Nagyobb szerepet szánnak. A felmérés szerint a romániaiak többsége úgy véli, az államnak nagyobb mértékben bele kellene folynia a gazdaság működésébe
Fotó: Borbély Fanni
A romániai polgárok 61,3 százaléka szerint az államnak nagyobb mértékben be kellene atkoznia a gazdaság működésébe – derül ki egy friss közvélemény-kutatásból.
2025. szeptember 15., 16:482025. szeptember 15., 16:48
A felmérés szerint, amelyet az INSCOP készített az Informat.ro megbízásából, a válaszadók 33 százaléka véli úgy, hogy a szabad piacnak a lehető legkevésbé szabályozottnak kellene lennie, és ellenzik az állam túlzott beavatkozását. 5,1 százalék nem tudott, 0,6 százalék pedig nem akart válaszolni.
Ugyanígy vélekedik a férfiak 56 és a nők 66 százaléka, a 30 év alatti fiatalok 67, a 30 és 44 év közöttiek 64, a 45 és 59 év közötti korosztály 64, valamint a 60 év felettiek 62 százaléka.
Az általános iskolai végzettséggel rendelkezők 58, a középiskolai végzettséggel rendelkezők 64, a felsőfokú végzettséggel rendelkezők 58, a bukaresti lakosok 60, a 90 000 lakosnál nagyobb városokban élők 60, a kisvárosokban élők 70 és a vidéki területeken élők 58, az állami alkalmazottak 72 és a magánszektorban dolgozók 60 százaléka szintén úgy véli, hogy az államnak nagyobb mértékben be kellene avatkoznia a gazdaságba.
A felmérés során rákérdeztek a hagyományok és a nemzet értékei megőrzésének fontosságára is.
míg 36,7 százalék a haladást és a változásokhoz való alkalmazkodást jelöli meg legfontosabb értékekként. 4,7százalék nem tudott, 0,3 százalék pedig nem akart válaszolni.
A PSD szavazóinak 67, a PNL támogatóinak 43, az USR szavazóinak 18, míg az AUR szavazóinak 75 százaléka mondja azt, hogy a hagyományok és az értékek megőrzése fontosabb, mint a haladás.
Az általános iskolai végzettséggel rendelkezők 71, a középiskolai végzettséggel rendelkezők 61, a felsőfokú végzettséggel rendelkezők 34, a bukaresti lakosok 47, a 90 000 főnél nagyobb lakosságú városokban élők 49, a kisvárosokban élők 62, a vidéki területeken élők 64, az állami alkalmazottak 68 és a magánszektorban dolgozók 52 százaléka szintén a hagyományos értékek mellett áll ki.
Remus Ștefureac, az INSCOP Research igazgatója a felmérés kapcsán kifejtette: az eredmények alapján
és ötvözi a hagyományos baloldal (amely eltúlozza az állam szerepét a gazdaságban) és a hagyományos jobboldal (amely hangsúlyozza a hagyományokat és a nemzeti értékeket) reflexeit.
Mindez részben megmagyarázhatja, hogy miért ragaszkodnak a konzervatív populizmusra jellemző politikai képviseletekhez.
„A kulturális konzervativizmus tekintetében a profiladatok azt mutatják, hogy a fiatalok (18–29 évesek) és a felsőfokú végzettséggel rendelkezők túlnyomórészt a haladás és a modernizáció felé orientálódnak, míg az idősebb korosztályok és a vidéki területek a hagyományokat részesítik előnyben.
Az adatokai generációs és oktatási polarizációt mutatnak, amely középtávon politikai és kulturális megosztottsághoz vezethet. Ezek a választások inkább a biztonságot és a stabilitást részesítik előnyben a kockázat és a változás helyett.
Politikai szempontból úgy tűnik, hogy ez kedvező táptalajt teremt azoknak a pártoknak és vezetőnek, akik társadalmi védelmet és nemzeti identitást ígérnek. Ugyanakkor
még akkor is, ha jelenleg a konzervatív reflexek dominálnak. Ez a téma mélyreható következményekkel jár Románia jövője szempontjából, és alapos kutatást igényel” – mondta Remus Ștefureac.
A felmérés szeptember 1. és 9. között készült 1103 fős mintán, a hibahatár 2,95 százalék.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A korkedvezménnyel nyugdíjba vonult romániai bírák és ügyészek átlagosan 4000 eurónak megfelelő nettó szolgálati nyugdíjat kapnak kézhez havonta, ami csaknem kilencszerese a közalkalmazotti átlagnyugdíjnak.
Ilie Bolojan miniszterelnök pénteken közölte, hogy az Európai Bizottság jóváhagyta a két moldvai autópálya-szakasz – Jászvásár (Iași)-Ungheni és Suceava-Siret – finanszírozását a SAFE védelmi hitelkeretből.
A bukaresti ítélőtábla bírája, Olimpiea Crețeanu pénteken január 30-ára halasztotta annak a keresetnek az elbírálását, amelyben Silvia Uscov ügyvédnő két alkotmánybíró – Mihai Busuioc és Dacian Cosmin Dragoș – tisztségből való felfüggesztését kéri.
A bukaresti csendőrség ezer lejre bírságolta egy motorkerékpáros férfit, aki csütörtök este megállt az Egyetem téren tüntetők közelében, majd lézerprojektorral egy üzenetet vetített az egyik közeli épületre.
Az elkövetkező napokban országszerte rendkívül hideg idő várható, az éjszakák fagyosak lesznek, de vegyes csapadékre és heves szélre is számítani lehet az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) pénteken közzétett előrejelzése szerint.
Bár ezúttal mind a kilenc alkotmánybíró az ülésteremben tartózkodott, pénteken sem hozott döntést az alkotmánybíróság a bírák és ügyészek különleges nyugdíjának csökkentéséről, valamint a nyugdíjkorhatáruk emeléséről szóló törvényről.
A fővárosi csendőrség négy bírságot rótt ki összesen 10 400 lej értékben, és kezdeményezte a bűntetőeljárás elindítását egy személy ellen hatósági közeg bántalmazása miatt a bukaresti Győzelem téren csütörtök este szervezett tüntetésen történtek miatt.
A fasiszta, legionárius, rasszista és idegengyűlölő propaganda büntetését szigorító törvénymódosítás, a decemberben kihirdetett úgynevezett Vexler-törvény ellen rendeztek tüntetést Bukarestben.
A vízi élővilág jelentős mértékben szennyezett mikroműanyaggal – derül ki a konstancai Grigore Antipa-intézet szakembereinek friss tanulmányából. A mikroműanyag az emberi egészségre is komoly kockázatot jelent.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat sárga riasztást adott ki kemény fagy miatt Moldva négy megyéjére, emellett az egész országra kiterjedő hideg időjárásra, vegyes halmazállapotú csapadékra és erős széllökésekre figyelmeztető előrejelzést is közzétett.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!