Bukarest csődbe mehet, és ebben Nicușor Dant is felelősség terheli

Az országban egyelőre sem a 2026-os évre érvényes központi, sem az önkormányzatok költségvetését nem fogadták még el. A hatályos rendelkezéseknek megfelelően a büdzsé jóváhagyásáig Bukarest a tavalyi, 3,8 milliárd lejre rúgó költségvetése tizenketted részét használhatja fel, aminek nagyját januárban fel is élte, ennek következtében jelenleg Ciprian Ciucu szerint mindössze 5 millió lej van a városkasszában.

A kerületekkel ellentétben a főpolgármesteri hivatalhoz nem folynak be helyi adók és illetékek, költségvetése a kormány által kiutalt források függvénye, ami pénzügyileg rendkívül sebezhetővé teszi. „Bukarest nem gazdálkodik önállóan, nem engedhetjük meg magunknak ezt a rugalmasságot, a kormányól függünk. Kaptunk az éve elején 317 millió lejt, és amikor kifizettük a szubvenciók egy részét, kapaszkodjanak meg: körülbelül 5 millió lej maradt a kasszában” – jelentette ki a napokban a mandátuma első heteit taposó főpolgármester, sértőnek nevezve, hogy sok tehetős román polgár – köztük politikusok – ennél nagyobb összeg fölött diszponál.

Az új főpolgármester szerint a helyzet „zsenáns és kritikus”, és ha a kormány nem utal ki több pénzt, a főváros fizetésképtelenné válik, mire a költségvetést márciusban elfogadják. Ciprian Ciucut egyébként a leadott szavazatok 36 százalékával választották meg decemberben, amikor minden idők legalacsonyabb, 32 százalékos részvételét jegyezték a főpolgármester-választáson. (Vagyis Ciucu a mintegy 1,8 millió szavazópolgár alig több mint 10 százalékának voksaival nyert mandátumot).

A korábban Bukarest hatodik kerületét irányító, 2024-ben a voksok 70 százalékának megszerzésével újrázó elöljáró látszólag kedvező helyzetben van, mivel az Ilie Bolojan miniszterelnök vezette PNL alelnöke. Ez azonban mégsem jelent automatikus garanciát Bukarest pénzügyi gondjaira, mivel az ország súlyos államháztartási nehézségei miatt a kormányfő igyekszik a lehető legtöbb forrást visszatartani az önkormányzatoktól, ugyanakkor kiterjesztené a megszorításokat a helyi közigazgatásra is.

Akkor ugyanis a többség egyetértett azzal, hogy a bukaresti közgyűlés (nem pedig a kormány és a parlament, ahogy jelenleg) döntsön a lakosságtól beszedett jövedelemadók és helyi adók elosztásáról a főpolgármesteri hivatal és a kerületi polgármesteri hivatalok között. Mindez nagyobb hatáskörrel ruházná fel a főpolgármestert, a miniszterelnök azonban értésre adta, nem sieti el, hogy érvényt szerezzen a referendum eredményének.

A mostani helyzetért tehát az államfővé avanzsált egykori főpolgármestert is felelősség terheli. Utódjára hárul a feladat, hogy konszolidálja Bukarest pénzügyeit. Ehhez Ciprian Ciucunak súlyos döntéseket kell hoznia, ami a költségek lefaragásán túlmenően kiterjed az átszervezésekre, leépítésekre, veszteséges cégek felszámolására. Feladata azért ígérkezik kifejezetten nehéznek, mert egybeesik az országra nehezedő költségvetési nehézségekkel, amelyek leküzdése érdekében a kormány éppen most készül olyan közigazgatási reformra, amely 10 százalékos létszámleépítést vagy ugyanilyen arányú költséglefaragást feltételez.

Nem utolsósorban abban a tekintetben sem mindegy, hogy Ciucunak sikerül-e enyhítenie Bukarest pénzügyi nehézségeit, hogy a liberális párton belül ő az első számú jelölt, ha meginogna Ilie Bolojan pártelnök-kormányfő széke az alakulat élén. Arról nem beszélve, hogy Traian Băsescu és Nicușor Dan példája is arra utal: a főpolgármesteri hivatalból nem is vezet olyan hosszú út az elnöki hivatalnak otthont adó Cotroceni-palotáig.