Dragnea szerint folytatódik a decentralizáció

Dragnea (képünkön) az USL fő erejét adó Szociáldemokrata Párt (PSD) megyei vezetőivel folytatott egyeztetés előtt elmondta: a megbeszéléseken a decentralizációról is szó esik, mivel nem kívánnak lemondani a tervről. „Várjuk az alkotmánybíróság indoklását. Lássuk, mind mond az alkotmánybíróság, és annak alapján módosítjuk a törvényt, mivel nem hiszem, hogy önmagában a decentralizációs folyamat alkotmányellenessé nyilvánítható\" – szögezte le Dragnea.

Hozzátette: már elő is készítette azon intézkedéseket, amelyeket a kormánynak és a parlamentnek meg kell tennie a jogszabály módosítása érdekében. „Bulgáriával együtt mi lennénk az egyetlen ország az EU-ban, ahol nincs decentralizáció. A döntési jogot és a hatalmat közelebb kell vinni az emberekhez, azt nem kell Bukarestben tartani. Megyünk tovább, mivel ez alapvető fontosságú a közigazgatás reformja szempontjából\" – hangoztatta Dragnea.

Mint arról beszámoltunk, az alkotmánybíróság múlt pénteken nyilvánította az alaptörvénnyel ellentétesnek a kormány által kidolgozott, és parlamenti vita nélkül, felelősségvállalással elfogadott decentralizációs törvényt, amely számos központi intézményt utalt a helyi és megyei önkormányzatok hatáskörébe. A taláros testület szerint a novemberben elfogadott jogszabály sérti a tulajdonjogot és a helyi autonómia elvét. A jogszabály a minisztériumok irányítása alá tartozó közegészségügyi intézményeket, mezőgazdasági igazgatóságokat, munkaügyi felügyelőségeket, sportlétesítményeket, kulturális igazgatóságokat adta volna a helyi hatóságok felügyeletébe.

A decentralizációs törvényt az ellenzéki Demokrata-Liberális Párt (PDL) támadta meg az alkotmánybíróságon. A PDL úgy vélte: a helyi autonómia alkotmányos elvét sérti a törvény, amely az alakulat szerint túl sok hatáskört ad a megyei tanácsoknak, ahelyett, hogy a döntéseket a helyi önkormányzatok szintjére utalná. A jobbközép alakulat másik kifogása arra vonatkozott, hogy a jogszabály megkérdőjelezi az állam egységes jellegét, holott az alkotmány nem szövetségi, hanem egységes államként határozza meg Romániát.

Mindemellett a PDL és Traian Băsescu államfő szerint a kormánykoalíció a jogszabállyal nem a döntéshozatalt akarta közelebb vinni az állampolgárokhoz, hanem a megyei „kiskirályok\" forrásait és hatalmát próbálta növelni a jövő évi választásokra készülve. A taláros testület a formai kifogásokat elutasította, de helyt adott a tartalmi kifogásoknak, és a törvényt egészében alkotmányellenesnek minősítette. Az indoklás szerint a törvény nem rögzíti egyértelműen a különböző decentralizált intézmények kompetenciáit, továbbá nem tesz különbséget köz- és magánvagyon között.