
Fotó: Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács/Facebook
A Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) kedden kijelentette, hogy a kormánynak a bírák és ügyészek nyugdíjkorhatárát és a nyugdíjak összegét módosító intézkedéstervezetei nyilvánvaló módon sértik az alkotmányban és a nemzetközi szabályozásokban rögzített elveket.
2025. július 29., 20:472025. július 29., 20:47
2025. július 29., 20:522025. július 29., 20:52
Közleményében a CSM leszögezi, határozottan elutasítja a kormány által tervezett, a bírák és ügyészek nyugdíjrendszerének módosítására vonatkozó intézkedéseket, amelyeket Ilie Bolojan miniszterelnök keddi sajtótájékoztatóján ismertetett.
„A kormány szándékai nyilvánvaló módon sértik az alkotmányban és a nemzetközi jogszabályokban rögzített elveket, amelyek az alkotmánybíróság ítélkezési gyakorlatában is folyamatosan tükröződnek” – szögezte le a CSM.
A közlemény szerint a nyugdíjkorhatár ismételt emelése és a szolgálati nyugdíj értékének jelentős csökkentése – miután a 2024. január elsején hatályba lépett 2023/282-es törvény már módosított az idevágó előírásokon – nyilvánvaló módon sértik a jogbiztonság elvét és a bírák és ügyészek jogállását.
A kormány tervezett intézkedései veszélyeztetik az igazságszolgáltatás függetlenségének pénzügyi vonzatát is, és jelentős megkülönböztetést eredményeznek a bírók és ügyészek generációi között. Hosszú távon ezek az intézkedések az igazságszolgáltatási rendszer összeomlásához vezetnek, mivel a bírói és ügyészi szakma teljesen el fogja veszíteni vonzerejét a nagy felelősség, a nehéz munkakörülmények és a szigorú összeférhetetlenségi szabályok miatt, amelyeket sem a bér, sem a nyugdíj nem fog már kompenzálni megfelelő módon.
– szögezte még le a CSM.
„A Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács biztosítja a bírákat és ügyészeket, hogy minden intézményes eszközt felhasznál az igazságszolgáltatás függetlenségének védelmére, amely alapvető érték nélkül a jogállamiság nem létezhet” – nyomatékosította a CSM.
Ilie Bolojan miniszterelnök keddi sajtótájékoztatóján bejelentette, hogy a kormány a bírák és ügyészek nyugdíját az utolsó bruttó bérük 80 százalékáról az utolsó nettó fizetésük 70 százalékára korlátozná.

Sürgősen rendezni kell a különleges nyugdíjak kérdését – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök keddi sajtótájékoztatóján, amelynek egyik fő témája a bírák és ügyészek nyugdíjazásának reformja a speciális juttatásoktól a nyugdíjkorhatárig.
Elmondta, hogy elemezték az uniós országok nyugdíjrendszereit, és szinte mindegyikben 65 év a bírák és az ügyészek nyugdíjkorhatára, a nyugdíj összege pedig a legtöbb tagállamban az utolsó években kapott fizetésük átlagának bizonyos százaléka. Ez az arány általában 60-70 százalék. Ezért a kormány a hatályban lévő törvényeket és a korábbi alkotmánybírósági döntéseket figyelembe véve azt javasolja, hogy a romániai bírák és ügyészek nyugdíja ne haladhassa meg az utolsó nettó bérük 70 százalékát – közölte Bolojan, emlékeztetve arra, hogy jelenleg a bírák és ügyészek nyugdíja az utolsó bruttó bérük 80 százaléka, vagyis meghaladja a nettó fizetésük összegét.
A miniszterelnök bejelentette azt is, hogy a kormány 65 évre növelné a bírák és ügyészek nyugdíjkorhatárát. Emlékeztetett, hogy jelenleg a bírák és ügyészek 25 év szolgálati idő után, akár 48 évesen is nyugdíjba mehetnek. Ezt a kormány javaslata szerint csak 35 év szolgálati idő után tehetnék meg. „Ez azt jelenti, hogy az általános korhatárnál korábban, 58 évesen is nyugdíjba mehetnek, de nem 48 évesen” – magyarázta.
Ezeknek a rendelkezéseknek az a céljuk, hogy a bíróságok és ügyészségek munkája a következő időszakban is normális körülmények között folytatódhasson.
A miniszterelnök beszélt arról is, hogy a kormány már kedden délután közvitára bocsátja a bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó törvénymódosító tervezetet, és egyeztetni fognak az előírásokról az érintettekkel. Hozzátette, hogy jövő héten véglegesíteni szeretnék a jogszabályt, és az elfogadásának a menetrendjét még ezen a héten ismertetik.
A Nemzeti Liberális Párt (PNL) országos politikai bürója hétfőn jóváhagyta, hogy az alakulat a suceavai Ștefan cel Mare Egyetem rektorát, Mihai Dimian javasolja az oktatási és kutatási miniszteri tisztségre.
Elutasította a szenátus a Demeter András kulturális miniszter elleni egyszerű indítványt. A Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) kezdeményezését 42 szenátor támogatta, 76-an ellene szavaztak, egy szenátor tartózkodott.
Március 2-tól Románia valamennyi nem schengeni határátkelőhelyén működik az Entry/Exit (EES) rendszer, amely biometrikus adatok rögzítésével és automatizált nyilvántartással korszerűsíti az Európai Unió külső határainak ellenőrzését.
A PNL hétfőn felszólította a PSD-t, hogy hagyjon fel a kormány és a koalíció stabilitását „próbára tevő” politikai állásfoglalásokkal, és szüntesse be a belső politikai támadásokat ebben a bizonytalan és nemzetközi feszültségekkel terhelt időszakban.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) országos vezetősége hétfőn egyhangúlag megszavazta a kormányzati szerepvállalásról szóló belső konzultáció kibővítését.
Hétfő estére halasztották a 300 román állampolgár hazaszállítására szervezett Tarom-különjáratok elindítását, mivel az Izrael és Egyiptom közötti szárazföldi határátkelőknél kialakult torlódások és a határátlépési formalitások késéseket okoztak.
Közzétette a védelmi minisztérium azon 21 jelentős beszerzési projekt végrehajtásának eljárásait, amely az európai pénzügyi eszköz, a SAFE (Security Action for Europe) keretében valósul meg, amelyek becsült értéke 9,6 milliárd euró.
A romániai nyugdíjrendszer két lehetőséget kínál azoknak, akiknek hiányzik a szolgálati idejük, s emiatt nem lennének jogosultak a korhatáros nyugdíjra: a visszamenőleges, illetve az önkéntes állami társadalombiztosítást.
Románia nincs közvetlen veszélyben – jelentette ki Nicușor Dan államfő vasárnap a közel-keleti fegyveres konfliktus kapcsán a Facebook-oldalán.
Az elmúlt 24 órában 88 riasztás érkezett a hegyimentő szolgálathoz, amelynek munkatársai 94 személynek nyújtottak segítséget – tájékoztatott vasárnap a Facebook-oldalán a Salvamont.
szóljon hozzá!