
Nem döntöttek. Marian Enache szerint nem született határozat arról, hogy a távozó alkotmánybírók 180 000 lejt kapjanak fejenként
Fotó: Radu Tuta/Agerpres
Nem született konkrét döntés arról, hogy az alkotmánybíróság azon három tagja, akinek mandátuma idén jár le, fejenként 180 ezer lejes juttatást kapjon – közölte csütörtökön Marian Enache, a taláros testület ügyvivő elnöke.
2025. július 03., 13:532025. július 03., 13:53
A három távozó alkotmánybíró között maga Enache is ott van, akinek mandátuma június 10-én járt le, azóta ügyvivőként látja el feladatát.
Mellette Livia Stanciu és Varga Attila kilenc éves mandátuma is lejárt.
A csütörtöki közlemény szerint július 1-jei ülésen a bíróság főtitkára a 47/1992-es törvény 71. cikkének (5) bekezdésében foglalt rendelkezésekről szóló feljegyzést terjesztett a plénum elé.
„Az alkotmánybíróság bírái hivatali idejük lejártával, vagy a hivatali idő gyakorlásának egészségügyi okokból történő lehetetlenné válása miatti megszűnésekor a 6 hónapos szolgálatért járó nettó juttatásnak megfelelő összeget kapnak” – rendelkezik a bíróság működéséről és szervezetéről szóló törvény 71. cikkelyének 5. bekezdése.
A bíróság azonban leszögezi, hogy „a 71. cikk (5) bekezdésében előírt jogokkal kapcsolatban a plenáris ülés nem hozott határozatot vagy döntést”, és „azon bírák közül, akiknek a hivatali ideje 2025 júliusában lejár, egyikük sem kért vagy kapott semmilyen összeget a 47/1992. sz. törvény 71. cikk (5) bekezdésében foglalt rendelkezések alapján”.

Az alkotmánybíróság arra készül, hogy fejenként 180 ezer lejes juttatást biztosítson annak a három alkotmánybírónak, akinek most jár le a kilenc éves mandátuma.
Mint arról beszámoltunk, az értesülés, miszerint felmerült, hogy miközben a kormány jelentős adóemeléseket és megszorításokat tervez a tavalyi 9,3 százalékos költségvetési hiány lefaragása érdekében, az alkotmánybíróság távozó tagjai fejenként 180 ezer lejes juttatást kaphatnak közpénzből, jelentős felháborodást keltett.
Ilie Bolojan miniszterelnök szerdán, a megszorító intézkedések ismertetésekor „törvényesnek de erkölcstelennek” minősítette a lépést.
A Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) továbbra is a legnagyobb támogatottságnak örvendő romániai párt – derül ki a legfrissebb felmérésből.
Nicușor Dan államelnök hétfő délelőtt elkezdte a konzultációkat a Cotroceni-palotában azokkal a bírákal és ügyészekkel, akik nyíltan beszélni akarnak az igazságszolgáltatás problémáiról.
Egy adott hivatást, például a bírókat célzó népszavazás ötlete nélkülöz minden alkotmányos és jogi alapot, és nem valósítható meg – jelentette ki Augustin Zegrean, az alkotmánybíróság volt elnöke.
A romániai lakosság háromnegyede úgy véli, hogy Románia rossz irányba halad, és csupán 21 százalék gondolja azt, hogy az ország haladási iránya jó – derül ki a CURS közvélemény-kutató cég vasárnap közzétett, decemberben készített közvélemény-kutatásából.
Kibertámadás érte a hétvégén a román vízügyi hatóságot, a ransomware-támadás több mint 1000 informatikai és kommunikációs rendszert érintett az országban, célpontjai között adatbázis-szerverek, GIS-alkalmazások és e-mail szerverek voltak.
A Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) bírói részlege vasárnap este bírálta Nicușor Dan államfő aznapi bejelentését, miszerint január elején referendumot kezdeményezne a bírák és ügyészek körében a CSM működéséről.
A szenátorok és képviselők egy csoportja Nicușor Dan elnök felfüggesztését fogja kérni a parlamenttől „az igazságszolgáltatás függetlensége elleni támadások” miatt.
A karácsonyi ünnepekhez kapcsolódó kiadások komoly terhet rónak a romániai háztartásokra.
Az erdélyi magyarok körében Orbán Viktor a legnépszerűbb magyarországi politikus, több mint 90 százalékuk bízik benne, míg a magyar ellenzéki politikusok bizalmi indexe a román pártok népszerűségi szintjén áll – derült ki a SoDiSo Research kutatásából.
Nicușor Dan államelnök vasárnap bejelentette, hogy január elején referendumot kezdeményez a bírák és ügyészek körében a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanácsot (CSM) illetően.
1 hozzászólás