Bãsescu toleranciára int

„Elmondhatom, hogy Romániában az egyik legátfogóbb jogszabályi háttér biztosítja a nemzeti kisebbségek jogait. Mindegyik kormánynak kötelessége olyan országos hatályú intézkedések kidolgozása, amelyek elősegítik a diszkrimináció elleni küzdelmet és az egymással szembeni tiszteletet” – fejtette ki. Az államfő szerint bizonyos társadalmi közegekben, még a régi demokratikus hagyományokkal rendelkező országokban is megjelentek a rasszista, antiszemita, xenofób megnyilvánulások. Egyes sajtókampányok a külföldön élő román közösségeket vették célba, és ottani jelenlétük kapcsán a kollektív bűnösség elvét alkalmazták. „Jogunk és kötelességünk saját identitásunk felértékelése a kontinens kulturális sokszínűségében” – szögezte le az államfő, aki – mint arról beszámoltunk – két héttel ezelőtt azzal került a média és a közvélemény célpontjába, hogy „büdös cigánynak” nevezett egy újságírót.

Adrian Cioroianu külügyminiszter beszédében hagsúlyozta: Románia eltökélt a diszkrimináció, a rasszizmus, az antiszemitizmus és az intolerancia elleni harcban. A tárcavezető emlékeztetett, hogy Románia tavaly módosította a vonatkozó jogszabályt, amely immár bünteti a holokauszttagadást, és tiltja a fasiszta és náci megnyilvánulásokat. Emellett azt is közölte, hogy szerdai ülésén a kormány a roma etnikum 19. századi rabságba vetésének körülményeit vizsgáló bizottságot hozott létre. Az EBESZ soros elnöke, Miguel Angel Moratinos spanyol külügyminiszter szerint a diszkrimináció és az idegengyűlölet valós veszélyt jelent a demokratikus értékekre és az alapvető emberi szabadságjogokra, ezért ő is annak szükségességét hangsúlyozta, hogy a nemzetközi közösség olyan intézkedéseket dolgozzon ki, amelyek elősegítik a tisztelet és a tolerancia terjesztését. Ez ügyben a tagországok vonatkozó jogszabályainak egységesítését szorgalmazta.

A konferencia résztvevőihez videoüzenetben szólt a Nobel-békedíjas Elie Wiesel is, aki hozzászólásában az antiszemitizmus és a szélsőséges csoportok jelenlétére figyelmeztetett egyes európai társadalmakban. „Az antiszemitizmus a gyűlölet legrégibb megnyilvánulási formája, és az egyetlen a huszadik század súlyos betegségei közül, amely ma is jelen van körünkben, habár a kommunizmus és a fasizmus már gyakorlatilag elpusztult” – fogalmazott Wiesel.

Hasonló megállapítást fogalmaz meg a Human Rights First amerikai emberjogvédő szervezet jelentése is, amelyet a konferencián ismertettek, és amely a kisebbségek elleni agresszió terjedésére figyelmeztet.