Dumitru Diaconu szövegei szerepelnek módosítás nélkül Victor Ponta dolgozatában

Bár Victor Ponta miniszterelnök azzal védekezett a Nature tudományos folyóirat által hétfőn este ellene megfogalmazott plágiumvádakkal szemben, hogy a jogtudományban bizonyos jogszabályok vagy meghatározások adottak, ezért szóról szóra történő visszaadásuk nem minősülhet plágiumnak, kiderült: a kormányfő doktori disszertációja és az állítólagosan plagizált művek között ennél jóval több egyezés is tapasztalható.

Mint arról beszámoltunk, a nagy presztízsű tudományos folyóirat romániai forrásokra hivatkozva arról írt, hogy Ponta a Nemzetközi Büntetőbíróságról szóló doktori disszertációjának jelentős részét – egyes források szerint mintegy 130 oldalt – más jogtudósok munkáiról másolta. Ponta ezt kedden határozottan cáfolta, mondván: legfeljebb az lehet a hibája, hogy az idézeteket nem az azokat tartalmazó oldalak alján, lábjegyzetben jelezte, csupán a dolgozat végi bibliográfiában tüntette fel a felhasznált műveket.

A disszertációt és a felhasznált műveket megvizsgálva azonban az tűnik szembe, hogy Ponta nem csupán a valóban egzakt elemeket vette át az idézett művekből, hanem azok szerzőinek megállapításait, személyes megjegyzéseit, sőt nyelvtani hibáit is. Dumitru Diaconu bíró A Nemzetközi Büntetőbíróság, történelem és valóság című, Ponta 2003-ban befejezett szakdolgozata előtt négy évvel kiadott művében így fogalmaz: „Másrészt, mint ahogy arra már rámutattam”, Ponta pedig ezt is szó szerint átvette, mintha ő mutatott volna rá valamire. Ugyancsak átvette egy másik idézetből a „sajnos” megjegyzést is, egy másik mondatban pedig még a nyelvtani hiba is ugyanaz: a ’creează’ (alkot) igét ’crează’ formában használta.

Egy másik, mindkét műben azonos formában szereplő mondat végén az stb. is ugyanúgy szerepel, ami arra enged következtetni, hogy ez is copy-paste eljárással került a disszertációba. Másrészt valóban egyéni következtetéseket is átvett szó szerint: az a bekezdés is szó szerint szerepel a disszertációban, amelyben Diaconu arról értekezik, hogy a történelem során milyen cselekedetek minősülhettek népirtásnak.

A HotNews hírportál tegnap azt is kiderítette, hogy a kormányfő interneten elérhető hivatalos életrajzából eltüntették a 2000-ben a Cataniai Egyetemen megszerzett mesteri címre vonatkozó részt. Ponta erre úgy reagált: már nem aktuális, hogy bizonyos, múltbeli tetteivel büszkélkedjen. Rámutatott: életrajzában csak azon diplomáit említi meg, amelyek a kormányfői tevékenységhez szükségesek.  Mint arról beszámoltunk, Ponta kedden azt mondta: ha kiderül, hogy hibázott, doktori címéről lemond, a kormányfői tisztségről azonban nem.

A kormányfő szerint a plágiumügy mögött Traian Băsescu államfő áll, tegnap a kormányülésen felszólította a kabinet tagjait: készüljenek fel „a legocsmányabb és legmocskosabb” támadásokra, mert háborúban állnak „azokkal, akiknek a kezéből másfél hónappal ezelőtt kivették a hatalmat. Quirin Schiermeier, a Nature-cikk szerzője egyébként kijelentette: a közlés előtt megbizonyosodtak arról, hogy a plágiumváddal kapcsolatos bizonyítékok valódiak.