Fregattügy: szégyenfolt a briteknek is?

Amint arról beszámoltunk, a román állam és Nagy-Britannia közötti frgattvásárlási ügyletet korrupció gyanúja lengi be, és nem kizárt, hogy vezető román, illetve brit politikusok is érintettek. Angliában a rendőrség időközben szabadlábra helyezte Barry George-ot és feleségét, akiket azzal gyanúsítanak, hogy közvetítőként kenőpénzt fogadtak el. De továbbra is alapos a gyanú, hogy Barryék szerepe a fregattvásárlásban csak a jéghegy csúcsa.
Először a tranzakcióban feltehetően érintett román politikusok kerültek a sajtó figyelmének központjába, a napokban azonban a brit sajtó arról cikkezett, hogy angliai politikusok sem teljesen ártatlanok az ügyben. A nemzetközi sajtó továbbra is arról cikkezik, hogy a mintegy hétmillió font sterling politikusok zsebébe került. David Leigh, az angol The Guardian napilap munkatársa vetette fel azt a hipotézist, hogy a korrupciós botrányban brit politikusok is érintettek. Leigh szerint a fegyvergyártó BAE Systems vállalat egyike a legbefolyásosabb társaságoknak Nagy-Britanniában, amelynek üzleti kapcsolatai az arab országokra is kiterjednek, évente pedig mintegy 15 milliárd font sterling profitot termel. A brit újságíró szerint azért aggasztó a brit vállalat gazdasági ereje, mivel zsarolással is megakadályozhatják a vizsgálatot. A politikusok ugyanis hajlamosak arra, hogy felfüggesszék a vizsgálatot, ha ez több ezer munkás elbocsátását eredményezi – véli Leigh. A brit sajtó nagy része megalázónak tarja a kirobbant fregattbotrányt, amely igencsak megkérdőjelezi azon moralitásleckék hitelességét, amelyeket Nagy-Britannia az Európai Unió tagállamaként az uniós aspiráns Romániának tart. Az ügyről egyébként nemcsak a brit és a román, hanem görög, valamint arab lapok is beszámolnak. A Khaleej Times című egyesült arab emírségekbeli lap kapcsolatot teremt a fregattbotrány valamint, a Nagy-Britannia és Egyesült Arab Emírségek közötti – ugyancsak a brit BAE Systems közbenjárásával lebonyolított – egyezmény pénzügyi zavarai között. Az Egyesült Arab Emírségeknek ugyanis a brit vállalat szolgáltat tengeri, valamint légi harcászati felszerelést. A hazai sajtó elsősorban a fregattvásárlási szerződés előnytelenségére világít rá. Több lap arról ír, hogy a román állam által megvásárolt fregattok jóval több üzemanyagot fogyasztanak, mint más hajók, hadi célokra teljesen alkalmatlanok, ezenkívül az állam túl drágán vásárolta meg ezeket. A lapok a fregattbotrányt az ország európai uniós csatlakozásával hozzák összefüggésbe, mint az integrációt potenciálisan veszélyeztető tényezőt.
Eközben Dumitru Costin, az Országos Szakszervezeti Tömb (BNS) elnöke újabb színfolttal gazdagította a fregattbotrányt, kijelentvén: Románia 500 millió eurót fizet a két fregattért, szemben a hatóságok által közölt 116 millió euróval. A szerződés nem kizárólag a fregattok megvásárlására, hanem azok felújítására és karbantartására is vonatkozik, összértéke így 500 millió font sterling, állítja a szakszervezeti vezető.