Corlățean kikelt a könnyített honosítás ellen

„2010-ben Magyarországon a Fidesz-kormány a Jobbik támogatásával két fontos törvényt fogadott el. Egy olyan jogszabályt, amely a Trianonról való megemlékezésről szól, egy másikat pedig az állampolgárságról. Akkor a bukaresti kormányerő, Emil Boc kormánya, Teodor Baconschi külügyminiszter kormánya, valamint Románia elnöke, hallgattak, elfogadták ezt a törvényt, amely különbözik a román jogszabálytól. Az etnikai elem jóval hangsúlyosabb, az eljárás sokkal rugalmasabb, és az eljárás is gyorsabb” – vélte Corlățean (képünkön), emlékeztetve, hogy az utóbbi évben több mint 500 ezer új magyar állampolgár honosult, nem csupán Romániából, hanem más országokból is.

A román külügyminiszter szerint most látszanak a 2010-es kormány magatartásának következményei. „Akkor azt mondtam, ha ezt Bukarest elfogadja – és hallgatólagosan el is fogadta –, annak következményei lesznek. Íme, ma látjuk a következményeket. Mivel egy rendkívül kiélezett magyarországi választási kampány áttevődik Romániába” – tette hozzá Corlățean.

Ezzel szemben a könnyített honosításról szóló magyar törvény kidolgozója, Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes még 2010-ben leszögezte: annak mintájául a hasonló tartalmú román jogszabály szolgált. A miniszterelnök-helyettes egy bukaresti látogatása során elmondta: a román jogszabály szinte teljes szövegét átvették a módosítások kidolgozásakor.

Semjén a törvényről szóló parlamenti szavazás előtt közölte: egyedi kérelemre történik az állampolgárság megadása, mégpedig egyszerűsített, könnyített, gyorsított eljárással, kedvezményes eljárással azok számára, akik vagy akiknek felmenői magyar állampolgárok voltak, vagy vélelmezhetően a valamikori Magyarországról származtak el, és valamilyen szinten beszélik a magyar nyelvet.

Németh: nincs eltérés a két törvény között

Németh Zsolt a Krónika kérdésére leszögezte, Magyarország tudomásul vette Románia állampolgársági törvényét, az ebből fakadó lehetőségekben Romániát segítik. „Úgy tudom, nagyon sok külhoni román állampolgár van, akik nem Romániában születtek. Én nem látok alapvető különbségeket a magyar és a román állampolgársági törvények között, ezt már elmondtuk elég sokszor a román külügyminiszternek is, de ő lát fontos eltéréseket.  Én nem” – mondta az államtitkár.

Arra vonatkozóan, hogy Titus Corlățean a Boc-kormányt bírálta, amiért hallgatólagosan elfogadta a magyar állampolgársági törvényt, Németh Zsolt leszögezte: hogy mit kellett volna tennie a Boc-kormánynak és mit nem, a román politikai erőknek egymás között kell megbeszélniük – van egy parlament, napirendre lehet ezeket a kérdéseket tűzni.

Románia „visszaadja” az állampolgárságot

A román állampolgársági törvény Traian Băsescu által kezdeményezett 2009-es módosítása értelmében a jogszabály 11. cikkelye kimondja: mindazok az egykori román állampolgárok, akik rajtuk kívül álló okok miatt elvesztették a román állampolgárságot, illetve harmadfokú leszármazottaik könnyített eljárással visszakaphatják azt.

Ez kimondottan a moldovaiakat érinti, akik közül több százezren éltek is a lehetőséggel, 2011-ben, 2012-ben és 2013 első felében több mint 180 ezer személy kapott román állampolgárságot az Országos Állampolgársági Hatóság (ANC) adatai szerint. A könnyítette eljárással, újonnan honosult román állampolgárok ugyanúgy szavazhatnak a romániai választásokon, mint azok, akik születés útján szerezték meg a román állampolgárságot.

Ugyanakkor épp Bukarestben merült fel annak a lehetősége, hogy Románia etnikai alapon biztosítsa az állampolgárságot azoknak, akiknek felmenői nem voltak korábban román állampolgárok. Eugen Tomac, a Traian Băsescuhoz közel álló politikusok és értelmiségiek által alapított Népi Mozgalom Párt (PMP) elnöke tavaly szeptemberben vetette fel, hogy ismét módosítani kellene a román állampolgársági törvényt.

A módosítás kiterjesztené a könnyített honosítás lehetőségét azon határon túli románokra is, akik, vagy akiknek az ősei korábban nem rendelkeztek román állampolgársággal. Tomac közölte, hogy a módosító javaslatot az RMDSZ-en kívül az összes parlamenti párt támogatja.

A javaslat értelmében minden olyan, külhoni személynek, aki valamely román közösséghez sorolja magát, és ismeri a román nyelvet, jogában áll könnyített honosítást kérni, úgy, hogy nem költözik Romániába, és a román állampolgárság mellett az eredeti állampolgárságát is megtarthatná. Mindez azt jelentené, hogy a szerbiai Timok-völgyi, az ukrajnai és a transznisztriai románok is megkaphatnák a román állampolgárságot. Tomac szerint az így honosulók száma több lesz néhány százezernél.