Exminiszterek kiadása: Șova megúszta, Vâlcov nem

A szenátorok ezzel helyben hagyták a két politikus kérését, Șova ugyanis előzőleg azt kérte, utasítsák el a DNA kérését, Vâlcov viszont az ügyészség indítványának megszavazására buzdította kollégáit.

Șova esetében 79-en szavazták meg az előzetes letartóztatásba helyezését, míg 67-en ellenezték – az „igen” voksok győzelméhez 85 szavazat kellett volna, mivel a szenátorok összelátszáma 168 fő.
Vâlcov esetében 97-en szavazták meg a letartóztatást, míg 48-an szavaztak ellene.

Șova kapcsán vita alakult ki a PSD és a PNL között, a PSD ugyanis a házszabályra hivatkozva amellett kardoskodott: a DNA kérésének jóváhagyásához az összes szenátor többségének „igen” szavazata szükséges, míg a PNL szerint az alkotmány 76. cikkelyét kellett volna alkalmazni, miszerint az egyszerű törvényeket és határozatokat a jelen levők többségének voksaival kell elfogadni. Végül a kormánypárt álláspontja győzött. A PNL azt tervezi, hogy alkotmánybírósághoz fordul az ügyben.

A szavazás előtt a két politikus pártbeli – és korábbi kormánybeli – főnöke, Victor Ponta miniszterelnök azt írta a Facebookon: bár a PSD álláspontja az, hogy nem kívánja akadályozni az igazságszolgáltatás működését, az érintett politikusok a szavazás végeredményétől függetlenül bíróság elé állíthatók.

Darius Vâlcov a voksolás előtt azt kérte szenátortársaitól: szavazzák meg az előzetes letartóztatásba helyezésének jóváhagyását, ne kényszerítsék arra, hogy le kelljen mondania szenátori mandátumáról.

Mint arról beszámoltunk, Vâlcov esetében két ügyben is kérték a letartóztatás jóváhagyását. Az egyikben azzal gyanúsítják, hogy még az Olt megyei Slatina város polgármestereként 2009-ben közbenjárt egy üzletember cégei érdekében, hogy azok nyerjenek az önkormányzat által kiírt pályázatokon. Ezért cserébe a DNA szerint az elvégzendő munkálatokra szánt összeg húsz százalékát kellett visszacsorgatni Vâlcov zsebébe.

A DNA szerint 2010 és 2013 között Vâlcov összesen mintegy kétmillió eurónak megfelelő összeget kapott. A másik ügyben a korrupcióellenes ügyészek szerint Vâlcov Slatina polgármesterként, majd szenátorként és miniszterként olyan információkra tett szert, amelyeket a saját, strómanokon keresztül irányított cégei hasznára fordított, így többek között három aranyrúdra, pénzre és festményekre tett szert. Az aranyrudakat és 90 ezer dollárt egy széfben találták, egy házkutatás során.

Dan Șova a DNA szerint ügyvédi irodáján keresztül három rendbeli hivatali visszaélésben érintett a turceni-i és a rovinari-i energetikai cégekkel kapcsolatos korrupciós ügyekben, amelyek során az ellenőrző szervek szerint a cégek menedzsmentje összesen mintegy 16-17 millió eurós kárt okozott az államkasszának.

Az ügyészség szerint Șova olyan bizonyítékokat próbált megsemmisíteni, amelyek az érintettségét bizonyítják a két energetikai céggel kapcsolatos korrupciós ügyekben.

A volt miniszter szerdán azt állította: az ügyészség által összegyűjtött bizonyítékok épp hogy a vádak ellenkezőjét bizonyítják, és egy 2013-as pénzügyőrségi vizsgálat sem talált semmilyen rendellenességet az ügy kapcsán. Egyben azt kérte: utasítsák el a DNA kérését, hogy szabad emberként védekezhessen.

Șova ügyvédi irodája 2007-ben kötött szerződést a két, csődközelbe került céggel, amelynek értelmében jogtanácsosként szerződtették. A DNA szerint a volt miniszter rábeszélte a cégek vezetőit, hogy a különböző peres ügyekben – törvénytelen módon – külön szerződésekben bízzák meg ügyvédi irodáját a jogtanácsosi teendők ellátásával. Ennek nyomán Șova mintegy 800 ezer eurónyi honoráriumot, illetve sikerdíjat kapott illegálisan.

Șova egyes értesülések szerint 182 lejes órabérért dolgozott – és volt olyan munkanap, amikor 27 órányi munkát számlázott ki.

A korrupcióellenes ügyészek szerint az exminiszter tizenegy hamis, az ügyvédi irodája és a két energetikai cég közötti tárgyalások kapcsán hazugságokat tartalmazó jegyzőkönyvet mutatott be a DNA-nak saját ártatlanságát bizonyítandó, másrészt pedig utasítást adott az ügyvédi iroda számítógépei merevlemezeinek megsemmisítésére, hogy a korrupcióellenes ügyészek ne juthassanak hozzá az iroda és a két energetikai cég vezetői közötti elektronikus levelezéshez.