Rendszeresen érkeznek hírek prostitúcióra kényszerített nőkről, lányokról
Fotó: Pixabay
Emberkereskedelem elleni országos stratégia a 2024–2028 közötti időszakra – ez a címe annak a dokumentumnak, amelyet minap fogadott el a bukaresti kormány, és amely azt tűzte ki célul, hogy 2030-ra felszámolja a nők és lányok elleni erőszak minden formáját, beleértve az emberkereskedelmet, a szexuális kizsákmányolást és a kizsákmányolás egyéb formáit. Azt pedig, hogy mekkora szükség van erre a stratégiára, mi sem bizonyítja jobban, mint az a tény, hogy Romániában van a legtöbb kényszermunkával kizsákmányolt állampolgár az Európai Unióban, valamint a legtöbb, szexuális kizsákmányolás céljából emberkereskedők áldozatául esett nő és a kiskorú.
2024. május 27., 17:222024. május 27., 17:22
A stratégia rámutat: az emberkereskedelem jelensége az alapvető emberi jogok súlyos megsértése, amely aláássa az emberi méltóságot és integritást. Az emberkereskedelem emellett súlyos bűncselekmény is, amely sok esetben a nemzeti és transznacionális szervezett bűnözéshez kapcsolódik, és amelyből a bűnözők igen nagy anyagi hasznot húznak.
Minden jel arra utal, hogy a romániai hatóságok tisztában vannak a kialakult helyzet súlyosságával. 2023 elején létrehozták az emberkereskedelem elleni küzdelem koordinációjával foglalkozó tárcaközi bizottságot, és most egy stratégiával is előrukkoltak.
„Románia 2030-ig tartó fenntartható fejlődésre vonatkozó nemzeti stratégiája 2030-ra stratégiai célként tűzi ki a nők és lányok elleni erőszak minden formájának felszámolását a köz- és magánszférában, beleértve az emberkereskedelmet, a szexuális kizsákmányolást és a kizsákmányolás egyéb formáit” – szögezi le a dokumentum.
Ennek megvalósítása érdekében a román kormány célja, hogy 2028 végére „Romániában létrejöjjön az emberkereskedelem elleni nemzeti rendszer, amely rendelkezik a szükséges forrásokkal és hatékonyan működik”. E rendszer keretében a központi és helyi intézmények a nem kormányzati szervezetekkel, a civil társadalommal és a nemzetközi szervezetekkel együttműködve hatékony intézkedéseket hajtanak végre a jelenség visszaszorítása, az áldozatok azonosítása és segítése, valamint az emberkereskedők megbüntetése érdekében.
Ez a dokumentum szerint azt jelenti, hogy módosítják az emberkereskedelemről szóló hatályos jogszabályokat, és pénzt különítenek el az emberkereskedelem elleni országos rendszer működtetéséhez. A stratégia kitér a büntető törvénykönyv és a büntetőeljárási törvénykönyv vonatkozó előírásai „felülvizsgálatának szükségességére” is.
A dokumentum szerint ugyanakkor biztosítani kell a Szervezettbűnözés- és Terrorellenes Ügyosztály (DIICOT) számára a szükséges emberi és anyagi erőforrásokat”, valamint „a bűncselekményekből származó károk behajtását és az áldozatok kártalanítását erre a célra létrehozott alapokból”.
A kormány célja „egy integrált kormányzati mechanizmus működtetése az emberkereskedelem áldozatainak nyújtott védelemhez és segítséghez szükséges pénzeszközök elosztására”. Ez a mechanizmus fogja majd össze az érintett intézményeket és kormányzati finanszírozási forrásokat.
Sok kiskorú is akad az emberkereskedők áldozatai között
Fotó: 123RF
„A megelőző intézkedéseknek foglalkozniuk kell az emberkereskedelmet elősegítő kereslet csökkentésével és visszaszorításával, a a társadalmi felelősségvállalás és a bűncselekmény elleni fellépés ösztönzésével, pozitív és támogató üzenetek küldésével a kiszolgáltatott embereknek, valamint a minden emberi lényt megbecsülő és értékelő hozzáállás kialakításával” – áll a Digi 24 által szemlézett dokumentumban.
A kormány azt tervezi, hogy „tájékoztató és figyelemfelkeltő kampányokat/akciókat bonyolít le mind vidéki, mind városi területeken az emberkereskedelemnek kitett személyek számára”.
A hatóságok azt is javasolják, hogy a vállalatok által kínált digitális szolgáltatásokat hozzák összhangba az uniós szabályokkal, hogy „ne ösztönözzék vagy tolerálják a szexuális vagy munkaerő-kizsákmányolást, illetve az illegálisan szerzett szolgáltatások online értékesítését”. 2027 első negyedévéig az állami intézményeknek meg kell vizsgálniuk, hogy aktualizálták-e a hirdetéseket (házassági hirdetéseket, szolgáltatásokat) közzétevő weboldalakra vonatkozó jogszabályokat.
A rendőrség és a munkaügyi felügyelőség célja a szexuális kizsákmányolás lehetséges áldozatainak azonosítása „a szépségszalon/masszázs/videochat területén működő gazdasági szereplők ellenőrzésével”.
A tervezett jogszabályi változások között szerepel az emberkereskedelem megelőzéséről és leküzdéséről szóló törvény, amely „elemezni kívánja a kizsákmányolás különböző más, nem büntethető formáit (kényszerházasság, illegális örökbefogadás, béranyaság), valamint azt, hogy a hatósági beavatkozás hogyan könnyíti vagy éppen ellenkezőleg, hogyan akadályozza a bűnügyi nyomozást (koldulás, prostitúció)”.
Az EU szigorította az emberkereskedelem elleni fellépésről szóló jogszabályt
Az Európai Unió Tanácsa hétfőn megszigorította az emberkereskedelem elleni fellépésről szóló jogszabályt, a rendelet kiegészült a kényszerházassággal, az illegális örökbefogadással és a béranyaság jelentette kizsákmányolással. A tanács brüsszeli közleménye szerint az EU emberkereskedelem elleni jogszabályának módosítása tükrözi a kizsákmányolás e felsorolt formáinak súlyosságát, elterjedtségét és az ellenük való fellépés fontosságát.
A módosított rendelet megerősíti a megelőző intézkedéseket, valamint az áldozatok támogatását és segítését is. A kizsákmányolásnak a rendeletbe felvett új formái legalább öt év szabadságvesztéssel, illetve minősített bűncselekmények esetén legalább tíz év szabadságvesztéssel lesznek büntethetők. A rendelet új súlyosbító körülményt tartalmaz annak érdekében, hogy nagyobb hangsúllyal vegyék figyelembe a kizsákmányolást bemutató tartalmak terjesztését.
A jogi személyek, például a vállalatok szigorúbb szankciókkal szembesülnek: kizárhatók például a közfinanszírozásból, valamint elveszíthetik a bűncselekmény elkövetéséhez vezető tevékenységek folytatására vonatkozó engedélyeket.
A jogszabály a kihirdetését követően húsz nappal lép hatályba. A tagállamoknak két év áll rendelkezésükre, hogy a módosított irányelvet átültessék nemzeti jogrendjükbe.
Évente több mint ötszáz román állampolgár esik az emberkereskedelem áldozatául, és ezek mintegy fele gyermek vagy ifjúkorú – közölte Marcel Ciolacu.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Tavaly összesen 138 385 alkalommal volt szükség rendőri intézkedésre családon belüli erőszakos cselekmények miatt. Az esetek közül 67 010 városon, 71 335 vidéken történt – számolt be szombaton a román rendőrség.
Ilie Bolojan miniszterelnök szombat reggel Botoșani polgármesterével, Cosmin Andreijel, a megye prefektusával és a megyei tanács elnökével egyeztetett a városvezetés által felvetett problémákról. A kormányfőt ebben a moldvai városban is kifütyülték.
A korkedvezménnyel nyugdíjba vonult romániai bírák és ügyészek átlagosan 4000 eurónak megfelelő nettó szolgálati nyugdíjat kapnak kézhez havonta, ami csaknem kilencszerese a közalkalmazotti átlagnyugdíjnak.
Ilie Bolojan miniszterelnök pénteken közölte, hogy az Európai Bizottság jóváhagyta a két moldvai autópálya-szakasz – Jászvásár (Iași)-Ungheni és Suceava-Siret – finanszírozását a SAFE védelmi hitelkeretből.
A bukaresti ítélőtábla bírája, Olimpiea Crețeanu pénteken január 30-ára halasztotta annak a keresetnek az elbírálását, amelyben Silvia Uscov ügyvédnő két alkotmánybíró – Mihai Busuioc és Dacian Cosmin Dragoș – tisztségből való felfüggesztését kéri.
A bukaresti csendőrség ezer lejre bírságolta egy motorkerékpáros férfit, aki csütörtök este megállt az Egyetem téren tüntetők közelében, majd lézerprojektorral egy üzenetet vetített az egyik közeli épületre.
Az elkövetkező napokban országszerte rendkívül hideg idő várható, az éjszakák fagyosak lesznek, de vegyes csapadékre és heves szélre is számítani lehet az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) pénteken közzétett előrejelzése szerint.
Bár ezúttal mind a kilenc alkotmánybíró az ülésteremben tartózkodott, pénteken sem hozott döntést az alkotmánybíróság a bírák és ügyészek különleges nyugdíjának csökkentéséről, valamint a nyugdíjkorhatáruk emeléséről szóló törvényről.
A fővárosi csendőrség négy bírságot rótt ki összesen 10 400 lej értékben, és kezdeményezte a bűntetőeljárás elindítását egy személy ellen hatósági közeg bántalmazása miatt a bukaresti Győzelem téren csütörtök este szervezett tüntetésen történtek miatt.
A fasiszta, legionárius, rasszista és idegengyűlölő propaganda büntetését szigorító törvénymódosítás, a decemberben kihirdetett úgynevezett Vexler-törvény ellen rendeztek tüntetést Bukarestben.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!