Brüsszeli hátramozdítás

Amint elmondták, több olyan EP-képviselő fordult el tőlük, aki korábban rendszeresen kiállt az erdélyi magyarság ügye mellett. Úgy vélték ugyanis, hogy az erdélyi magyarság autonómiára, önálló felsőoktatási intézményekre vonatkozó igénye csak akkor lehet hiteles, ha azt elsősorban az erdélyi magyar képviselők jelenítik meg az EP-ben.
Az egyik konkrét eset a Bolyai Kezdeményező Bizottság két alelnöke, Hantz Péter és Kovács Lehel tavaly szeptember végén tartott brüsszeli előadásán történt. Ekkor a BKB vezetői mintegy 30 EP-képviselő, illetve asszisztenseik előtt tartottak előadást az erdélyi magyar felsőoktatás helyzetéről. Megállapításaik erejét azonban nagyban csökkentette, hogy az RMDSZ egyik jelen lévő brüsszeli megfigyelője hozzászólásában kijelentette, az előadók nem legitim szószólói az erdélyi magyarságnak. A megfigyelő a romániai magyar felsőoktatás ügye iránt érdeklődő képviselők jelenlétében kijelentette, csak a több százezer szavazatot begyűjtő RMDSZ szólhat hitelesen a közösség nevében. A Krónika megbízható forrásból úgy értesült: Szabó Károly szenátorról van szó. Értesülésünket Hantz Péter megerősítette, amikor azonban Szabó Károlyt is megkérdeztük, a szenátor kijelentette: „ha ön így gondolja, akár be is fejezhetjük a beszélgetést”. Megjegyezte, nem felel meg a valóságnak az értesülésünk, de nem válaszolt arra a kérésünkre, hogy segítsen felidézni: pontosan mit is mondott. „Vegye úgy, hogy nem talált meg” – jelentette ki Szabó Károly, majd letette a telefonkagylót.
A szenátor egyébként január elsejétől immár szavazati joggal is rendelkező EP-képviselőként hallathatja az RMDSZ hangját Brüsszelben. A szövetség képviselőházi és szenátusi frakciójának együttes ülésén ugyanis tegnap arról döntöttek, továbbra is Kelemen Atillát, Kónya-Hamar Sándort és Szabó Károlyt bízzák meg az európai parlamenti munkával. Megbízatásuk addig tart, amíg – várhatóan májusban – immár választott EP-képviselők vehetik át a helyüket. Jelenlegi megfigyelői státusuk azt teszi lehetővé, hogy jelen legyenek az EP bizottsági, frakció-, illetve plenáris ülésein. Szavazati joggal azonban nem rendelkeznek, és csak a frakcióban és a bizottságokban szólalhatnak fel. A romániai parlamenti pártok korábban egyetértettek abban, hogy május 13-án tarthatnák az EP-választásokat. Az RMDSZ elnöke korábban kijelentette: a szövetség két, jó esetben három mandátumra számít.
------------