Eutanáziát is lehetővé tesz az elfogadott kóborkutya-törvény

 A jogszabály szerint a gazdátlan kutyák elaltatása azt követően lehetséges, hogy az önkormányzatok népszavazást, lakossági fórumokat vagy közvélemény-kutatást rendeznek, hogy a lakosság véleményt nyilváníthasson a kérdésben.

A törvény azt is előírja, hogy a helyi önkormányzatoknak kutyamenhelyeket kell létrehozniuk, ahol a befogott állatokat 30 napig tartják. Ez idő alatt az elveszett állatokat gazdáik visszaigényelhetik, miután megtérítették a tanácsi határozatban megszabott illetéket. A 30 napos határidő lejárta után a törvény több lehetőséget nyújt az önkormányzatoknak, amelyek dönthetnek a további lépésekről: az állatokat tovább őrizhetik a menhelyeken, viszszaszolgáltatják gazdáiknak, illetve elaltathatják azokat. A határidőn túl is gazdátlanul maradt állatokat hét napon belül örökbe fogadhatják magán- és jogi személyek, beleértve az állatvédő szervezeteket is.

A kutyák örökbefogadása egy sor feltétel teljesítésével lehetséges: az igénylőnek dokumentumokkal kell bizonyítania, hogy rendelkezik megfelelő hellyel, az állat eltartásához szükséges anyagi lehetőségekkel, a lakótársulás vagy a szomszédok engedélyével, ha két kutyánál többet kíván örökbe fogadni, kifizette az önkormányzat által megszabott illetéket, továbbá közvetlenül az örökbefogadás után nyilvántartásba veteti kutyáját, és mikrocsippel vagy más azonosítóval látja el az állatot. A legfeljebb öt hónapos kutyák visszaigénylésükig vagy örökbefogadásukig a menhelyeken maradnak, de csak egy-éves korukig. Az azonosíthatatlan, súlyosan beteg vagy agresszív kutyákon eutanáziát lehet végrehajtani, legfeljebb három nappal az állatorvosi vizsgálat után.

Az állatvédők szerint visszalépés történt

A törvénytervezetet 168 igen, 111 nem szavazattal, illetve 14 tartózkodással fogadta el tegnap a képviselőház, miután több ízben – legutóbb október 18-án – elhalasztották a szavazást. Az alsóház üléstermében mintegy száz, az állatvédő szervezeteket képviselő személy is jelen volt. A törvény elfogadása pillanatában többen sírva fakadtak, mások azt kiabálták: „Gyilkosok!”, „Szégyelljétek magatokat!”.

Lázár Károly, a nagyváradi SOS Dogs kutyamenhely vezetője a Krónika megkeresésére ugyanakkor leszögezte, az elfogadott törvény értelmetlen, és nem vezethet megoldáshoz. „Egyértelműen visszalépés történt a kérdésben. Már 20 éve öldössük a kutyákat országszerte, az utcák mégis tele vannak kóbor ebekkel. A szaporodást kell megfékezni, ivartalanítással már eddig is komoly előrelépéseket sikerült elérni. Az egyetlen probléma, hogy ebben az országban hiányzik a logika” – vélekedett Lázár. Hozzátette: a törvény alkalmazása során az önkormányzatok illetékesei egyértelműen élni fognak a manipuláció eszközeivel, hiszen annak teszik majd fel az erre vonatkozó kérdéseket, akinek akarják.

Az állatvédő szervezetek egyébként több ízben is tiltakoztak az ellen, hogy a törvény lehetővé tegye a kutyák elaltatásának lehetőségét. A kormányzó Demokrata-Liberális Párt (PDL) közben aláírásgyűjtő kampányt indított a törvény támogatására. Válaszképpen egy kutyavédő civil szervezet november elején tízezer aláírást nyújtott be a képviselőházban a kutyák elaltatása ellen, és azzal vádolta a PDL-t, hogy agresszív kampányával félretájékoztatja az embereket. A civilek az utcán tiltakozva is befolyásolni próbálták a döntéshozókat, Kolozsváron és Temesváron például flashmobokat szerveztek, a résztvevők pedig tiltakozó feliratokat tartva letérdeltek vagy a földre feküdtek. Májusban országra szóló botrány alakult ki abból, hogy Botoşani-ban mintegy kétszáz beteg kutyát altattak el az önkormányzat kutyamenhelyén.

Egyébként júliusban a strasbourgi emberjogi bíróság elmarasztalta Romániát amiatt, hogy a bukaresti hatóságok nem foganatosítottak intézkedéseket a kóbor kutyák jelentette veszély elhárítására. A bíróság szerint az országban húsz éve késik a megoldás a gazdátlan ebek ügyében, holott a kutyatámadások többször emberáldozattal is jártak. A bíróság egy kutyatámadásban súlyosan megsebesült bukaresti polgár panasza nyomán ítélte el a román államot, mivel nem tett meg mindent a kóbor kutyák kérdésének rendezése, valamint polgárai védelme érdekében.

Ilyés: ez nem megoldás

A helyi önkormányzatoknak sem tetszik az új jogszabály. Ilyés Gyula, Szatmárnémeti polgármestere a Krónika kérdésére kifejtette: felelőtlenségnek tartja, hogy a kormány az önkormányzatokra hárította át a felelősséget. „Az egész országra kiterjedő egységes törvényt kellett volna megalkotni, a jelenlegi elképzelés semmiképp nem jelent megoldást. Heves közvitákra és párharcokra számíthatunk, egyértelmű, hogy az állatvédő szervezetek becsmérelni fogják a városvezetőket, mindez pedig Románia presztízsvesztését fogja eredményezni. Az emberek indulatosan viszonyulnak a témához, ami érthető is, hiszen mindkét tábornak igaza van bizonyos mértékig” – magyarázta az elöljáró.

Hangsúlyozta: az ebek elaltatásának lehetősége végeláthatatlan folyamatot indít el, a falvakról ugyanis folyamatosan érkeznek kóbor kutyák a városokba, így elsősorban a szaporodásukat kellene megfékezni. A polgármester szerint ugyanakkor a kóbor kutyákról szóló törvénykezést az alapoktól kellene kezdeni, a jogszabályokban így az állattartás módját is pontosan meg kellene határozni, az eutanázia pedig csak végső megoldásként kellene hogy felmerüljön.

„A honatyáknak két-három éves távlatban kellene gondolkodniuk a probléma megoldásával kapcsolatban. A kormány minden téren törvényekkel köti meg az önkormányzatok kezét, ebben az esetben pedig hirtelen fontossá váltak a demokrácia alapelvei. Én nem írhatom elő a környező falvak polgármestereinek, hogy hogyan járjanak el, így ebben a formában a tervezetnek semmi értelme” – tette hozzá Ilyés Gyula.

Mint ismeretes, Romániában évtizedek óta gond a kóborkutya-kérdés, a megoldási kísérletek általában nem jártak sikerrel. A városok utcáit máig sem sikerült „kutyamentessé” tenni, noha az évek során számtalan olyan eset történt, hogy gazdátlan kutyák járókelőket sebesítettek vagy öltek meg.