Blöff a politikusok átvilágítása?

Szerinte a döntés nem a CSAT, hanem a Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Országos Tanács (CNSAS) és a SRI vegyes bizottságának hatáskörébe tartozik. Timofte hangsúlyozta, kifogásait a CSAT-ülésen is megfogalmazta, ám nem vették figyelembe. Cristian Pârvulescu politikai elemző a Krónikának elmondta, a SRI-igazgató tulajdonképpen törvénytelenség elkövetésére hívta fel a figyelmet, viszont furcsállja, hogy Timofte mindezt nem tette meg hamarabb. A Pro Demokrácia Egyesület elnöke jelzésértékűnek nevezte, hogy Dan Voiculescu konzervatív pártelnök titkosított dossziéját akkor hozták nyilvánosságra, amikor Cãlin Popescu-Tãriceanu kormányfőhelyettes miniszterelnöknek kívánta kinevezni. Pârvulescu továbbá úgy véli, hogy tegnapi nyilatkozatával Timofte tulajdonképpen Traian Bãsescura utalt, és azt sejteti a nyilvánossággal, hogy az államfői hivatal totalitárius módon az állami intézmények, valamint a titkosszolgálatok fölé kerekedett. Eközben Ion Stan szociáldemokrata képviselő, a SRI működését felügyelő parlamenti bizottság tagja úgy véli: a titkosszolgálatok többször is megszegték a jogszabályokat, emellett szerinte a mintegy negyvenezer politikusi dosszié áttanulmányozására csakis a CNSAS és parlamenti képviselők hivatottak.
Mint ismeretes, Verestóy Attila RMDSZ-es szenátor, a SRI működését felügyelő parlamenti bizottság tagja lapunknak korábban elmondta, ő sem ért egyet az államfő politikusi dossziék titkosításának feloldását célzó utasításával. A politikus szerint ezután is maradnak titkosított dossziék a SRI leltárában. Különben a SRI igazgatói tisztségét 1997 és 2000 között betöltő Costin Georgescu is kételkedik abban, hogy a „megaátvilágítás” során szenzációs, a romániai politikai osztályt „megrázó” felfedezésekre bukkanna a CNSAS. A volt SRI-parancsnok ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a politikum mindig is megpróbálta befolyása alá vonni a titkosszolgálatot, az erre irányuló kísérletek azonban nehezen érzékelhetőek. Egyben elutasította azt az ellenzéki javaslatot, amely egybeolvasztaná a SRI-t a Külügyi Hírszerzéssel. Az ötlettel Constantin Niþã, a SRI működését felügyelő parlamenti bizottság szociáldemokrata alelnöke rukkolt elő, utalva a terrorizmussal vádolt Omar Hajszam eltűnésére. Niþã szerint megkönnyítette a szíriai üzletembernek az országból való szökését, hogy a két titkosszolgálat hatásköre több esetben is ütközött egymással, emiatt hatékonyabb lenne egybeolvasztani ezeket. Mint ismeretes, a Hajszam-fiaskó nyomán Radu Timofte és Gheorghe Fulga titkosszolgálati parancsnok lemondott tisztségéről, parlamenti kihallgatásuk után viszont egyiküket sem találták felelősnek a három román újságíró tavalyi elrablását kitervelő üzletember szökése miatt.
Radu Timofte egyébként a politikai életbe való visszatérését fontolgatja. Lehetséges befogadó pártnak számítanak a szociáldemokraták, valamint a nagy-romániások, mindkét szervezet vezetősége azonban jelezte, a volt szociáldemokrata párti politikus még nem kérelmezte párttagságát.


A rendszerváltás után is behálóztak újságírókat
Radu Timofte, a SRI leköszönt elnöke megerősítette a központi sajtóban megjelent híreket, miszerint a titkosszolgálatok 1989 után is beszerveztek újságírókat. Habár Emil Constantinescu volt államfő hangsúlyozta: mandátuma idején ezt megtiltotta a SRI-nek, Timofte beismerte, a titkosszolgálatok nem szüntették be az újságírók behálózását. Cristian Pârvulescu lapunknak elmondta, aggasztónak találja, hogy egy demokratikus elveket valló államban ilyesmi megtörténhet, ugyanakkor kétségbe vonta, hogy a Szekuritátéból SRI-vé változtatott intézmény mentalitást is változtatott volna.