Bizonytalan schengeni csatlakozás

A köztársasági elnök a közszolgálati televízió szerda esti adásában arról beszélt, derűlátó a 2011-es csatlakozást illetően, leszögezve: az idei felvétel a belső határellenőrzés megszűnése nyomán létrejövő uniós térséghez „nem elvétett cél, bármennyire is örülnek egyesek a kudarcnak, amely nyomán saját politikai játszmáikat játszhatnák”.

Băsescu emlékeztetett: igaz ugyan, hogy a csatlakozás céldátuma az idei év márciusa lett volna, ugyanakkor felhívta a figyelmet, a késlekedés egyik oka, hogy a Romániával egyszerre csatlakozásra váró Bulgária uniós átvilágítása csak a közelmúltban fejeződött be, miután a korábbi ellenőrzés során az uniós illetékesek hiányosságokat fedeztek fel az ország felkészültségében, felróva a külső szárazföldi határok őrizetével kapcsolatos problémákat. (A Romániáról szóló jelentés minden tekintetben pozitív volt.) „Tudomásom szerint ez a jelentés már pozitív.

Az Európai Parlament (EP) vélhetően június 6-án szavaz a jelentésekről, mivel addig a csatlakozásra való felkészültséget vizsgáló Sch-Eval bizottságnak is véleményt kell mondania róluk. Így ha júniusban az EP jóváhagyja a két ország schengeni csatlakozását, júliusban vagy szeptemberben születhet döntés a konkrét csatlakozási időpontról” – fejtette ki az államfő. E dátumok említését azzal indokolta, hogy az Unió belügyi és igazságügyi bizottsága június 9-én is ülésezik, de az Európai Bizottság csak júliusban adja ki az igazságügyi reform helyzetéről szóló jelentését, így várhatóan inkább a testület szeptemberi ülésére marad a döntés. Mint ismeretes, a német és a francia belügyminiszter még az év elején közös levélben kérte az Európai Bizottságtól a román és a bolgár csatlakozás halasztását, mivel álláspontjuk szerint a technikai felkészültséget elismerő jelentések ellenére a két országban továbbra is jelentős a korrupció mértéke, késlekedik az igazságügy reformja, ráadásul a külső határok őrizete is kívánnivalót hagy maga után.

Ez ügyben amúgy Bojko Boriszov bolgár miniszterelnök meglehetősen kemény hangnemben vágott vissza szerdán: úgy vélte, a nyugat-európai tagállamok képmutatóak, hiszen olyan szempontok miatt késleltetik országa schengeni csatlakozását, amelyek irrelevánsak a csatlakozás technikai szempontjából, miközben ők például az uniós alapelveket megsértve jelentős költségvetési deficitet halmoztak föl – így ebből a szempontból például sokkal rosszabbul állnak, mint Bulgária. Mindezek ellenére csütörtökön kiderült: négy dán EP-képviselő levélben kérte a dán kormányfőtől Románia és a Bulgária szerintük idén októberre tervezett felvételének elhalasztását a két országban tapasztalható korrupció és magas bűnözési ráta miatt, a két ország állampolgárai ugyanis számos bűncselekményt követnek el Nyugat-Európában.

Szabálymódosítást csak a csatlakozás után!

Traian Băsescu egyúttal kifejtette, egyetért azzal a francia és olasz felvetéssel, hogy módosítani kell a schengeni övezetre vonatkozó szabályozást, de csakis Románia és Bulgária csatlakozása után. „A schengeni szabályokat meg kell erősíteni, nem csupán a kábítószer-kereskedelem megfékezése érdekében, hanem azért is, hogy visszaszorítsák azon személyek ellenőrizetlen beáramlását, akik nem jogosultak a schengeni övezetbe való belépésre – azaz az illegális bevándorlást” – hangoztatta az elnök. Megjegyezte ugyanakkor: Románia álláspontja az, hogy ha az igazságügyi rendszer reformját és a korrupciós helyzetet elemző uniós jelentés mind Bulgária, mind Románia esetében pozitív, akkor csakis e két ország csatlakozása után lehessen módosítani a szabályozást.

Mint arról beszámoltunk, Nicolas Sarkozy francia elnök és Silvio Berlusconi olasz miniszterelnök kedden közös levélben fordult Brüsszelhez, amelyben a schengeni szerződés módosítását szorgalmazza. A levélben a két politikus azt kérte az Európai Bizottságtól és az Európai Tanácstól, hogy vizsgálja meg a „belső határellenőrzés átmeneti visszaállításának” lehetőségét a schengeni övezet tagállamai között. Javaslatuk szerint „a külső határok fenntartásában beállt, kivételesen nehéz, előre meghatározott helyzetekben” lenne szükség a belső határellenőrzések újrakezdésére. „Szeretnénk, hogy a schengeni övezet továbbra is létezzen, de ehhez meg kell reformálni” – jelentette ki Sarkozy a tárgyalás után. Franciaország az elmúlt hetekben keményen kritizálta Olaszországot, amiért átmeneti tartózkodási engedélyt adott az év eleje óta érkezett körülbelül 20 ezer tunéziai bevándorlónak, akiknek a többsége Franciaországba igyekszik eljutni.

Németország is szigorítana

Párizs és Róma egyébként erős szövetségesre talált: csütörtöki sajtóértesülések szerint Franciaország és Olaszország álláspontjához közelítve Németország is a schengeni rendszer reformját javasolja. A német kormány azon a nézeten van, hogy az észak-afrikai menekülthullám nyomán a schengeni megállapodás módosítására van szükség. Schengen lényegét, az övezeten belüli, korlátozás nélküli utazási szabadságot azonban alapjaiban meg kell őrizni – nyilatkozta a Die Weltnek Angela Merkel kancellár szóvivője. Steffen Seibert úgy ítélte meg, hogy bizonyos módosítások ezen nem változtatnának. Az Európai Bizottság egyik szóvivője, Olivier Bailly arról beszélt: a testület átértékeli a határellenőrzés ideiglenes visszaállítását lehetővé tevő kivételeles körülmények meghatározását.