Nagyobb szerepet szánnak. A felmérés szerint a romániaiak többsége úgy véli, az államnak nagyobb mértékben bele kellene folynia a gazdaság működésébe
Fotó: Borbély Fanni
A romániai polgárok 61,3 százaléka szerint az államnak nagyobb mértékben be kellene atkoznia a gazdaság működésébe – derül ki egy friss közvélemény-kutatásból.
2025. szeptember 15., 16:482025. szeptember 15., 16:48
A felmérés szerint, amelyet az INSCOP készített az Informat.ro megbízásából, a válaszadók 33 százaléka véli úgy, hogy a szabad piacnak a lehető legkevésbé szabályozottnak kellene lennie, és ellenzik az állam túlzott beavatkozását. 5,1 százalék nem tudott, 0,6 százalék pedig nem akart válaszolni.
Ugyanígy vélekedik a férfiak 56 és a nők 66 százaléka, a 30 év alatti fiatalok 67, a 30 és 44 év közöttiek 64, a 45 és 59 év közötti korosztály 64, valamint a 60 év felettiek 62 százaléka.
Az általános iskolai végzettséggel rendelkezők 58, a középiskolai végzettséggel rendelkezők 64, a felsőfokú végzettséggel rendelkezők 58, a bukaresti lakosok 60, a 90 000 lakosnál nagyobb városokban élők 60, a kisvárosokban élők 70 és a vidéki területeken élők 58, az állami alkalmazottak 72 és a magánszektorban dolgozók 60 százaléka szintén úgy véli, hogy az államnak nagyobb mértékben be kellene avatkoznia a gazdaságba.
A felmérés során rákérdeztek a hagyományok és a nemzet értékei megőrzésének fontosságára is.
míg 36,7 százalék a haladást és a változásokhoz való alkalmazkodást jelöli meg legfontosabb értékekként. 4,7százalék nem tudott, 0,3 százalék pedig nem akart válaszolni.
A PSD szavazóinak 67, a PNL támogatóinak 43, az USR szavazóinak 18, míg az AUR szavazóinak 75 százaléka mondja azt, hogy a hagyományok és az értékek megőrzése fontosabb, mint a haladás.
Az általános iskolai végzettséggel rendelkezők 71, a középiskolai végzettséggel rendelkezők 61, a felsőfokú végzettséggel rendelkezők 34, a bukaresti lakosok 47, a 90 000 főnél nagyobb lakosságú városokban élők 49, a kisvárosokban élők 62, a vidéki területeken élők 64, az állami alkalmazottak 68 és a magánszektorban dolgozók 52 százaléka szintén a hagyományos értékek mellett áll ki.
Remus Ștefureac, az INSCOP Research igazgatója a felmérés kapcsán kifejtette: az eredmények alapján
és ötvözi a hagyományos baloldal (amely eltúlozza az állam szerepét a gazdaságban) és a hagyományos jobboldal (amely hangsúlyozza a hagyományokat és a nemzeti értékeket) reflexeit.
Mindez részben megmagyarázhatja, hogy miért ragaszkodnak a konzervatív populizmusra jellemző politikai képviseletekhez.
„A kulturális konzervativizmus tekintetében a profiladatok azt mutatják, hogy a fiatalok (18–29 évesek) és a felsőfokú végzettséggel rendelkezők túlnyomórészt a haladás és a modernizáció felé orientálódnak, míg az idősebb korosztályok és a vidéki területek a hagyományokat részesítik előnyben.
Az adatokai generációs és oktatási polarizációt mutatnak, amely középtávon politikai és kulturális megosztottsághoz vezethet. Ezek a választások inkább a biztonságot és a stabilitást részesítik előnyben a kockázat és a változás helyett.
Politikai szempontból úgy tűnik, hogy ez kedvező táptalajt teremt azoknak a pártoknak és vezetőnek, akik társadalmi védelmet és nemzeti identitást ígérnek. Ugyanakkor
még akkor is, ha jelenleg a konzervatív reflexek dominálnak. Ez a téma mélyreható következményekkel jár Románia jövője szempontjából, és alapos kutatást igényel” – mondta Remus Ștefureac.
A felmérés szeptember 1. és 9. között készült 1103 fős mintán, a hibahatár 2,95 százalék.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Nicușor Dan államfő csütörtökön kijelentette, hogy a magyarországi országgyűlési választásokon győztes Tisza Párt elnöke, Magyar Péter Európa-barát politikusnak vallja magát, és a későbbi lépései alapján lehet majd megítélni, hogy ez valóban így van-e.
Nicușor Dan államfő csütörtökön elismerte: a Szociáldemokrata Párt (PSD) megszegi a koalíciós megállapodását azzal, hogy a 2027 áprilisára tervezett kormányfőcsere előtt Ilie Bolojan miniszterelnök leváltását sürgeti.
Az Európai Bizottság mélyreható vizsgálatot indított annak megállapítására, összeegyeztethető-e az uniós állami támogatási szabályokkal a cernavodai atomerőmű 1-es reaktorának felújítására és üzemidejének meghosszabbítására szánt román állami támogatás.
A szerencsejátékok betiltásának gazdasági és társadalmi hatásairól tájékoztató platform elindítását jelentette be a Szerencsejáték-szervezők Szövetsége (FEDBET).
Claudiu Manda, a Szociáldemokrata Párt (PSD) főtitkára csütörtökön kijelentette, a párt április 20-ára tervezett belső szavazásán várhatóan egyetlen kérdés szerepel: fenntartják-e vagy megvonják-e a politikai támogatást Ilie Bolojan miniszterelnöktől.
Jövő héten szállítják Romániába a hollandiai Drents múzeumból elrabolt, majd megtalált coțofenești-i aranysisakot és dák arany karpereceket – jelentette be a csütörtöki kormányülést követő sajtótájékoztatóján a kormányszóvivő.
Az Állandó Választási Hatóság (AEP) áprilisban összesen 15 469 735 lej költségvetési támogatást utalt a politikai pártoknak.
Már nem áll Octavian Goga heves antiszemitizmusáról hírhedt egykori román miniszterelnök mellszobra Jászvásár egyik közterén – adta hírül a Ziarul de Iaşi.
A PNL nem fog többé koalícióra lépni a szociáldemokratákkal, ha utóbbiak bizalmatlansági indítvánnyal megbuktatják a jelenlegi kormányt – jelentette ki Ciprian Ciucu, hangsúlyozva, hogy Ilie Bolojan miniszterelnök „nem egy báb”, és nem fog lemondani.
A 2024-es elnökválasztás érvénytelenítéséről szóló döntést az alkotmány megsértése, valamint a választási kampány finanszírozására vonatkozó szabályok be nem tartása miatt kellett meghozni – jelentette ki Simina Tănăsescu, az alkotmánybíróság elnöke.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!