Egymásnak esett a kormányoldal és az ellenzék

Szerda esti közleményében Cazanciuc úgy fogalmazott: mivel a CSM nem reagált hivatalból a PNL által a legfőbb ügyész ellen indított „támadásokra”, úgy döntött, hogy a testület tagjaként az ő feladata, hogy az ellenzéki nyilatkozatok kivizsgálást kérje.

A miniszter emlékeztetett: több ízben is arra kérte a politikusokat, tartózkodjanak a bírák és ügyészek döntéseinek kommentálásától, és ne támadják őket személyükben. Cazanciuc szerint „megengedhetetlen a bírákkal és ügyészekkel szembeni nyomásgyakorlás, főleg úgy, hogy egy jelenleg is zajló ügyben kérnek beavatkozást, ami minden országban törvénytelen.”

A miniszter egyúttal azzal vádolja a PNL-t, hogy saját irányítása alá akarja vonni az igazságszolgáltatást.

Cătălin Predoiu, a PNL első alelnöke, volt igazságügy-miniszter válaszul kettős mérce alkalmazásával vádolta meg Cazanciucot, és leszögezte: pártja nem támadta az igazságszolgáltatást.

Az ügy előzménye, hogy Radu Zlati, a PNL képviselője a CSM-hez fordult, a döntés kivizsgálását kérve, annak nyomán, hogy a legfőbb ügyészség ejtette a Ponta elleni eljárást, annak ellenére, hogy három bíróság is kimondta a miniszterelnök felelősségét az időközi választások kiírásának elmulasztása miatt.

Zlati szerint az ügyészség döntése a bírákra gyakorolt nyomásként is értelmezhető, olyan értelemben, hogy befolyásolhatja őket a miniszterelnök ügyeivel kapcsolatos döntésekben. Zlati egyben csatlakozott a PNL Kolozs megyei szervezete társelnöke, Mihai Seplecan álláspontjához, aki az ügy miatt lemondásra szólította Tiberiu Niţu legfőbb ügyészt. A képviselő azzal vádolta meg Niţut, hogy azért döntött így, mert közel áll Pontához.

Seplecan annak nyomán kérte a legfőbb ügyész lemondását, hogy az ügyben illetékes bírák kimondták: a kormányfő törvényt sértett, amikor nem írta ki az időközi választást a Kolozs megyei közgyűlés megüresedett elnöki tisztségére.