Elnökválasztás. Vasárnap azért várják a szavazópolgárokat az urnákhoz, hogy eldöntsék, melyik két jelölt jut majd a második fordulóba
Fotó: Beliczay László
Elnök kerestetik: három vasárnapon át tartó választási maraton veszi kezdetét Romániában, ezen a hétvégén az elnökválasztás első fordulóját tartják. Cikkünkben mindent összefoglaltunk, amit tudni kell a szavazás menetéről, a jelöltekről, azok esélyeiről, a kampány legfontosabb mozzanatairól, botrányairól.
2024. november 22., 08:012024. november 22., 08:01
Mint ismeretes, egy hét múlva, december elsején parlamenti választásokra várják a polgárokat, két hét múlva, december 8-án pedig az államfőválasztás második fordulóját rendezik a két első helyezett részvételével, hogy eldőljön, melyikük lesz az elnök a következő öt évben. Az elnökválasztási kampány szombaton reggel hét órakor ér véget, addig a jelöltek és pártjaik kötelesek eltávolítani a közterületekről és az online térből a kampányanyagaikat.
A 21 órakor a szavazóhelyiségben tartózkodó vagy sorban álló állampolgárok számára a szavazóhelyiség elnöke meghosszabbíthatja a szavazást addig, amíg a szavazóhelyiségben lévő utolsó választópolgár is élni tud szavazati jogával. A szavazást 23.59 percig lehet meghosszabbítani, amikor az elektronikus rendszer lezárul, és egyik szavazóhelyiségben sem lehet több szavazatot leadni.
A voksoláshoz érvényes személyi igazolvány szükséges.
Ez azonban csak a belföldön tartózkodó választópolgárokra érvényes. A belföldön szavazók a választások előtti napon 18 és 20 óra között kérvényezhetnek mozgóurnát a lakcímük szerinti szavazóhelyiségnél. Kivételes esetekben a mozgóurnát a megyei választási irodánál is igényelni lehet legkésőbb november 22-én 12 óráig, akár e-mailben is.
A kérést a mozgóurnát igénylő választópolgár által megbízott személyek is benyújthatják. A kérésnek tartalmaznia kell a választópolgár nevét, személyi számát, a személyi igazolványa számát, az igazolványon feltüntetett lakcímet, illetve azt a címet, ahová az urnát kérik, illetve a telefonszámát. Az igénylő által aláírt kérést dátumozni kell, és csatolni hozzá a betegséget vagy a mozgásképtelenséget igazoló orvosi dokumentumot.
Toni Greblă, az Állandó Választási Hatóság (AEP) elnöke korábban bejelentette, hogy mintegy 19 ezer szavazóhelyiséget hoznak létre belföldön az államelnök-választásra, és közel 19 millió szavazólapot rendeltek meg a választások első fordulójára, és ugyanannyit a második fordulóra is, amennyiben lesz ilyen. A szavazólapokat eljuttatták a prefektusi hivatalokhoz, ahonnan szombaton a bélyegzőkkel és a jegyzőkönyvek formanyomtatványaival együtt elszállítják a szavazóhelyiségekhez.
Tizenhárom jelölt, köztük hivatalban lévő és egykori miniszterelnök, esélytelen volt miniszterek szállnak harcba az idei romániai elnökválasztáson, amelynek első fordulóját vasárnap, a másodikat pedig december 8-án rendezik.
A szavazóhelyiségek listáját az AEP honlapján lehet tanulmányozni. Azon külföldön tartózkodó román állampolgárok listáján, akik kérték, hogy levélben szavazhassanak, összesen 6721-en szerepelnek. Nekik a Román Posta október 30-áig kézbesítette a levélszavazáshoz szükséges dokumentumokat mind az első, mind a második fordulóra. A szavazatoknak november 21-éig kell megérkezniük a választási irodához. Keddig 2531 román állampolgár szavazott levélben.
Amennyiben a voksot tartalmazó boríték nem érkezik meg november 21-éig, az AEP értesíteni fogja erről az illető állampolgárt, hogy az elmehessen szavazni a legközelebbi szavazóhelyiséghez. Az államfőválasztás első fordulójának kampánya november 23-án reggel 7 óráig tart. A kampánycsend idején tilos a választói akaratot befolyásoló tevékenységet folytatni.
Az AEP elnöke arról is beszámolt, hogy 19 850 000 szavazólapot rendelt meg fordulóként a Hivatalos Közlönytől az államfőválasztásra, darabját 0,2 lejért. A külföldi szavazókörök számára 3 025 000 szavazólapot, a levélben voksolók számára 6650 szavazólapot rendeltek meg. Ami az elnökválasztási kampány finanszírozását illeti, a törvény előírja, hogy minden jelölt legfeljebb 66 millió lejes kampányköltségvetéssel rendelkezhet, amelyet a törvénynek megfelelően lehet elkölteni.
Toni Greblă a Különleges Távközlési Szolgálat (STS) igazgatójával, Ionel Bălannal és az Országos Statisztikai Intézet (INS) vezetőjével, Tudorel Andreijel tartott keddi sajtótájékoztatóján elmondta, hogy a három intézmény szakértői kifejlesztettek két szoftvert. Az egyik valós időben mutatja majd a választások napján az országos, megyénkénti, településenkénti és szavazókörönkénti részvételi arányt a prezenta.roaep.ro weboldalon.
A másik szoftver valós időben mutatja majd az államelnök-választás első fordulójának szavazókörönkénti részleges előzetes eredményeit a voting.roaep.ro weboldalon. Az adatok a szavazatszámlálásról készült szavazóköri jegyzőkönyvek felöltése után jelennek meg az AEP honlapján urnazárás után. A jegyzőkönyvek ellenőrzése és összesítése után a feldolgozottságuk szerint folyamatosan frissülő jelöltenkénti adatok felkerülnek a Központi Választási Iroda honlapjára.
Bár a szavazólapokon tizennégy jelölt neve szerepel, a megmérettetésen összesen tizenhárom jelölt indul. Ez annak tudhat be, hogy
Szeretett volna elindulni Diana Șoșoacă, az AUR-ból kizárt szélsőjobbos politikus is, akinek neve a botránypolitizálás jelképévé vált itthon és az Európai Parlamentben egyaránt, ám őt az alkotmánybíróság vitatható indokkal – arra hivatkozott, hogy a Románia NATO- és EU-tagságával kapcsolatos megnyilvánulásaiban Şoşoacă megkérdőjelezi az alkotmány tiszteletben tartására vonatkozó kötelezettséget – kizárta a versenyből.
Az első forduló megnyerésére a legesélyesebbnek Marcel Ciolacu miniszterelnököt, a Szociáldemokrata Párt (PSD) újraiparosítást és nyugdíjemelést ígérő elnökét tartják, az összes közvélemény-kutató intézet őt hozta ki első helyen.
miközben az eddigi legfőbb ellenfél, a jobbközép Nemzeti Liberális Párt (PNL) meggyengült, és a jobboldali szavazók képviseletére több párt is bejelentkezett.
Ugyanakkor egy, a G4Media portál által hétfőn közölt leleplező cikk még forró pillanatokat okozhat számára. Az írásban egy dokumentumot is bemutattak, amely szerint Ciolacu három éve a botrányba keveredett, Laura Vicol PSD-s képviselő férje tulajdonában levő Nordis ingatlanfejlesztő cég által bérelt magángépen utazott a PSD több vezető politikusával együtt. A Nordis jelentős előleget vett fel ügyfeleitől, akiknek az ígéret szerint lakásokat épített volna, amelyek azonban soha nem épültek meg.
Marcel Ciolacu miniszterelnök egy olyan magángéppel utazott, amelyet a botrányba keveredett ingatlancég, a Nordis utazási cége bérelt – értesült a G4Media portál.
A nagy csata a kompromittáló cikk ellenére valószínűleg a második helyért zajlik majd, és a küzdelem meglehetősen kiélezett. A közvélemény-kutatók hol a magát szuverenistának mondó, magyarellenes, az úzvölgyi temetőgyalázás egyik szellemi atyjának számító George Simiont, a szélsőséges Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR), hol Nicolae Ciucát, a PNL vállalkozóbarát politikát hirdető elnökét hozzák ki másodiknak. De a helyezésért versenyben van még a városi értelmiség pártjának számító USR elnöke, Elena Lasconi és Mircea Geoană, a NATO függetlenként induló korábbi főtitkár-helyettese, volt PSD-elnök is, aki most a románok NATO-ba vetett bizalmát szeretné kihasználni ahhoz, hogy összejöjjön a győzelem.
A többiek –
– a futottak még kategóriába tartoznak. Van köztük volt külügyi hírszerző, tévés műsorvezető és az AUR színeiben mandátumot szerzett EP-képviselő is, akik vagy a saját személyüket, vagy a pártjukat kívánják az indulással „reklámozni”. Az, hogy nem egyértelmű a második helyezett kiléte, jórészt a PNL meggyengülésének tudható be, korábban ugyanis rendszerint a PSD és a legerősebb jobboldali párt jelöltje jutott be a második körbe.
A Nordis-botrány mellett a PSD elnökének a koalíciós partner PNL azon vádjával is szembe kellett néznie, hogy a PSD vasárnap az összes szavazókörben arra készül, hogy szavazókörönként 10-20 szavazatot „irányítson át” George Simion javára, a felmérések szerint ugyanis az AUR-vezért tudná a legkönnyebben legyőzni, ha ők ketten jutnának be a második fordulóba.
Nicolae Ciucă szerint semmi takargatni valója nincs abban az ügyben, amelyet a korrupcióellenes ügyészség az általa írt könyv közpénzből való reklámozása ügyében.
Ciolacu és Simion vehemensen cáfolta a vádakat – igaz, a cáfolat hitelességének nem tett jót, hogy miniszterelnöki minőségében Ciolacu igyekezett kihúzni a Simiont ért kémvád méregfogát. Amely arról szól, hogy az AUR elnöke kapcsolatban állhat az orosz katonai hírszerzéssel, miután még évekkel ezelőtt Ukrajnában állítólag a titkosszolgálat embereivel találkozott.
Ciolacu közlése szerint tájékoztatásért fordult az ukrán hatóságokhoz,
Amúgy Nicolae Ciucă sem úszta meg: őt az idén, egyértelműen a szuper választási évre időzítve megjelentetett könyve miatt vették elő, amelynek a kiadására és reklámozására a PNL mintegy kétmillió eurónyi közpénzt költött, amit a korrupcióellenes ügyészség is vizsgál.
Mindeközben Elena Lasconi Mircea Geoanát támadta be, azzal vádolva, hogy egy ellentmondásos izraeli üzletemberrel, Tal Hanannal találkozott Bukarestben, aki olyan trollfarmot üzemeltet, amely segítségével a világ számos pontján számos választásba avatkozott be a végeredmény befolyásolása céljából.
Ciolacu egyébként igyekszik a „vizek fölött lebegni”, azaz olyan, nyugodt, higgadt jelölt benyomását kelteni, aki a vádaskodás és a vagdalkozás helyett az együttműködésre törekszik. Ennek jeleként többször is kijelentette, hogy ha megnyeri az elnökválasztást, nem a saját pártjából jelöl miniszterelnököt.
Közzétette a bukaresti kormány a kijevi hatóságok hivatalos indoklását, amelyben magyarázattal szolgálnak George Simionnak, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) elnökének Ukrajnából való kitiltására.
Ugyanakkor ez nem annyira az árkok betemetésére vonatkozó szándék bizonyítéka, hanem inkább annak a jele, hogy Ciolacu tudomásul veszi a realitást, miszerint hiába nyeri meg a PSD a parlamenti választást, egyedül úgysem tud majd kormányt alakítani, koalíciós partner(ek)re lesz szüksége.
Öt éve Klaus Iohannis leköszönő államfő a PNL jelöltjeként könnyedén verte Viorica Dăncilă PSD-elnököt, tíz éve pedig Dăncilă elődjét, Victor Ponta akkori miniszterelnököt győzte le a második fordulóban.
Tizenöt éve Traian Băsescu a most is a jelöltek között levő Mircea Geoanát győzte le a diaszpóra voksaival úgy, hogy az urnazárás utáni exit pollok alapján Geoană még a saját győzelmét hirdette ki; 2004-ben pedig Adrian Năstase miniszterelnök volt az a PSD-jelölt, aki a második forduló után kénytelen volt gratulálni a győzelemhez Băsescunak.
Ettől függetlenül ugyanakkor a saját maga és pártja számára hatalmas siker lenne, ha be tudná venni az államfői rezidenciául szolgáló Cotroceni-palotát. Ám ehhez még a választópolgároknak is lesz néhány szavuk. Ha korábban nem, akkor a második fordulóban.
Az elnökjelöltek sorrendje a szavazólapokon
1. Elena-Valerica Lasconi – Mentsétek meg Romániát Szövetség; 2. George-Nicolae Simion – Románok Egyesüléséért Szövetség; 3. Ion-Marcel Ciolacu – Szociáldemokrata Párt; 4. Nicolae-Ionel Ciucă – Nemzeti Liberális Párt; 5. Kelemen Hunor – Romániai Magyar Demokrata Szövetség; 6. Mircea-Dan Geoană – független jelölt; 7. Ana Birchall – független jelölt; 8. Alexandra-Beatrice Bertalan-Păcuraru – Alternatíva a Nemzeti Méltóságért párt; 9. Sebastian-Constantin Popescu – Új Románia Párt; 10. Ludovic Orban – Jobboldal Ereje (visszalépett); 11. Călin Georgescu – független jelölt; 12. Cristian Diaconescu – független jelölt; 13. Cristian-Vasile Terheş – Román Nemzeti Konzervatív Párt; 14. Silviu Predoiu – Nemzeti Akció Liga párt.
Hétfő este Ludovic Orban, a Jobboldal Ereje elnöke a Digi24 televízió által szervezett elnökjelölti vitán bejelentette, hogy visszalép az elnökjelöltségtől, és a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) államfőjelöltjét, Elena Lasconit támogatja.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Két hét alatt több mint öt százalékponttal javult a bukaresti időközi főpolgármester-választáson az Igazságot Bukarestnek nevű választási szövetség nevében induló, a magát „szuverenistának” nevező ellenzék által támogatott Anca Alexandrescu népszerűsége.
Élesen bírálja Nicuşor Dan román államfőt Cătălin Avramescu filozófus, politológus, aki azt állítja, hogy az elnök olyan háborús veteránt tüntetett ki a román nemzeti ünnep alkalmából, aki a nácik oldalán részt vett többek között az odesszai mészárlásban.
Románia korrupt ország, és a románoknak igazuk van, amikor azt mondják, hogy nem látják az akaratot a román állam részéről a korrupcióellenes küzdelemben – jelentette ki Nicuşor Dan a Románia nemzeti ünnepe alkalmából rendezett fogadáson.
Több mint 3000 román és szövetséges katona részvételével rendezték meg hétfőn Bukarestben a hagyományos katonai díszszemlét a Román Királyság és Erdély egyesülését egyoldalúan kikiáltó 1918-as gyulafehérvári román nemzetgyűlés 107. évfordulója alkalmából.
Donald Trump elnök üzenetet küldött Romániának a december elsejei nemzeti ünnep alkalmából – jelentette be az elnöki adminisztráció az Antena 3 hírtelevízió kérésére.
Hevesen bírálta Elena Lasconi, Câmpulung Muscel polgármestere, az érvénytelenített 2024. novemberi elnökválasztás első fordulójának második helyezettje a Bolojan-kormányt, mondván, hogy ez „az elmúlt 35 év legrosszabb kormánya”.
Jelenleg úgy tűnik, hogy a kormány által az első és a második kaidáscsökkentő csomagban elfogadott intézkedések nem érték el céljukat, és gazdasági szempontból a dolgok nem a megfelelő irányba haladnak – jelentette ki Sorin Grindeanu, a PSD elnöke.
A Prahova megyei tanfelügyelőség vasárnap este bejelentette, hogy az ivóvízellátás szüneteltetése miatt december 2–5. között online formában zajlik az oktatás a megye 13 településén.
Újraválasztották George Simiont a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) elnökévé a párt vasárnapi gyulafehérvári kongresszusán.
Több tízezren maradtak vezetékes víz nélkül Prahova és Dâmbovița megyében, miután a heves esőzések miatt rendkívül zavarossá vált a környéket ellátó Paltinu gyűjtőtó vize.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!