Băsescunál a Tőkés-csomag

Kérte ugyanakkor az államfő támogatását a Partiumi Keresztény Egyetem állami akkreditálása felgyorsításához; a magyar kisebbség kommunista rendszer alatti helyzetének feltárásához és a kisebbségek méltányos parlamenti képviseletének biztosításához. Tőkés László csapata a korábban benyújtott törvénytervezeteket csatolva foglalta öszsze a magyar közösség autonómiaigényével kapcsolatos álláspontját, és Smaranda Enachét, a Pro Europa Liga társelnökét javasolta az államfő kisebbségi tanácsadói tisztségébe.
A javaslatcsomagot átadó Toró T. Tibor képviselő, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) alelnöke a Krónikának elmondta, időpontot várnak az államfőtől, amikor immár az átadott dokumentáció ismeretében folytathatnák a párbeszédet. Mint említette, Valeriu Turcan elnöki tanácsos ígérete szerint már egy-két héten belül keresnek egy időpontot, amikor az államfő majd ismét fogadhatja Tőkést.  A dokumentumcsomag az autonómiát egy, az állam és a nyelvi, kulturális vagy kisebbségi közösségek közötti lojalitási szerződésként mutatja be. „Azáltal, hogy az állam elismeri az önkormányzás jogát, valójában a közösségek értékét, életképességét ismeri el – áll a dokumentumban. – Ezáltal nemcsak legitimitástöbblethez jut, hanem az államigazgatási rendszerét is modernizálja, és a fenntartható fejlődés alapjait teszi le.” A szövegezők arra is kitértek, hogy az önkormányzatiság elve növeli az állampolgárok elkötelezettségét a törvényesség és a közjó iránt, ugyanakkor a gazdasági kibontakozásra is lehetőséget teremt. Erre példaként Dél-Tirol esetét hozták fel, mely Olaszország egyik legelmaradottabb régiója volt autonómiája törvénybe iktatásakor, mára viszont az egész Európai Unió egyik legfejlettebb régiójává vált.
A román–magyar kerekasztal-megbeszélésekre vonatkozó fejezet hosszasan sorolja azokat a dokumentumokat, amelyekben Tőkés László kezdeményezésére az RMDSZ, illetve az erdélyi magyar történelmi egyházak javasolták a tabunak számító román–magyar kérdések intézményes megvitatását. „Ez a párbeszéd a kölcsönös megértés alapján rendezhetné a magyar közösség helyzetét, a román nemzethez fűződő viszonyát, és lefektethetné a végleges rendezés alkotmányos és törvényes alapjait” – áll a dokumentumban. 
Tőkés csapata úgy vélte, a romániai magyar közösség fokozottan célpontja volt a kommunista rezsim elnyomásának. Emiatt kevesellették, hogy a kommunizmus elítélését szolgáló, úgynevezett Tismăneanu-jelentés mindössze 18 oldalon foglalkozik a magyar ügygyel. Szükségesnek látta, hogy a tárják fel és hozzák nyilvánosságra a kommunista rezsim kisebbségellenes politikáját, tegyék kutathatóvá az erre vonatkozó iratokat.
Külön dokumentumban hívták fel az államelnök figyelmét arra a demokráciadeficitre, amely a választási törvények kisebbségi fejezeteiben nyilvánul meg. Megjegyezték, kis túlzással a magyar és a roma nemzetiségűeknek a választásokon a nemzeti hovatartozásuk és a demokratikus elkötelezettségük között kell választaniuk. A Toró T. Tibor és Szilágyi Zsolt által 2004-ben benyújtott törvénymódosítási javaslatokat ajánlották ismét az államfő figyelmébe, melyek álláspontjuk szerint az egyéni választókerületes választási rendszerbe is beépíthetők.
Kitértek ugyanakkor arra, hogy az államelnöki hivatalban mindmáig nincsen kisebbségi kérdésekben illetékes tanácsadó. Erre a tisztségre Smaranda Enachét, a Pro Europa Liga társelnökét javasolták. A javaslathoz az emberjogi aktivista szakmai életrajzát is csatolták, mint utóbb kiderült, elhamarkodottan. Smaranda Enache ugyanis a Krónikának elmondta, nem vállalja a jelöltséget. Hozzátette, megítélése szerint a kisebbségi elnöki tanácsadói tisztséget valamely kisebbséghez tartozó személynek kell betöltenie. Úgy vélte, nálánál sokkal alkalmasabbak is vannak erre a feladatra. n


Lekicsinylően nyilatkozott Markó
„Kirakatkezdeményezésnek” nevezte az elnöki hivatalban átadott dokumentumcsomagot Markó Béla. Az RMDSZ elnöke az MTI-nek elmondta: Băsescuval annak idején a szövetség már megegyezett a kisebbségi törvényről, az államfő azonban később elállt e jogszabály támogatásától. „Az elnöki hivatalban a kulturális és a területi autonómia tervét fel kell vetni, ugyanakkor tudomásul kell venni, hogy az államfő, hatáskörénél fogva, nem tudja befolyásolni e kérdések megoldását” – hangsúlyozta Markó. Az RMDSZ elnöke emlékeztetett: a román Demokrata-Liberális Párt hetek óta akadályozza, hogy az Európai Parlamentben Tőkés Lászlót felvegyék az Európai Néppártba. „Toró T. Tibor és társai ennek ellenére határtalan bizalommal fordulnak ahhoz az államelnökhöz, aki ebben a pillanatban mégis a PD-L legfőbb irányítója” – fejtette ki Markó Béla.