A haderőfejlesztési program keretében a román hadsereg több milliárd eurót költ páncélozott járművek, valamint légvédelmi rendszerek vásárlására
Fotó: Román védelmi minisztérium/Facebook
Alkotmányos jellegű jogi konfliktus állt fenn a román kormány és a parlament között a SAFE-programra vonatkozó sürgősségi kormányrendelet kibocsátása miatt a bukaresti alkotmánybíróság csütörtökön kihirdetett ítélete szerint. Ha nem is akadályozza meg, a taláros testület határozata akadályt gördíthet a haderőfejlesztés keretében már aláírt, mintegy 10 milliárd euróra rúgó szerződések végrehajtása elé.
2026. október 22., 16:332026. október 22., 16:33
2026. október 22., 17:392026. október 22., 17:39
Sorin Grindeanunak, a bukaresti képviselőház szociáldemokrata (PSD) elnökének adott igazat a román alkotmánybíróság a hivatalából a héten leköszönt ügyvivő kormánnyal dúló vitájában. Csütörtökön kihirdetett, szerkesztőségünkhöz eljuttatott ítéletében a taláros testület megállapította, hogy alkotmányos jellegű jogi konfliktus állt fenn az Ilie Bolojan vezette kabinet és a parlament között a haderőfejlesztést előirányzó SAFE-programra vonatkozó sürgősségi kormányrendelet kiadása miatt. Keresetében a képviselőházi elnöke arra kérte az alkotmánybíróságot: állapítsa meg a kormány és a parlament közötti alkotmányos konfliktus fennállását, Grindeanu szerint ugyanis menesztését követően az ügyvivő kormány már nem fogadhatott volna el sürgősségi rendeleteket.
A haderőfejlesztésről szóló európai biztonsági akcióterv (SAFE) végrehajtását szabályozó rendeletet május 8-án tették közzé a Hivatalos Közlönyben. Grindeanu házelnökként úgy véli, hogy ügyvivő kabinetként a Bolojan-kormánynak már nem állt jogában sürgősségi rendeletet elfogadni, különös tekintettel olyan területekről, amelyek parlamenti eljárás alatt álltak. A másik alkotmányellenes lépés a házelnök szerint az volt, hogy a 38-as számú sürgősségi rendeletbe olyan előírások is bekerültek, amelyekről korábban a parlament elé terjesztett jogszabálytervezetek is rendelkeznek. A szociáldemokrata pártelnök szerint ezzel az ügyvivő kormány túllépte a hatáskörét.
Ítéletében az alkotmánybíróság kimondta: a parlament az a hatóság, amely a kormány bizalmatlansági indítvánnyal történt menesztésévrel – vagyis a bizalom megvonásával – lezárta azt a politikai mandátumot, amelynek keretében a kabinet gyakorolhatta adott hatáskörét. A talárosok arra is rámutattak, hogy egy megbuktatott kormány esetében nem jelenti a politikai mandátum korábbi formájában történő meghosszabbítását, hogy egy teljes jogkörrel rendelkező, következő kormány hivatalba lépéséig biztosíthatja a folytonosságot.
„Ennek oka, hogy az alkotmány különbséget tesz egyrészt a parlament bizalmán alapuló mandátumát gyakorló, másrészt pedig ama kormány között, amely a mandátuma megszűnését követően az utódja beiktatásáig a közügyek intézését biztosítja” – rögzíti határozatában a bukaresti alkotmánybíróság, amely később teszi közzé az indoklást, amely majd útmutatásul szolgálhat arra, mi a megoldás az intézmények közti alkotmányos vitára.
Románia több mint 9,7 milliárd eurót fordít haderőfejlesztésre a SAFE keretében rendelkezésére álló 16,68 milliárd eurós kedvezményes hitelkeretből. (A fennmaradó összegből infrastrukturális fejlesztéseket is finanszíroznak, többek között ebből a keretből épül autópálya a moldvai megyékben az ukrán, valamint a moldovai határig). A bukaresti parlament júliusban megszavazta a nagyszabású haderőfejlesztést, az ügyvivő Bolojan-kormány pedig augusztus végén elfogadott határozatában jóváhagyta a védelmi hitelkeretből Romániának megítélt források elosztását.
Erőltetett menetben látott neki a bukaresti kormány a védelmi képességek fejlesztését szolgáló európai SAFE-program végrehajtásának, amelynek keretében közel 17 milliárd euró áll Románia rendelkezésére.
A bukaresti védelmi minisztérium már hónapokkal ezelőtt szerződést kötött külföldi hadiipari vállalatokkal a SAFE-program keretében, és nekilátott a nagyszabású védelmi beruházások végrehajtásának, a román hadsereg katonai képességei fejlesztésének.
Ennek megfelelően Románia a német fegyveripari konszerntől vásárol 298 darab, KF-41 Lynx típusú harcjárművet 3,337 milliárd euróért, míg a haditengerészet két OPV típusú katonai járőrhajót 836 millió euróért, valamint szintén két darab, búvárok által mentésre használt hajót, 84 millió euróért. Ezeket a vízi járműveket a csődbe ment mangaliai hajógyárban állítják elő, aa Damen Shipyards Mangaliát a román hatóságokkal szentesített megállapodásnak megfelelően a Rheinmetall október elején 138,034 millió euróért megvásárolta.
Többszöri sikertelen árverés után sikerrel járt a mangaliai Damen Shipyards hajógyár értékesítése, a csődbe ment fekete-tengeri üzemet a Rheinmetall hadiipari konszern vásárolta meg. Elkezdődhet a SAFE-akciótervben rögzített hajóépítési projekt is.
A haderőfejlesztés lebonyolítását politikai vita övezte az elmúlt hónapokban. Néhány katonai szakértő és a bukaresti sajtó egy része (elsősorban az Antena médiatröszt) rendszeresen kifogásolja, hogy a román hadsereg számára elkülönített 9,7 milliárd eurós haderőfejlesztési keretből összesen 5,7 milliárd eurós megrendeléseket kapott a Rheinmetall. Sorin Grindeanu PSD-elnök is többször bírálta Bolojant, amiért szerinte tönkreteszi Románia kapcsolatait az ország legfontosabb stratégiai szövetségesének számító Egyesült Államokkal azáltal, hogy a SAFE-hitelből fedezett katonai közbeszerzés legnagyobb tételét egyetlen külföldi céggel, a német vállalattal kötötte meg.
Az ellenzéki Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) szerint a hatóságok korrupciógyanús módon kezelték a SAFE-programot, ezért az alakulat feljelentést tett az Országos Korrupcióellenes Ügyészségnél (DNA), amelyben a szélsőségesen nacionalista párt kifogásolja a Romániának járó 16,68 milliárd eurós uniós hitelkeret felhasználását övező „titkolózást”, a dokumentáció hiányát és bizonyos vállalatok „előnyben részesítését”.
Firtatja azt is, miként állították össze a műszaki követelményeket, milyen más vállalatok kínálhattak volna hasonló termékeket, szolgáltatásokat, és indokoltak voltak-e az esetleges ármódosítások. Továbbá kifogásokat emelt az AUR a Piranha 5 program, a katonák egyéni fegyverrendszerére vonatkozó, 816,6 millió eurós beruházás, a gyalogsági harcjárműprogram, a belügyminisztérium által koordinált drón- és drónelhárító projekt, valamint a haditengerészet fejlesztése és a mangaliai hajógyár megvásárlása kapcsán is. Feljelentésében az AUR hivatali visszaélés, közokirat-hamisítás, hamis okirat felhasználása, hamis nyilatkozattétel és az Európai Unió pénzügyi érdekei elleni bűncselekményeket vélelmez.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Lehetségesnek nevezte a frissen ellenzékbe került Nemzeti Liberális Párt (PNL) parlamenti képviselője, a képviselőház alelnöke, Adrian Cozma, hogy pártja együttműködjön a szélsőjobboldali Románok Egyesüléséért Szövetséggel (AUR).
Újabb büntetőeljárás indult az érvénytelenített 2024-es elnökválasztás első fordulóját megnyerő, azóta két ügyben is bíróság elé állított Călin Georgescu ellen – derült ki csütörtökön.
Vádat emelt a legfőbb ügyészség Dan Tanasă, a szélsőjobboldali Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) parlamenti képviselője ellen egy, a bevándorlók elleni bejegyzés miatt.
Machetével támadt társaira egy 15 éves, kilencedik osztályos diák a dél-romániai Pitești egyik középiskolájában csütörtökön.
Az iskolatáskák átkutatását is kilátásba helyezte Sorin Costreie új oktatási miniszter annak érdekében, hogy elejét vegyék az erőszakos cselekményeknek az oktatási intézményekben.
A követelés a volt elnök által 17 éven át beszedett bérleti díjakból ered, miután a nagyszebeni ingatlan ügyében Iohannisék végleg elveszítették a pert.
Újabb ügyben hallgatta ki szerdán gyanúsítottként a Szervezettbűnözés- és Terrorellenes Ügyosztály (DIICOT) az érvénytelenített 2024-es elnökválasztás első fordulóját megnyerő, azóta két ügyben is bíróság elé állított Călin Georgescut.
Közleményben cáfolta kedden este a Román Hírszerző Szolgálat (SRI), hogy bármi köze lenne a politikai folyamatokhoz.
A kedden hivatalba lépett kormány programja két évre szól, az adóemelést pedig senki sem szeretné, de a döntés a pénzügyi helyzet függvénye – többek között erről beszélt Luca Niculescu miniszterelnök kedden este kormánya első ülése után.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!