
A Duna áramlásának lassulása miatt a sós tengervíz a meder alján akár 20–25 kilométerre is felhatolhat a Sulina ág mentén
Fotó: Alex Micsik/Agerpres
A Duna rendkívül alacsony vízhozama kezdi felborítani a Duna-delta természetes egyensúlyát. A folyam vízhozama erőteljesen csökkent Magyarország és Románia területén is. A jelenség veszélyeztetheti az ökoszisztémákat, szélsőséges esetben pedig a tengerparthoz közeli települések ivóvízellátását is.
2026. augusztus 18., 19:052026. augusztus 18., 19:05
A Sulina ágnál és a Duna torkolatvidékén a folyó szintje egyelőre elegendő marad a hajózáshoz a Fekete-tenger hatásának köszönhetően, ám az áramlás lassulása miatt a sós tengervíz a meder alján akár 20–25 kilométerre is felhatolhat az ág mentén.
A Duna jelenleg szokatlan hidrológiai időszakon megy keresztül. Az országba való belépésnél, a Bázias (Baziaș) melletti szelvényben a vízhozam
– idézte az Országos Hidrológiai és Vízgazdálkodási Intézet (INHGA) közlését a Mediafax. Az intézet szerint az érték egyelőre e szint körül maradhat, majd a következő napokban tovább csökkenhet, akár 1300 köbméter/másodpercig. A Vaskapu-szoros alatt szintén csökkenő vízhozamokat mértek, ám a Fekete-tenger közelében a helyzet eltér a folyó felső szakaszain tapasztaltaktól.
A jelenség hátterében a Fekete-tenger közvetlen hatása áll. Alfred Vespremeanu-Stroe, a Bukaresti Egyetem geográfusa, a deltaszentgyörgyi (Sfântu Gheorghe) Tengeri és Folyami Kutatóállomás vezetője a Radio România Constanța rádiónak elmondta, hogy
Így annak ellenére, hogy a folyó felső szakaszairól jóval kevesebb víz érkezik, a torkolat közelében a vízszint nem eshet olyan mértékben, mint a folyó belső szakaszain. A gond máshol is jelentkezik:
A Fekete-tenger vize – amely sűrűbb, mint az édesvíz – ellenkező irányba is elindulhat, és a Szent György-ág medrének alján az ár ellenében haladhat felfelé. Ezt a jelenséget nevezik a szakemberek „sóéknek”. Vespremeanu-Stroe szerint már regisztráltak olyan esetet, amikor a sóék akár 20–25 kilométerre is felhatolt a folyón felfelé. A jelenség ugyanakkor nem azt jelenti, hogy az ág teljes vízkészlete sóssá válna: a tengervíz elsősorban a mélyebb rétegekben marad, míg az annál kevésbé sűrű édesvíz a felszínen helyezkedik el. Emiatt a sós víz behatolása a delta sekélyebb tavaiba és csatornáiba jóval korlátozottabb. Ha a Duna vízhozama ismét megnőne, az visszaszoríthatná a sóéket a tenger felé.
A Duna jelenleg szokatlan hidrológiai időszakon megy keresztül, rendkívül alacsony vízhozam a romániai szakaszon is
Fotó: Facebook/Apele Române
A gondok nem korlátozódnak a sótartalom kérdésére. A Duna lassúbb sodrása a delta tavait tápláló csatornákban is lassabb vízmozgást eredményez. A víz nehezebben cserélődik és gyengébben oxigénezett lehet, ami kedvez az eutrofizációnak – vagyis az algák és vízinövények elszaporodásának, ami a vízminőség romlásához és a vízi ökoszisztémák megzavarásához vezethet. A hatások különösen akkor válhatnak jelentőssé, ha az alacsony vízhozam elhúzódik.
Ha a sóék elég messzire jut ahhoz, hogy elérje a vízkivételi pontok környékét, a lakosság ellátására kivont víz keveredhet a tengervízzel, és sóssá válhat.
Magyarországon is rekordok dőltek meg
Az elmúlt hetekben a Duna vízszintje mind Magyarországon, mind Romániában történelmi mélypontokra süllyedt: hazai szakaszon Paksnál augusztus elején mínusz 135 centimétert mértek, és több más mércén – Budapesten, Esztergomnál, Baján, Mohácsnál – is megdőltek a korábbi negatív rekordok, az Országos Vízügyi Főigazgatóság szerint a Duna teljes szakaszán rendkívül alacsony vízhozamok alakultak ki, ami történelmi léptékű kisvízi állapothoz vezetett.
A hatóság szerint a jelenség hátterében elsősorban a vízgyűjtő terület tartós csapadékhiánya és a fokozott párolgás áll, nem pedig a felvízi országok visszatartása vagy hazai vízgazdálkodási hiba, mivel a rendkívül alacsony vízállások elsődleges oka jellemzően a vízgyűjtő területén kialakuló csapadékhiány és az abból következő alacsony természetes vízhozam. Ugyanez az elapadás Romániában, a Duna belépési szelvényénél, Báziásnál is jelentkezik, ahonnan a folyó lefelé haladva a torkolatvidékig, a Duna-deltáig gyűrűzik tovább.
A kevés víz Magyarországon már most veszélyezteti a hajózást és az energiatermelést – a Paksi Atomerőmű termelése is visszaesett, miközben a felmelegedett, lassabban áramló víz tovább terheli a folyó élővilágát. Több szakértő és hatóság egyaránt arra figyelmeztet, hogy
ezért a jövőben a gyors vízelvezetés helyett a vízvisszatartásra kellene nagyobb hangsúlyt helyezni.

A cernavodai atomerőműben a következő két napban elindítják a leállási eljárást, miután a környéken a vízszint elérte a kritikus küszöbértéket. – jelentette be kedden Sorin Rîndașu, a román vízügyi igazgatóság vezérigazgató-helyettese.
Október 5-én, hétfőn szünetel a tanítás az iskolákban az oktatás világnapja alkalmából. A diákok és a pedagógusok számára ez hivatalos munkaszüneti nap, így az iskolákban automatikusan érvényes.
Stabil állapotban van a vasárnap délután a Fogarasi-havasokban lezuhant férfi – közölte a Szeben Megyei Hegyimentő-szolgálat (Salvamont).
Két földrengést is észlelt vasárnap az országos földfizikai intézet (INCDFP) Buzău megyében, Vrancea szeizmikus térségben – írta az Agerpres.
Immár öt hónapja tart a romániai kormányválság, azóta három miniszterelnök-jelölt is kudarcot vallott, a politikai patthelyzet pedig tovább mélyült.
A szélsőjobboldali Románok Egyesüléséért Szövetségnek (AUR) kormányra kellene kerülnie – jelentette ki pénteken Gheorghe Falcă, a miniszterelnököt is adó Nemzeti Liberális Párt (PNL) európai parlamenti képviselője, a párt alelnöke.
Kihallgatásra beidézte pénteken reggelre az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA) jászvásári kirendeltsége Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnököt, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnökét.
A videójátékok világa 2026-ban elképesztő ütemben fejlődik, az új generációs grafikai motorok, a valós idejű sugárkövetés (ray tracing) és az mesterséges intelligenciával támogatott képfrissítési technológiák mind új szintre emelték a vizuális élményt.
Újabb drón csapódhatott be Románia területén péntekre virradóra, ugyanakkor a légvédelmi radarok nem jelezték idegen repülő tárgya berepülését az ország légterébe.
A legfrissebb adatok szerint Románia lakossága egyelőre még fiatalabbnak számít az uniós átlagnál, a számok azonban azt mutatják: az ország gyorsabban öregszik, mint Európa, ma száz fiatalra 136 idős jut.
Nem olcsó mulatság Romániában betegnek lenni: ha orvoshoz kell menni, az embereknek továbbra is mélyen a zsebükbe kell nyúlniuk – világít rá a Közgazdaságtudományi Akadémia Transzparencia a román egészségügyi rendszer pénzügyeiben című jelentése.
szóljon hozzá!