki előző este jelentette be, hogy leváltják Meleșcanut. A tárcavezető leváltásának szükségességét azzal magyarázta, hogy rendkívüli mértékben megromlott a megítélése a polgárok körében. Mindkét tisztségviselő leváltására Klaus Johannis államfő szólította fel május végén a miniszterelnököt. A jobboldali elnök ugyanis a két minisztert tartja felelősnek azért, hogy az európai parlamenti választáson sok román állampolgár a rossz szervezés miatt nem tudott élni választójogával.

Carmen Dan „bűnlajstromát” egyúttal a tavaly augusztus 10-én lezajlott bukaresti kormányellenes tüntetés karhatalmi erőkkel való szétverése is terheli, magyar szempontból pedig az róható fel neki, hogy a csendőrség nem akadályozta meg, hogy felheccelt román csőcselék rohamozza és gyalázza meg az úzvölgyi osztrák–magyar katonai temetőt.

A román diplomáciát 1992 és 1996 között már irányító, korábban a védelmi miniszteri posztot is betöltő, továbbá a Román Külügyi Hírszerzést is vezető Teodor Meleșcanu menesztése nem meglepő, hiszen számos botrány főszereplőjévé vált az elmúlt időszakban. Bírálatok kereszttüzébe került a május 26-ai EP-választások kapcsán amiatt, hogy a külföldi szavazókörzetekben román választópolgárok ezrei voltak kénytelenek órákig sorban állni, ám rengetegen még így sem élhettek szavazati jogukkal. Meleșcanu és az általa vezetett külügyminisztérium ugyanakkor alapvetően hozzájárult a román–magyar kapcsolatok elmérgesedéséhez, mindenekelőtt az úzvölgyi katonai temetővel kapcsolatos nézeteltérések miatt.